Szatymazi katyvasz
Kérdések, válaszok a tuberkulózis elleni védekezés kapcsán
Habár lecsengőben van a visszhangja, még időnként fel-fel röppen egy-egy hír a nemrégiben Szatymazon történt tragikus kimenetelű TBC-s megbetegedés kapcsán. A hírportálok – a tőlük megszokott módon – csak a felszínt súrolva, a „vérszagra gyűltek". Lelkes olvasóik pedig szorgosan kommenteztek a maguk bulvárinformáltságuk színvonalán. Nagy valószínűséggel elenyésző hányaduk volt az, aki tényleg értette is, hogy mi történik. Természetesen előkerültek az oltásellenes-ellenes hangok is, melyek apropóján megpróbálkozunk némi tényszerű magyarázattal szolgálni.
Az eseményekről tömören
A szatymazi általános iskolában dolgozó közmunkás asszony rosszul lett, majd a Deszki Tüdőszanatóriumba szállítása után rövidesen meghalt. A halál oka tuberkulózis. Ezután az iskola dolgozóit és diákjait megvizsgálták. A 260 diákból 250-nek a szülei járultak hozzá a Mantoux teszt, majd az emlékeztető BCG oltást elvégzéséhez (ez utóbbiról nincs megbízható információnk – reméljük nem igaz).
Az ügy kapcsán megkeresett bennünket a délmagyar.hu újságírója, kinek kérdéseire tömör választ próbáltunk adni, de a megjelent cikkből pont a lényeg maradt ki. ...
... A már megszokott módon az első reflex ilyenkor, hogy egyből védőoltásért kiáltsunk. Mindenki fél, mert megy a rémisztgetés. „Halálos kór a szomszédban, senki sincs biztonságban, meg vér, meg stb." Mi értjük, hogy meg kell nyugtatni valamivel az embereket, de olyan nehéz lenne a tényszerűség, a realitások talaján maradva elmagyarázni, hogy valójában milyen kockázattal kell szembesülnie azoknak, akik kapcsolatba kerülhettek a beteggel? A média részéről miért maradt el ez újfent?... Valószínűleg azért, mert nem volt senki, aki elmagyarázza. A mai módszertant követő világunkban a kutyát nem érdekli a realitás. Elég a bulvár szint – okosnak tűnve súroljuk a felszínt, úgy, hogy a lényeg rejtve maradjon, és a mainstream világnak is széttett lábakkal feküdjön. Ha ezt adott szakma nem tudja megtenni, találnak rá embert, aki a „gagyisítást” elvégzi. Mindennek van szakértője, aki attól válik azzá, hogy évekkel ezelőtt megtanult valamit, ami persze idővel már teljesen megváltozott/átalakult és ma már teljesen másképp gondolunk rá. Mindettől függetlenül lelkiismeretesen végzi a dolgát a köz megelégedésére. A szűk kíváncsi kisebbség pedig nem számít. Ők a periféria, az alternatívok, a szélsőségesek tábora. – A helybeliek szerint nem volt pánikhangulat és a megfelelő tályékoztatást is megkapták. Csak a média fújta fel az ügyet. – Ez a cikk azoknak íródott, akik valóban érteni is akarják a TBC megbetegedések hátterét, múltját és jelenét, illetve megértsék kételyeinket a szatymazi ügy kapcsán.
A betegség melegágya
A tuberkulózist okozó Mycobacterium tuberculosis egy lassan szaporodó aerob baktérium, ami 16-20 óránként képes osztódni. A baktérium ellenáll a gyengébb fertőtlenítőknek és kizárólag a gazdaszervezetben képes osztódni. Jó savtűrő hatása miatt saválló bacillusként tartják nyilván.
Ma már tudjuk az egykori morbus hungaricusról – ami az 1900-as években a legtöbb halált okozó betegség volt hazánkban –, hogy a rossz higiéniás körülmények, a mélyszegénység, a nyomorból fakadó egészségtelen életmód volt a legfőbb oka a terjedésének. (1901-ben a halálesetek 25%-át okozta a TBC – innen az elnevezés.) A világháborúk után bevezetett BCG oltásról idővel kiderült, hogy szinte teljesen hatástalan a tüdőgümőkór ellen. A javuló életkörülményekkel a változás magától elindult, amiben aktív szerep jutott a hatékony szűrési, gondozó központoknak, hatásos TBC elleni szereknek és az elhivatott szakembereknek.
A BCG oltás hatásossága
Az indiai Madras tanulmány (1969-1979) és a később Németországban is megismételt kísérletek egyértelműen bebizonyították a BCG oltás hatástalanságát a gümőkorral szemben. Dr. Budai József és dr. Nyerges Gábor a következőket írta a BCG oltásról: „A BCG-vakcina széleskörű alkalmazása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, vagyis a miliaris tuberculosis és a meningitis basilaris kivételével védőhatását nem lehet egyértelműen bizonyítani, ugyanakkor – bár változó gyakorisággal jelentkező – szövődményei is aggályossá teszik alkalmazását." (forrás: Budai J. –Nyerges G.: Védőoltások 2001) Az említett két igen ritka szövődmény a TBC megbetegedések számával arányos. Tehát az oltásnak akkor lenne némi értelme, ha egy valóban magas endémiás körzetben élnénk. Akkor sem a TBC esetek számát csökkentené, hanem az említett két igen ritka szövődmény előfordulását. Jelenleg nincs hatásos védőoltás a tuberkulózis megbetegedés ellen.
Joggal tehetjük fel as kérdést:
Mire jó akkor a BCG oltás?
A hivatalos adatok szerint az agyhártyagyulladás ellen 80% körül, a tbc ellen azonban 0 és 80% között van a hatásossága. Az utóbbi értéket azzal magyarázzák, hogy az egyenlítőtől távolodva nő az oltás hatásossága. Mi ezt inkább úgy magyarázzuk, hogy az életszínvonal/életkörülmények emelkedésével tűnik el a betegség. A szegényebb országokban az oltás ellenére komoly probléma még ma is a tuberkulózis, a jómódú országokban pedig oltás nélkül is csökken.
A felsorolt okokból kifolyólag 2012-ben Szlovákia is kivette az oltási programjából a BCG oltást. Német nyelvterületen évek óta (1998) nem alkalmazzák az oltást, és a tuberkulózis esetek száma mégis csökkenő tendenciát mutat. Fontos megjegyezni, hogy Németország akkor vette ki az ajánlott oltások közül a BCG-t, amikor nagyjából hasonló mutatókkal rendelkezett, mint 2014-ben Magyarország.
Mint ajánl a WHO?
2014. XII. 22-én a Nemzeti Erőforrások Minisztérium, Egészségügyért Felelős Államtitkárságához eljutatott beadványunk szövegének aktualizált változata:
A „tüdőgümőkór” ellen az oltás igen alacsony, nem megbízható hatásfokú védelmet biztosít. A WHO éppen ezért kizárólag a magas endémiás körzetekben ajánlja az oltást. Magyarország nem tartozik a tuberkulózis által veszélyeztetett térségek közé (több mint 20 eset/100.000 fő/év). Hazánkban már 2005-ben ez alá a határérték alá csökkent a tbc esetek száma (Korányi Bulletin), így az alacsony tuberkulózis átfertőzöttségű országok közé sorolódtunk. A WHO a BCG vakcina oltási kritériumait a következő módon fogalmazta meg 2004-ben: évi 100 ezer főre eső 5 kenet-pozitív pulmonális teszttel igazolt esetnél kevesebb, vagy évi 10 millió emberből maximum 1 öt év alatti meningitis tuberculosa eset, minimum 5 évre visszamenőleg. Évről évre azt a kijelentést halljuk, hogy Magyarország nem teljesíti ezt a kritériumot, ezért kell alkalmazni a BCG oltást. A fenti meghatározás második feltételét – max. 1/10.000.000 eset az öt év alatti tbc meningitisz előfordulás terén, min. 5 évre visszamenőleg – viszont Magyarország teljesíti. A megfogalmazásban a vagy szó azt jelenti, hogy valamelyik kritériumnak teljesülnie kell. Ez megtörtént. Az első kritériumhoz is nagyon közel állunk, jelenleg 100.000 lakosból 9,1 új megbetegedéssel. Fontos megjegyezni, hogy a hazai adatokat évről évre a mélyszegénységben és alkoholizmussal élők rontják le. A mellékelt térképen jól látszik, hogy az ország néhány tbc sújtotta területén kívül a legjobb nyugat-európai viszonyoknak megfelelően teljesítünk. Az a félelem, hogy a tbc fertőzöttek átadhatják a környezetükben élőknek a fertőzést, jelen helyzetben alaptalannak bizonyul. Nagy általánosságban kijelenthetjük, hogy a gyermeknevelésben érintett társadalmi réteg élesen elkülönül ettől a veszélyforrástól.
Magyarország teljesíti a WHO kritériumait.
A BCG oltást legkorábban 2008-tól ki kellett volna már emelni a Magyar oltási rendből.
A BCG oltás hazai módszertana
Az oltást 0-4 hetes koráig minden kórházban született újszülött gyermek megkapja. A gyakorlatban ez úgy zajlik, hogy a csecsemőket „begyűjtik" – sokszor az anya tudta nélkül – és általában a harmadik napon beoltják őket (kórházból való távozás előtt). Az oltást egy éves korig kell pótolni, utána még az ajánlott oltások között sem szerepel. Egy éves kor fölött nincs alkalmazási ajánlás, és ismétlő oltás sem.
A BCG oltásnak nincs alkalmazási módszertana egy éves kor fölött.
A BCG oltás velejárója
Feltételezések szerint a túlzott higiénia, a kevesebb gyermekkori infekció, a környezeti mycobacteriumok csökkent expozíciója allergiához, autoimmun reakciókhoz vezethet.
Állatkísérletekben terápiás céllal BCG-vel vagy M. vaccaevel vakcinálva csökkent az immunglobulin E mennyisége, az eosinophilok száma és a Th-2 immunválasz.
Ugyanakkor a környezeti mycobacteriumok expozíciója hiperszenzitív pneumonitist okozhat, ami nem szükségszerűen mycobacterium infekció, hanem főleg a baktérium antigénjeire adott gyulladásos válasz.
A tüdő immunitásának szabályozását megzavarva szerepük van légúti vírusinfekciók kialakulásában. Ismert a M. avium és a HIV vírus szinergista együttműködése is.
A NTM-ek komplex hatására vagy nő, vagy csökken a tbc és a lepra ellenes immunitás, melynek okai még nem ismertek.
Az idézett szövegrész (Korányi bulletin 2015/50. old.) közérthető nyelven valahogy így szól: A gyermekkori mycobaktériumokkal való fertőzések hiánya allergiás és autoimmun betegségeket okozhat. Állatkísérletekkel igazolták, hogy a BCG oltás az elvárt immunválaszon kívül másképp is manipulálja az immunrendszer normál működését. Bizonyos betegségekkel szemben fogékonyabbá (pl. légúti megbetegedések) vagy épp ellenállóbbá tesz, melynek pontos okaira keressük a választ.
A Mantoux tesztről
Maga az oltás egy tesztoltás. Célja, hogy kiszűrje a tünetmentes fertözötteket. A reményekkel teli bevezetés óta a teszt alkalmazása erősen megkérdőjelezhetővé vált, ugyanis gyakran nem megbízható eredményt produkál. Ennek fő oka az, hogy akit életében akár egyszer is beoltottak BCG oltással, azoknál is pozitív eredményt ad. Így ezt az eredményt általában egy mellkasröntgennel együtt értékelik ki. Az USA-ban és azokban az országokban, ahol nem használnak BCG oltást, a tuberkulózis esetek felderíthetősége – a Mantoux próba által – sokkal nagyobb eséllyel bír, mint ott, ahol még alkalmazzák a BCG oltást. Ettől kezdve a magyarországi alkalmazása enyhén szólva is okafogyottá vált. A teszt önmagában egy jó eszköz lenne a tuberkulózis esetek felderítésére, de ennek a valóban hasznos eszköznek az alkalmazhatóságát inkább beáldoztuk egy szinte teljesen hatástalan oltás miatt. A tuberkulózis betegség időben felismerve elég nagy eséllyel gyógyítható. A BCG oltás pont ez ellen dolgozik. Valóban okos dolog a BCG oltás további alkalmazása? – A 14 év alatti gyermekek körében összesen négy TBC megbetegedés volt 2014-ben. A súlyos szövődmények előfordulási esélye ilyen arányszámoknál a nullához közelít.
Hol találkozhatunk TBC baktériumokkal?
Életünk során többször is találkozunk tbc baktériumokkal. Ezek a kontaktusok többnyire észrevétlenül, betegség kialakulása nélkül zajlanak le. Maga a bacillus rendkívül ellenálló. A terjedési módja elsősorban cseppfertőzés útján lehetséges, de közvetett módon akár a bevásárlóközpontok kocsijain, vagy a pénz útján is létrejöhet a fertőzés. – A fertőzés nem egyenlő a betegség kialakulásával. – Ma nincs realitása annak, hogy tuberkulózis járványok alakuljanak ki Magyarországon.
A tuberkulózis baktériumok számos fajtája él közvetlen élőhelyeinken. Ezek közül a nontuberculous mycobacteria törzsek (NTB) gyakorlatilag mindenhol jelen vannak. Elnevezésükből adódóan ezek többnyire nem okoznak megbetegedést. Mivel rendkívül ellenállóak a különböző fertőtlenítési technológiákkal szemben is, sav, antibiotikum és nehézfém rezisztenciájuknak köszönhetően sok helyen életteret biztosítunk számukra. Ilyen lehet például a vezetékes csapvíz. Ennek oka az, hogy a fertőtlenítés során – más mikrobák elpusztításával – életteret biztosítunk a szaporodásuknak. Ezek a törzsek is képesek időnként megbetegedést okozni. Életünkre gyakorolt hatásuk egyelőre nem teljesen tisztázott. – A tuberkulózis kialakulásának feltétele az arra fogékony, legyengült szervezet.
Jogi bukfenc
Az egészségügyi törvény 18/1998. (VI. 3.) NM rendelete, életkorhoz kötötten „gümőkór (tuberculosis)" elleni védőoltásra kötelez. Ha csak ennyi lenne leírva a rendeletben, akkor jogi úton támadható lenne ez a rendelkezés, mivel a BCG oltás a nevezett betegség ellen nem véd. Néhány sorral lejjebb a jogszabály nevesíti a BCG oltást. Ebből az látszik, hogy a jogalkotók figyeltek arra, hogy önnmagában a betegségtípus megnevezése nem jelent elégséges jogi biztosítékot, mivel a BCG oltást nem tekinthető a gümőkór elleni védőoltásnak. Magyarán olyan oltás végrehajtására van kötelezettség, melyre az alkalmazott eszköz alkalmatlan. Ez egy olyan gyakorlati ellentmondás, melyet a jog eszközével szentesítettek. – A jogszabály csak a BCG oltást nevezi nevén, az összes többinél csak a betegségtípust nevesíti. Mivel a többi esetében az adott betegségtípus elleni időleges hatás/védelem kimutatható, így nem szükséges az alkalmazott oltóanyag típusát megnevezni.
(Az oltások megnevezései /BCG, MMR, DiPerTe, stb./ az oltóanyag technológiai elnevezései. Ezért van, hogy időnként változik a márkanév és beszállító is, de maga a termék gyakorlatilag ugyanaz.)
Konklúzió – Magyarázat
Mivel a szatymazi iskolások közül csecsemőkorában mindenki kapott BCG védőoltást (vélelmezhetően), ezért a Mantoux próba elvégzése fölösleges volt. A teszt eredményeit nem lehetett felhasználni helyes diagnózis felállítására. Az emlékeztető BCG oltás – ha volt ilyen – pedig értelmetlen volt, hiszen egy éves kor fölött szakmailag is elfogadott a hatástalansága. Tehát több szempontból is kifogásolható és értelmetlen intézkedéssorozat történt. Az a tíz család, akik megtagadták gyermekeiken a próbát, újraoltását, bizonyos értelemben céltáblává váltak. Megkapták az oltásellenes jelzőt, holott döntésük – nem kérnek további értelmetlen mesterséges immunológiai beavatkozást – több szempontból is helyesnek bizonyult.
Ne feledjük! Minden védőoltás számit! Ez is egy orvosság, mely alapjában véve egészségtelen és ha lehet, kerülendő. A túlhasználatuk pedig egyenesen ártalmas! Ezt a tényt gyakran elfelejtik megemlíteni, amikor a védőoltások kerülnek a vita kereszttűzébe.
Mindezek fényében gondolkozzunk el a Szatymazi tuberkulózis hisztéria eseményein!
Forrás:
http://www.koranyi.hu/tartalom/bulletin/Evkonyv2015.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%BCm%C5%91k%C3%B3r
http://www.oek.hu/oekfile.pl?fid=6585
http://www.labtestsonline.hu/tests/TBSkinTest.html?tab=3
Nebáncsvirág Egyesület? Beadvány a Nemzeti Konzultáció jegyében
http://www.who.int/wer/2004/en/wer7904.pdf
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/tbc_miatt_halt_meg_az_iskola_volt_takaritoja/2472994/
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
Idézet - Ozsvár Márta:
Sajnálatos, hogy lassan egy évszád múlik el, és nem haladtak semmivel előrébb sem a tbc gyógyításban, sem a gyorsabb diagnosztizálásban.
Pontosabban fogalmazok. A betegségre való fogékonyság nagyban összefügg a különböző hiányállapotok meglétével (nyomelemek, vitaminok, stb. hiánya – a látens alultápláltság is annak minősül). Hordozó bárki lehet. – A hordozás még nem egyenlő a megbetegedéssel. – Ez a cikkből is kiderül.
Kedves B. Lajos. Nem volt szándékomban bűnbakot keresni, viszont a megelőzés céljából tettem fel a kérdést, hogy lehetséges -e minden tünet nélkül fertőzöttnek lenni.A tájékoztatója viszont hiányos, mert ismerek olyat aki jó körülmények között él, rendesen táplálkozik mégis tbc-ben betegedett meg.
Az egész ügy azért vert fel ekkora port, mert egy iskolában történt és ráugrott a média. Ha az áldozatot egy hajléktalanszállón, vagy otthonában találják meg, akkor senki nem tudott volna róla – mint ahogy ez történik számos esetben is.
A kérdésre válaszolva.:A TBC hosszú évekig elhúzódhat. A betegség melegágya a rossz higiénia, egyoldalú, vagy nyomelemekben, vitaminokban szegény, hiányos táplálkozás (alultápláltság). A dohos, nedves falak is sokszor velejárói voltak a szegénységnek. Korunkban ezek a jelenségek többnyire a hajléktalanoknál jelentkeznek csak. A hazai TBC esetek túlnyomó többsége is ezt a réteget érinti. Ezek az emberek nem járnak orvoshoz. Nem csak orvoshoz nem járnak, hanem semmilyen módon nem vesznek részt – és nem is akarnak részt venni – a társadalmi életben. Azt gondolom, nem teszünk azzal jót, ha mindenáron minősíteni akarjuk ezt a helyzetet. Sokszor az elkeseredettség, tragikus élethelyzetek sodornak ebbe az állapotba embereket. Elesni (lecsúszni) sokkal könnyebb mint felállni. A „minden mindegy" elve irányítja a hétköznapokat. Többségük belenyugszik a helyzetébe és nem is akar változtatni. Néha van egy-két próbálkozás a talpra állásra, de ez valódi „kiegyenesedésig" ritkán jut el. ... A TBC-s hajléktalanok a bevásárlókocsik visszatologatásakor, akarva akaratlanul egy sor embert megfertőznek (közvetett érintkezés). Mindezek fényében mégsem kell tartani járványtól. A jó életkörülményekkel gyakorlatilag megszűnt a betegség kialakulásának esélye.
A szatymazi eset kapcsán nem szabad felelősért kiáltani. Nincs felelős. A betegségnek nyilvánvalóan voltak tünetei. A környezet, vagy a szűkebb közösség ezt hogyan kezelte, az már más kérdés. De ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy sokszor a beteg emberek merev elutasításával szemben nem sok mindent lehet tenni.
lakik, akkor tüdővészben meghalt 100 ezer lakos közül 297, ha egy szobában lakik 3–5,
tüdővészben meghal 100 ezer lakosból 354, ha egy szobában 6 lakik, 100 ezer ember közül
meghal 547. A leggazdagabb körzetben 1000 emberből 192 ember hal meg tbc-ben, a szegény
környezetben ez 450–500.
Bocs erre most válaszolok.
Ha minden igaz, akkor 2014-es kiadványban van a táblázat. – Régen volt amikor ezt átnéztem (2014 nyár-ősz). – Az is lehet, hogy az összes kiadvány alapján mi gyártottuk le. Arra emlékszek, hogy mindegyik kiadványt átnyálaztuk és ha volt eltérés (utólagos korrekciók), akkor azt javítottuk.
Amint látom a BCG oltás ellenére nálunk is, néhány nyugat-európai országhoz hasonlóan, emelkedőben van a TBC esetek száma (egyenlőre csak a fiataloknál). Nyugaton az oltás hiányában, nálunk az oltás mellett is hasonló folyamatok játszódnak le. Amúgy nekem kicsit furcsák ezek a számok. Azt még elfogadom, hogy az elmúlt cirka 15 év mélyrepülését éltük meg tavaly, de azt, hogy ebből a kilenc esetből kapásból kettő az meningitisz eset volt, ... hát mit mondjak?!? Az összes esethez képest, ez a ritka szövődmény túl magas aránynak tűnik! Ha csak egy lenne az ugye nem elég a kötelezőséghez, ezért kapásból kettő lett. – Ugye 2014. decemberében hivatkoztunk először erre a WHO ajánlásra. A minisztériumi reakció az volt, hogy „hát ez nem jó, (felháborodás) szóljunk a WHO-nak...". Hát a sors, vagy nem sors közbeszólt. ... További érdekesség, hogy a Bulletin évekre visszamenőleg egy esetben sem foglalkozott a WHO feltétellel. A BCG oltásról pedig szó sem esett eddig (kivétel a 2015-ös /itt ugye inkább negatív színben tárgyalva/ és újfent a 2016-os szám). Sőt mi több, az új szám az elvárásoknak megfelelőn publikál! A történelem során először az öt év alatti korcsoporttal is foglalkozik. Továbbá, a jövőre nézve is tisztázza a kétkedők, reménykedők kilátásait. Tökéletes munka. Még talán a véletlennél is tökéletesebb! – Bocsánat a cinizmusért, de hangosan gondolkoztam. A csökkenő TBC esetszám mellet sikerült generálnunk 2 meningitiszt is! Oltás mellet is? Hát akkor hogyan is van ez most? Ember legyen aki érti? ... Sőt mi több, még az életszínvonal is emelkedik (Kormányunk szerint).
Látványos fordulat.
Hát mindig tanul az ember!
Ezzel ki lehetne egészíteni a cikket.
"Jelenleg csak a 2015-ös kiadvány ad részletes információt az eseményekről. Ennek hibája az, hogy csak a 14 év alatti gyermekek adatait teszi közzé Jelenleg csak a 2015-ös kiadvány ad részletes információt az eseményekről. Ennek hibája az, hogy csak a 14 év alatti gyermekek adatait teszi közzé "
Hányadik oldalon van ez az információ? Én nem találom. koranyi.hu/.../Evkonyv2015.pdf
Nem mintha nem felelne meg a valóságnak, eleve nagyon kevés a 14 alatti TBC, szóval abszolút reálisaknak tűnnek a számok, csak nem találom ezt a táblázatot.
Megtennétek hogy elküldenétek a személyes elérhetőségeteket (e-mail). Nagyon fontos volna.
Köszönöm szépen!
Nem tudom hogy mükődik ez a dolog làtjàtok az én elérhetőségemet?
Üdv.
Amúgy a média igen is BCG emlékeztető oltásról is írt (lásd google), ... persze a firkászok össze vissza írnak mindent. Ez most is kiderült.
Szinte biztos, hogy jól remélik és tényleg nem igaz, csak jónéhány hírlap oltásként (de nem védőoltásként) hivatkozott a Mantoux-tesztről, ez okozhatta a félreértéseket. Nem biztos, hogy rossz a szóhasználat, nem csak a szigorúan vett védőoltásokra használja sok helyen a magyar nyelv az oltás szót, de mindenesetre félreértésekre adott okot. BCG-t így utólag biztos nem adtak a gyerekeknek.
" A fenti meghatározás második feltételét – max. 1/10.000.000 eset az öt év alatti tbc meningitisz előfordulás terén, min. 5 évre visszamenőleg – viszont Magyarország teljesíti."
Hát pont nem. Tavaly 2 ilyen megbetegedés is volt, tehát ha 2020-ig nem csökken 5/100000 alá az incidencia, akkor ez alapján nem fogják kivezetni az oltást.
"A 14 év alatti gyermekek körében összesen négy TBC megbetegedés volt 2014-ben."
Ez inkább az oltás mellett szól, pont az oltás miatt a gyerekek körében sokkal kisebb az TBC előfordulása. Szlovákiában a BCG kivezetését követő években meg is ugrott a gyerekek körében előforduló TBC. A vizsgálatok is azt mutatták, hogy a gyerekek között sokkal hatásosabb a BCG a TBC ellen, mint felnőtt korban (bár ennek okait nem tudom).
" A mellékelt térképen jól látszik, hogy az ország néhány tbc sújtotta területén kívül a legjobb nyugat-európai viszonyoknak megfelelően teljesítünk."
A térképen azt látom, hogy az a "néhány terület", az 14 megye és Budapest és csak 5 megye teljesíti az 5/100000-es követelményt.
"Fontos megjegyezni, hogy a hazai adatokat évről évre a mélyszegénységben és alkoholizmussal élők rontják le."
"Nagy általánosságban kijelenthetjük, hogy a gyermeknevelésben érintett társadalmi réteg élesen elkülönül ettől a veszélyforrástól."
Nem értem, hogy a mélyszegénységben élők és a gyermeknevelésben érintett társadalmi réteg miért különülne el egymástól? Épp ellenkezőleg, Magyarországon (is) a szegényebbek sokkal inkább vállalnak gyereket, mint a gazdagabbak, nem?
A TBC-s betegek között 11,6% volt alkoholista (8,4% hajléktalan, de a két csoport között valószínűleg nagy az átfedés), tehát ez valóban növeli a TBC kockázatát, szó sincs róla, hogy a "normális" embereket ne érintené a TBC.
Ezzel együtt szerintem Magyarországon az elkövetkező évtizedben valószínűleg kivezetik a kötelező BCG oltást, ha továbbra is csökken a TBC incidencia. (Bár tavaly megbicsaklott a kedvező trend, remélem, nem tartósan.)
" 112. oldalon már már kimondják, ajánlatot tesznek a kötelező BCG kivezetésére."
Így van. Már a 90-es évek végétől téma, hogy mikor vezetik ki a BCG-t, remélhetőleg minél hamarabb.
jarvany.hu/.../
innen letölthető az epidemiológiai-járványügyi jelentés, 112. oldalon már már kimondják, ajánlatot tesznek a kötelező BCG kivezetésére.
Ami érdekes még, az a muntirezisztens tbc esetek száma, hiába ez a nyamvadt kórokozó (is) nagyon mutálódik...a fránya élni akar!.... epa.oszk.hu/.../00228.pdf
épp érdekel, szegény elhunytnak ilyen típusú vot e a fertőzőttsége, mert arra biza az oltás tuti nem használ...már ha a régi, nem mutáltra használna is. Bárha. Bárha ki tudja mit kotyvasztanak bele az oltóanyagba, ami ne felejtsük, élő legyengített kórokozót tartalmaz. ha épp sikerül nekik legyengíteni és nem pont olyan babába oltani mindenféle szűrés nélkül, akinek az immunrendszere olyan gyenge (hopp de hisz nincs is neki még) - hogy benne mutálódik ki az erős és még erősebb kórokozó..
Sok a ha és a talán. Gratulálok a 10 bátor szülőnek.!!! ezek az én gondolataim- nem épp fényesek