Prevenar: cseberből verembe
Ha a Pneumococcust kiütjük, annál rosszabb jöhet
A Prevenar oltás általánossá válásával megszabadulhatunk ugyan a pneumococcus baktériumtól (mely többek között középfülgyulladást és tüdőgyulladást okozhat), de nem árt tudni, hogy azután egy még félelmetesebb kórokozóval ijesztgethetnek majd bennünket, és kínálhatnak érte újabb oltóanyagot.
Baktériumflóránk úgy működik, mint a Föld ökoszisztémája: ha kiirtasz egy fajt, számolnod kell azzal a következménnyel, hogy más faj telepszik a helyére, és esetleg nagyobb kellemetlenséget okoz, mint az eredeti.
Kezdetben volt az a Prevenar oltás, ami a pneumococcus (más néven Streptococcus pneumoniae) baktérium 91 létező törzse közül a 7 leggyakoribb ellen védett (PCV7). Ez az oltás úgy működik, hogy ha ezt a 7 törzset kiütjük, a másik 84 törzs valamelyike lép a helyükre. Kolonizáló baktériumok lévén ők foglalják el az orrgaratunkban a megüresedett helyet. A Prevenar azonban ezekkel szemben hatástalan volt.
Így fordulhatott elő, hogy olyan középfülgyulladást okozó kórokozók jelentek meg egyre nagyobb számban, melyek ellen egyre nehezebb a küzdelem, mert antibiotikumaink hatástalanok velük szemben.
2007-ben arról adtak hírt, hogy az amerikai Rochesterben kilenc PCV7-tel oltott, fülgyulladásos kisgyermeknél mutatták ki a pneumococcus 19A jelű törzsét, mely ellen az oltás nem véd. Fülgyulladásukat többféle antibiotikummal is sikertelenül kezelték. Végül sokuknál csak a sebészi beavatkozás segített, mások pedig csak egy új, igen erős antibiotikum adása után tudtak felépülni, melynek alkalmazása amúgy gyermekeknél nem javasolt.
Az Egyesült Államokban 2000-ben dobták piacra ezt a Prevenar oltást. A cikk megemlíti, hogy egy gyógyszergyártó cég felmérése alapján egy-két év múlva 4 százalékon állt a 19A előfordulása, majd 2005-2006-ra 15 százalékra emelkedett. A cikk állítása szerint 2007-ben Amerikában az antibiotikum-rezisztens légúti fertőzések 40 százalékát már a 19A okozta.
https://nebancs.hu/pneumococcus/prevenar-cseberbol-verembe-.html#sigProGalleria367d1e38dd
A probléma orvoslására 2010-ben bevezették a Prevenar 13 (PCV13) nevű oltást, mely a Prevenarban foglalt 7 pneumococcus törzsön kívül még hat ellen hivatott védeni, köztük a 19A törzs ellen.
2012-ben az amerikai egészségügyi hatóság, a CDC elégedetten tette közzé a statisztikai adatokat, melyek szerint a PCV13 a benne található baktériumtípusok által okozott betegségek előfordulását 50-60 százalékkal csökkentette. „Arra még nincs bizonyíték", hogy megint szerotípus-váltás lenne folyamatban, tehát hogy a 19A kiütésével egy újabb pneumococcus törzs kezdene gondot okozni, de mindegy is, mert már készül az új oltás, ami még több szerotípus ellen véd, és kutatások folynak egy olyan vakcina előállításáért is, mely a pneumococcus összes szerotípusában előforduló két-három fehérjét pusztítaná el.
„Nincs bizonyíték" – fogalmaznak körültekintően, pedig erősen sejthető, hogy a váltás meg fog történni. A pneumococcus oltásokat néhány évenként mindig meg kell majd újítani a szerotípus-váltások miatt. A kérdés az, hogy megoldódik-e minden, ha kifejlesztik a pneumococcus összes törzse ellen védő oltást.
Hát nem.
Ne felejtsük: nyilatkozatában a CDC csak az oltásban megtalálható baktériumtörzsekről beszélt. Arról nem, hogy az összes középfülgyulladást vagy felső légúti megbetegedést tekintve, illetve az antibiotikum-rezisztens fertőzéseket nézve mely kórokozók vannak jelen...
Egy 2005-ös kutatás a Prevenarral (PCV7) oltott gyermekek garatjában Haemophilus Influenzae baktériumok elszaporodását mutatta ki.
A Haemophilus influenzae egy baktériumtörzs, melynek neve ellenére semmi köze az influenza vírusokhoz. Leggyakrabban torok-, középfül-, tüdő- vagy arcüreggyulladást okoznak. „B" jelű csoportjuk (röviden Hib) kifejezetten súlyos, életveszélyes betegségekért felelős; ezek a gennyes agyhártyagyulladás és a gégefőgyulladás.
Magyarországon a Hib ellen 1999 óta kötelező a védőoltás, melyet a „Di-Per-Te IPV-Hib" oltásban kapnak meg a kisgyermekek 2, 3, 4 és 18 hónapos korban.
Egy kanadai tanulmány szerint azonban a Hib-et az oltás bevezetése után más Haemophilus Influenzae típusok váltották le, és így összességében nem volt mérhető sokkal kevesebb Haemophilus Influenzae megbetegedés, mint az oltás bevezetése előtt. Finnországban és az Egyesült Királyságban más volt a tapasztalat: az ő méréseik szerint nem történt szerotípus-váltás, viszont más invazív, garatban élő baktériumok elszaporodtak.
Magyarországon most, 2013-ban ott tartunk, hogy van egy régóta kötelező Hib oltásunk, a Prevenar13 pedig idén lett „kötelezően ajánlott". (Elvileg ajánlott, de hiba csúszott a módszertani levélbe, és sok gyermekorvos automatikusan beadja.)
Vagyis az oltásokkal kiütjük a Hib-et, talán a Haemophilus influenzae többi szerotípusát is, és kiütjük a pneumococcus 13 szerotípusát. Mi jöhet még? Mik azok a „más invazív, garatban élő baktériumok", amiknek ki vannak téve a magyar gyerekek?
A neves orvosi szaklapban, az amerikai Jamában jelent meg 2004-ben az a tanulmány, mely szerint a garatban élő pneumococcusok és Staphylococcus aureusok mennyisége között fordított arány áll fenn. Vagyis, ha mondjuk a Prevenar oltásnak köszönhetően visszaszorul a pneumococcusok száma, nem a „saját rokonsága" telepszik a helyére, hanem egy teljesen más baktérium, a Staphylococcus aureus. Ezt a megállapítást egy a Lancetban megjelent tanulmány is megerősíti: „Az eredmény azt mutatja, hogy természetes versengés áll fenn az oltóanyagban foglalt pneumococcusok és az S. aureus között, ami magyarázatot nyújt arra, miért növekszik az oltottak körében az S. aureus okozta középfül-gyulladások száma."
A Staphylococcus aureus középfül-gyulladás mellett ugyanúgy okozhat tüdőgyulladást is, mint a pneumococcus, de ezenkívül rengeteg súlyos bőrfertőzésért is felelős, és a tamponhasználattal összefüggő toxikus sokk szindrómáért (TSS) is.
Az MRSA rövídítés pedig olyan S. aureust takar, mely kórházi vagy közösségi körülmények között terjed, idős vagy gyenge immunrendszerű betegeknél a véráramba kerülve néhány óra alatt létfontosságú szervek működését állíthatja le, a legtöbb antibiotikumra nem reagál (a neve is erre utal: meticillin rezisztens vagy multidrog rezisztens S. a.), és az amerikaiak a „superbug"-ok közé sorolják. Magyarul a „húsevő baktérium" nevet ragasztották rá. Több halálesetet okoz az Egyesült Államokban, mint az AIDS.
https://nebancs.hu/pneumococcus/prevenar-cseberbol-verembe-.html#sigProGalleria4158c29341
Az MRSA története igen tanulságos. 1941-ig minden Staphylococcus aureus fertőzést eredményesen tudtak kezelni penicillinnel, de azután a baktérium rezisztenssé vált ezzel az antibiotikummal szemben. A hatvanas években felfedezték a meticillint, és attól kezdve azzal kezelték, ám a kórokozó mutálódott, és kifejlődött az MRSA. Az MRSA ma már nem csak a penicillinre és a meticillinre rezisztens, de további három antibiotikumra is.
2005 és 2010 között az MRSA előfordulása csökkenni kezdett a tengerentúlon, s ennek okát a szakemberek a kórházi fertőtlenítési gyakorlat fejlődésében keresik. A statisztikák azonban még így is nyugtalanítóak: különösen a kórházakon kívüli közösségekben terjed még mindig igen nagy számban a „húsevő baktérium". (Magyarország világelső kórházi fertőzésekben, így nálunk az MRSA is emelkedő tendenciát mutat.)
Viszonylag új fejlemény, hogy 2012-ben kifejlesztettek egy védőoltást az MRSA ellen, s ez új reményt csillant meg. A kutatók azt remélik, az oltás általánossá válásával széleskörű immunitás érhető el.
De már kopogtatnak is az új „ellenségek": a tuberkulózis baktérium antibiotikum-rezisztens mutánsai (MDR-TB és XDR-TB: multidrog rezisztens és „extensively drug-resistent", vagyis „széles körű gyógyszerellenálló" tbc), illetve az NDM1-gén, mellyel a baktériumok semlegesíteni tudnak bizonyos antibiotikumokat, köztük a jelenleg legerősebbnek tartott carbapenemeket is.
Mi lesz ebből?
Szélmalomharcot vívunk a természet erőivel szemben...
Forrás: Az eredeti cikket a szerző engedélyével dolgoztuk fel és aktualizáltuk.
Mi a normál flóra?
Az emberi szervezetet a külvilágtól elválasztó védelmi vonal része. Egészséges emberben dinamikus egyensúly van a bőrön és a nyálkahártyákon élő mikroorganizmusok között. Az emberi szervezetben élő hozzávetőleg 2.5 kg baktérium, szám szerint meghaladja az ember „saját sejtjeinek" számát. Ezek az élőlények fajuk száma szerint megközelítik, vagy talán meg is haladják az ezres nagyságrendet. Alapvetően szükségesek az emberi élethez, úgy mint a víz, vagy az oxigén. Az életkor, az életmód, a testtájék, az egészségi állapot és még sok minden más befolyásolja a flóra aktuális összetételét. A szájban, orrban, garatban a következő normál flórát képező mikróbákat találhatjuk:
Babám megkapta a 2 hónapos korban esedékes első oltást, majd utána középfül gyulladás gyanús lett, 2 napig süket volt, és azóta minden héten 3-4 napig taknyos. Bejelentettük ezt az Oltást Követő Nemkívánatos Esemény (OKNE) oldalon, mindkét oltást, de bele is írtuk, hogy mivel egyszerre két oltást kapott, nem tudjuk eldönteni, melyik okozta a nemkívánatos eseményt.
Az lenne a kérdésem, hogy erre hivatkozva kérhetem e, hogy a legközelebbi, 4 hónapos korban esedékes oltást ne együtt, hanem külön-külön kapja meg, hivatkozva, hogy már először is probléma merült fel, és hogy egyértelműen meg lehessen állapítani, melyik oltás okozta a problémát?
Válaszotok előre is köszönöm.
Amit leir egy ujabb szomoru egyeni tragedia. Immar, tobb mint 20 eve mondta becsuletes gyerekorvos /ismeros/ hogy a "vedooltasnak" van egy olyan hatasa, mitol"lehet , de hangsulyozom lehet, es nem biztos, hogy az oltott szemely, gyerek vagy felnott, az adott betegseget nem vagy egy darabig nem kapja el... de minden mast igen!!!!!
Ennel tobb magyarazat nem kell.. az en felnott gyerekem talan ketto oltast kapott... aztan kanyec.... nem volt nehez elintezni.... igaz kulfoldon szuletett, de MO-n laktunk tobb mint 10 evig, jart oviba, suliba.. igaz kicsikbe, de soha senki komolyan nem erdeklodott az oltasok felol.. nagyon de nagyon konnyen ki lehetett terni eloluk. es nem voltunk egyedul.. erdekes modon orvos gyereke is mindig eltunt iskolai oltasnapok kornyeken.... nem hiszem el, hogy az igen furfangos magyarok ezt ne tudnak megoldani, hogy nincs ra mod, hogy az altaluk veszelyesnek itelt oltasokat ne adassak be.
1. Eredetileg így szól a szólás: cseberből vederbe. Persze így is érthető.
2. Nőtt-e a Haemophilus Influenzae fertőzések gyakorisága a Prevenar oltás bevezetése után a Prevenar oltottak körében a nem oltottakhoz képest?
3. Nőtt-e, és ha igen, akkor mennyivel nőtt a Staphylococcus fertőzések gyakorisága a Prevenar bevezetése után?
4. A Staphylococcus fertőzések súlyosabbak-e, és ha igen mennyivel a Streptococcus pneumoniae fertőzésekhez képest?
5. Az előző két kérdést összerakva a Prevenar bevezetése összességében csökkentette-e az összfertőzések, súlyos komplikációk, halálozások számát?
6. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy igen, mivel a Streptococcus pneumoniae fertőzések drasztikusan csökkentek, ahogy az a grafikonon is látszik, míg a Staphylococcus fertőzések ilyen mértékű növekedéséről nem tudok. Inkább az a kérdés, hogy van-e bármi bizonyíték, hogy jövőben ez bekövetkezne?
7. „Finnországban és az Egyesült Királyságban más volt a tapasztalat: az ő méréseik szerint nem történt szerotípus-váltás, viszont más invazív, garatban élő baktériumok elszaporodtak.”
Szerintem ezt érdemes lenne kijavítani, mert félreértettek valamit. A cikkben az van, hogy a Hib oltás egyrészt nem okozott szerotípus váltást (ahogy önök is írták), másrészt nincs semmi köze más, garatban élő baktériumok elszaporodásához sem. (Ezt a publikációt ajánlom Tamásnak is, mert matematikai modellekkel dolgozik.)
8. „Egy kanadai tanulmány szerint azonban a Hib-et az oltás bevezetése után más Haemophilus Influenzae típusok váltották le, és így összességében nem volt mérhető sokkal kevesebb Haemophilus Influenzae megbetegedés, mint az oltás bevezetése előtt.”
Nagyon gyenge bizonyító erejű ez a kanadai tanulmány, mivel a hét év alatt összesen 112 esettel foglalkozik (csak a kanadai Manitoba tartományt vizsgálja), ez nagyon alacsony szám ahhoz, hogy bármilyen következtetést le lehessen vonni belőle. A többi, nagyobb népességgel, esetszámmal dolgozó vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy nem történt jelentős szerotípusváltás a Hib nyomán, és a nem b típusú Haemophilus Influenzae fertőzések növekedése bőven elmarad a b típus csökkenésétől.
9. A Prevenar 7 esetében egyértelműen bebizonyosodott a szerotípusváltás, nagyon helyes, hogy erre fény derült, az univerzális oltás bevezetésével a Streptococcus pneumoniae-n belüli szerotípusváltások kiküszöbölhetőek lesznek, az egyetlen kérdés, hogy nő-e, és ha igen mennyivel a Staphylococcus fertőzések gyakorisága a Streptococcus pneumoniae visszaszorulásával.
Kedves Lajos! Lehet, hogy most meg akkor kicsit túl tömörre sikerült a hozzászólásom, de a helyzet az, hogy én pusztán arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a hozzászólásodban szerepelt egy állítás ("kivonták szinte az összes európai ország oltási programjából") ami nem felel meg a valóságnak. Ennyit akartam mondani; se többet, se kevesebbet.
Ezért is írtam oda a linkhez, hogy "utolsó bekezdés".
Sajnálom, hogy a hosszú válaszodból végeredményben pont az nem derült ki, hogy elfogadod-e ezt a kritikámat vagy sem... (Azt gondolom nem kell részleteznem, hogy az "Ausztriában kivonták" nem ekvivalens azzal, hogy "szinte az összes európai országban kivonták"...)
Ismét azt kell, hogy mondjam, hogy rossz helyen fogtad meg a lényeget. Az általad írt írás egyetlen pontban sem tér ki az oltások szövődményeire (ez ugyebár 0 értékkel van számolva). A hivatalos ajánlásokkal példálózik, ami sok esetben eltér a gyakorlattól. Hogy példával éljek: Ausztriában valóban problémás beszerezni az oltóanyagot. Megpróbáltuk. Hosszas utánajárással valóban be lehet szerezni, de többadagos kiszerelésben, horror áron és heteket kell várni rá, ugyanis sehol sincs raktáron.
Ellenben a szlovák úr komoly hangsúlyt fektetett a szövődmények gyakori előfordulására is! No, ennek helyes kiértékeléséhez egy jól (jobban) működő jelentési rendszer is kellene! (ezt is már vagy százszor leírtuk)
A jelenlegi demográfiai helyzet alakulása szerint nálunk soha nem lesz olyan epidemiológiai helyzet, hogy belássák, hogy nem kell. Én a helyedben azon gondolkoznék el, hogy miért pont az észak-keleti megyékben kezd újfent szaporodni a tuberkulózisos esetek száma? A legszigorúbb oltási program ellenére... A demográfiai adatok segítségül jöhetnek!
A BCG-n lehet rugózni, de értelmetlen. Aki akarja fölfogja a lényeget!
Ezügyben érdemes ezt elolvasni: vedooltas.blog.hu/.../... utolsó bekezdés...
Köszönjük a linket. A nyilatkozó úriember tömören elmondja a lényeget, ami miatt ezt az oltóanyagot kivonták szinte az összes európai ország oltási programjából. Elég jól érthető módon kitér arra is, hogy az érintett népcsoport esetében külön elbírálást kell(ene) alkalmazni. Itt is érvényes: "Többet árt, mint használ"
Sajnos, egyik szemem nevet a másik sír. ... Egyszer talán nálunk is belátják ...
Ez az ember beírta magát a történelembe.
50 éve mennyi oltás volt? 60 évre visszamenőleg tudom, hogy volt egy vállba adott oltás, talán himló ellen, majd az iskolában BCG oltás és a Sabin cseppek.
Átestem a következő betegségeken, sőt a válaszomból következtethetően túl is éltem őket, szövődmények nélkül:mumpsz, szamárköhögés, bárányhimló, scarlát, kanyaró. 65 évesen teljesen egészséges vagyok, Akkoriban a fertőzés továbbadásának megakadályozása érdekében kitettek egy piros cédulát a lakás ajtóra, hogy aki becsengetne, tudjon róla, hogy fertőző gyerekbetegséggel van valaki a lakásban. Felemlítve a Waldorf iskolában "végigsöpört" Ócsai szerinti szamárköhögés járványt, a pertussis "gyógyszere" az volt, hogy orvosi utasításra minden nap fel kellett vinni engem a hegyre, az erdőbe. És láss csodát! Kigyógyultam belőle! Sőt még az utcánkon sem söpört végig a "járvány".