Kutatói csalások Nagy-Britanniában
A kutatóintézetek érdeke néha azt diktálja, hogy a saját falaik között elkövetett csalás gyanújának esetén eltekintsenek a kivizsgálástól, vagy szőnyeg alá söpörjék a bizonyítékokat. Előfordul, hogy csaláshoz folyamodnak azért, hogy megvédjék hírüket és elkerüljék a jogi eljárásokat.
A neves brit orvosi szaklap, a British Medical Journal 2012 januárjában egy teljes számot szentelt a helytelen kutatói viselkedés témájának.
„A helytelen kutatói viselkedés árt a betegeknek, eltorzítja a tudásalapot, félreviszi a kutatási erőfeszítéseket, elpazarolja az anyagi forrásokat, és rombolja az emberek bizalmát a tudományban" – hangsúlyozta Fiona Godlee főszerkesztő és Elizabeth Wager elnök a BMJ 2012. január 4-i vezércikkében.
Kifogásolják, hogy míg a fejlett országok többségében különféle felügyelő szerveket állítottak fel a kutatói csalások kivédésére, leleplezésére és kivizsgálására, Nagy-Britanniában még mindig nem működik hivatalos szerv erre a célra. Sőt, az általános tévhit szerint a szigetországban ilyen jellegű csalás nem is nagyon fordul elő.
A valóságban nem sok felmérés készült ebben a témában. Mikor azonban 2001-ben kórházi konzulenseket faggattak arról, tapasztaltak-e már valaha helytelen kutatói viselkedést, a 194 válaszadónak több mint fele azt válaszolta, hogy igen. Tízből egy nyilatkozta azt, hogy első kézből tud olyan tudósokról vagy orvosokról, akik adatokat hamisítottak vagy fabrikáltak, és 6%-uk vallotta be, hogy korábban maga is elkövetett ilyesmit.
A GlaxoSmithKline a jelenlegi hazai kötelező védőoltások közül az Engerix B (Hepatitis B) gyártója, néhány éve pedig az ő márkajelzésük állt a DPT-IPV-Hib oltáson is (Infanrix) és az MMR-en (Priorix).
Több beszámoló is arra utal, hogy a kutatóintézetek nem felügyelik megfelelőképpen a kutatásokat – ha egyáltalán felügyelik. Ha valami kiderül, gyakran bizalmas megoldást keresnek, elkerülve a publicitást. Az anyagi támogatások és a kereskedelmi előnyök megőrzése vagy megszerzése érdekében néha eltekintenek a kivizsgálástól, vagy szőnyeg alá söprik a bizonyítékokat. Ez azonban megakadályozza annak lehetőségét, hogy a tanulságot leszűrve a továbbiakban jobb minőségű, hitelesebb munkát végezhessenek.
Az sem világos, hogy amennyiben valakiben gyanú merül fel egy kolléga kutatómunkájával kapcsolatban, hová fordulhat. A gyakornok egyetemistáknak állítólag azt javasolják, a saját karrierjük érdekében észrevételeiket tartsák meg maguknak. Többek között azzal fenyegetik őket, hogy felbontják a szerződésüket, ha árulkodnak.
A British Medical Journal két szerkesztője rámutat arra, hogy a brit egészségügyben a csalásokkal kapcsolatos aggodalmak nem újkeletűek. A folyóirat korábbi szerkesztői is foglalkoztak már ezzel a témával vezércikkeikben, 1988-ban és 2000-ben is. Úgy tűnik, nincs változás. „A brit tudomány és egészségügy ennél jobbat érdemel. Semmit nem tenni nem lehet opció!" Ezért a BMJ igen határozott lépésre szánta el magát a kutatói csalások kivédése érdekében: 2013 januárja óta visszautasítja minden olyan gyógyszerkutatásról szóló tanulmány közlését, melynél nem teszik elérhetővé a klinikai próbák eredményeit a független szakértők számára.
Forrás: http://www.bmj.com/content/344/bmj.d8357
Mi a helyzet Magyarországon?
Hazánkban a helytelen kutatói viselkedés kivizsgálása első körben az egyes kutatóintézetek, felsőoktatási és más intézmények, szervezetek kutatásetikai bizottságainak feladata. Amennyiben ezek döntésével kapcsolatban kifogás merül fel, felkérésre a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottsága megvizsgálja a beadott kérelmet.
Ők, bár saját feladatukként határozzák meg a tudományos közélet tisztaságának védelmét, tudományetikai ügyekben automatikusan csak abban az esetben járnak el, ha a gyanúba keveredett kutató tudományos munkássága az MTA-hoz köthető. Amennyiben ez a feltétel nem áll, vizsgálat csak akkor indulhat, ha mind a panasztevő, mind a bepanaszolt írásban bejelenti, hogy aláveti magát az eljárásnak. A kérdés az, hogy aki ellen felmerült a helytelen kutatói viselkedés gyanúja, vajon az esetek hány százalékában vállalja önként, hogy kutatómunkáját átvilágítsák...
Forrás: http://mta.hu/data/cikk/10/30/1/cikk_103001/teb_ugyrend_34_2012_elnoksegi_hat.pdf
http://index.hu/tudomany/2012/03/27/az_mta_nem_kommentalta_a_jelentest/
"Kínában és Angliában hegyekben áll a jó ideje legyártott, de a korrupciós és más büntetőügyek miatt raktáron lévő vakcina. Szakmai körökben attól tartottak, hogy a magyar gyerekek ezeket a megmaradt kínai és angol vakcinákat kaphatták volna meg. Időközben kormányzati szintre is eljutottak az információk, és ezért merült fel a szerződésbontás is, de ezt cikkünk megjelenése után az Emmi azonnal cáfolta"
nem járvány, hanem katasztrófa.! És szorul a CDC is (Betegségmegelőző kp Usa)...250 év börtön?
tőlem legyen.
www.facebook.com/.../
Az Alumínium egy kísérletekben bizonyítottan demonstrált neurotoxikus anyag, és a leggyakrabban használt oltóanyag adjuváns (hatáserősítő) Annak ellenére, hogy közel 90 éve széles körben használatos az alumínium a vakcinákban, az orvostudomány számára a hatásmechanizmus megértése még rendkívül gyenge, az nem tisztázott. Hiányosak az adatok a toxikologiai és a farmakokinetikai teljes körű elemzésekhez, ezen anyagok használatával kapcsolatosan. Ennek ellenére, a jelzés hogy az alumínium az oltóanyagokban biztonságos, úgy tűnik a széles körben elfogadott. Kísérletes kutatások bizonyítják, hogy az alumíniumnak ráhatása van komoly immunológiai rendellenességekre az emberi szervezetben. Különösen, az alumínium a hatásfokozó formájában hordozza a legfőbb veszélyt az autoimmunitás, a hosszú távú agyi gyulladás és kapcsolódó neurológiai szövődményekkel kapcsolatosan, és kiterjedt az egészségre káros következményekkel jár használata. Véleményünk szerint a vakcina előnyeit esetleg túlértékelik, és a kockázatot, a lehetséges káros mellékhatásokat alábecsülik, az orvosi és tudományos közösség nem értékeli elég szigorúan a vakcinákat. Reméljük, hogy a jelenlegi kutatás keretet biztosít a vakcinák nagyon szükséges és már régóta esedékes újraértékelésének, e rendkívül vitatott orvosi kérdésben.
A toxicitásra vonatkozó vizsgálatokat azért nem veszik komolyan, mert olyan kevés található az oltóanyagokban, hogy az gyakorlatilag nem számottevő (erről Tamás is több oldalnyit írt). Vannak megfelelő határértékek, melyeket nekünk – nagy duzzogva – el kell fogadnunk. Persze jobb volna ha nem lenne bennük, de arányait tekintve mégiscsak minimális mennyiségről kell beszélnünk. A tudomány emberei végeztek vizsgálatokat ez irányba és ez alapján lettek a határértékek megállapítva. Ha önmagában a toxicitást vizsgálnánk, akkor oda lyukadnánk ki, ahol most is vagyunk, „Nem okoz problémát". Az, hogy mégis itt diskurálunk, az azért van mert összességében az oltóanyagok hatása mégsem olyan egyértelmű, mint ahogy az elméletileg van. Az összetett hatását, tehát a generált immunválasz milyenségét, annak biológiai-élettani hatásait (testi-lelki) már kevésbé vizsgálták. Ugye ez egy sokkal komplexebb hatás, mintsem néhány kritérium figyelésével meglehetne állapítani. Hozzáteszem, meglehetne, de ennek lenne az alapfeltétele egy jól működő jelentési rendszer. Egy olyan rendszer, melyben nem csak a közvetlen hatásokat figyelnék, hanem a közvetett, hosszútávú, illetve a jelenleg nem jelentésköteles egyéb kiegészítő kezeléseket is, melyek az oltások utáni egyéb reakciók enyhítésére lettek alkalmazva. Ezek után már sokkal árnyaltabb kép alakulhatna ki az oltásokról. No most, én egy ilyen rendszerről sem tudok a világban! Miből gondolnánk, hogy nálunk ez megvalósulna/megvalósulhatna? ... Ha ez meg is valósulna valamiféle csoda folytán, akkor is maradnának üres foltok! Ilyen pl. a betegségek élettani hatásának vizsgálata. No, de ez megint messze vezető téma ... Tehát: a toxicitás témát nagyon könnyen lesöprik az asztalról és lássuk be, a mai emberek életében csak egy a sok egyéb hatás közül. Pl.: elektroszmog, étkezési adalékanyagok, peszticidek, stb kikerülhetetlen jelenléte. – Több oldalon keresztül lehetne sorolni a bizonyíthatóan káros faktorok listáját.
Én úgy gondolom, hogy bármilyen rendszerben is élünk, a beteg-páciens viszony kölcsönös tisztelete lenne a legfontosabb. Ha ez oltásokkal, vagy nélküle történik mindegy. Szabad orvosválasztással, egy szabad rendszerben ez helyreállhatna! Ehhez viszont az orvosok jogait is fel kell szabadítani, s nem csak a civilekét! Persze, ezzel még mindig nem oldódna meg egycsapásra minden, de legalább menekülőútvonalat találhatnának azok akik azt igénylik.
Tudományos kérdésben csak a tudományos világ tagjai jogosultak dönteni, legyen az bármiféle sületlenség is!
A gyógyszergyárak nem válaszolnak a vakcinákkal kapcsolatos szülői kérdésekre, holott a Gyógyszerkommunikációs Kódexben az áll, annak adhatnak információt, akinek az adott gyógyszert az orvosa felírta. Magyarországon a védőoltások kötelezőek!! Ergo minden szülő jogosan kérheti akár az adott vakcina gyártási technológiájának az ismertetését is! Az, hogy üzleti titokra hivatkoznak, teljes hülyeség! Mivel, ha egy gyártási technológia egyedi, azt Licenszként szokás levédetni! A mennyiségi adatok ismertetése nélkül pedig nem beszélhetünk a teljesen pontos gyártási technológiáról! Ha meg csak orvosnak adnak információt, az meg közvetíti belőle, ami neki a szája íze szerint jólesik, megint csak szemétség, mert az orvos alapból a TB finanszírozása alatt áll, így közvetetten "gazdai" viszonyban állunk felette, hiszen a befizetett járulékból kapja a praxisához a juttatást. Ergo nem a gyógyszergyártók érdekeit kellene képviselnie!! Itt lenne az ideje a betegjogainkat és fogyasztói jogainkat megfelelően gyakorolni! Ja, az meg a jéghegy csúcsa, mikor a 30/2009. (X. 14.) EüM rendelet alapján a háziorvos 200Ft juttatást kap a TB-től minden beadott influenza vakcina után!