Fiatal életek romokban – Narkolepszia a sertésinfluenza oltás után
„Nem szabad túl sokat nevetni – mondja a 9 éves Nemo – , különben az ember összeesik.”
Óva intett mindenkit a sertésinfluenza elleni oltástól a Kopp-Verlag nevű német tényfeltáró portál 2009-ben. Azt írták, a nyilvánvalóan korrupt Egészségügyi Világszervezet (WHO) riadót fújt egy állítólagos „járvány" miatt, a kormányok világszerte megvették a sertésinfluenza elleni oltóanyagot, és polgáraikat felszólították, hogy oltassák be magukat. Mint mostanra kiderült, mindennek katasztrofális következményei lettek. Nem csak hogy meg kellett semmisíteni az időközben lejárt szavatosságú, sok millió euró, illetve dollár értékű védőoltásokat, de Skandináviában több száz beoltott gyermek narkolepsziás (álomkóros) lett. A Kopp-Verlag 2012. március 17-én kelt cikkét idézzük.
„A politika, a média, az orvostudomány és a gyógyszeripar közötti bűnös összeesküvés vezette emberek millióit odáig, hogy beoltassák magukat ezzel a nem biztonságos vakcinával" olvashatták három éve honlapunkon. Ez a figyelmeztetés azóta rettenetes módon nyert igazolást.
A betegség kezdeti tünetei, mint az izomtónus hirtelen elvesztése (kataplexia) a 18 év alattiak esetében átlagosan az oltás utáni 86 napon belül léptek fel (minimum 4 napon, maximum 403 napon belül). A felnőtteknél átlagban 147 napig tartott, amíg a tünetek megjelentek (minimum 36, maximum 387 napig). A felnőttek életkora a megbetegedés időpontjában 18,9 – 43,8 év (átlag: 33,8 év).
Nem a Pandemrix oltóanyagban levő antigének, hanem az ASO3 nevű hatásnövelő adalék a gyanús összetevő, mely bizonyos genetikai előzetes terheltség esetén kedvez a narkolepszia kialakulásának. Németországban már nem oltanak Pandemrix-szel. A jelenlegi szezonális sertésinfluenza elleni oltás ugyanazokat az antigéneket tartalmazza, de a hatásnövelő adalékot nem.
Különösen Finnországban és Svédországban fordultak elő narkolepsziás esetek a Pandemrix oltással kapcsolatban. Ezekben az országokban az átoltottsági arány magasabb, mint Németországban. Amint azt a nemrégiben nyilvánosságra hozott finn tanulmány mutatja, a narkolepszia kockázata gyermekeknél és serdülőknél 13-ról 17-szeresére emelkedett. Az oltási kampány előtt ebben a korosztályban Finnországban évente 0,31 új megbetegedés esett százezer lakosra, aztán ez 5,3:100000-re emelkedett. Németországban úgy becsülik, hogy évente 0,12 új narkolepsziás megbetegedés esik százezer 18 év alatti gyermekre és serdülőre. A PEI most közzétett jelentése nem teszi egyértelművé, hogy az előfordulási gyakoriság Németországban változott-e. (A Pharmazeutische Zeitung 2012. május 2-i híre.)
Forrás: http://www.pharmazeutische-zeitung.de/...
„Ébredjen fel!" – hallotta 2010 őszén a 17 éves svéd diáklány, Daniela Dahl angoltanára felszólítását. „Amikor találkoztam a tanárom vádló tekintetével, kába voltam és szótlan, végül könnyekre fakadtam. Hirtelen éber lettem – és megsemmisültem." Daniela az angolóra közepén aludt el. Később osztálytársai újra és újra kigúnyolták őt emiatt.
„Az autó és a busz hátsó ülésén is egyszerűen elaludtam. A metróban átaludtam a megállómat, sőt, zongorázás közben is elnyomott az álom. Azt hittem, egyszerű fáradtság, és nem sokat gondolkodtam rajta."
A diagnózis: narkolepszia
Csak 2011 tavaszán jött a szörnyű diagnózis: narkolepszia, vagyis „álomkór". Gyógyíthatatlan. És szükségtelen. Hiszen Danielánál ez a betegség éppen az ún. sertésinfluenza elleni oltás után kezdődött. Ahogy további 168 svéd és 121 finn személy esetében is, akik nagy része gyerek. Mindkét országban a 2009-es pandémiás pánik idején rendelték el a tömeges oltásokat.
A gyógyszeripar tönkreteszi a gyermekek életét? Ma már ezt az összefüggést nyilvánvalónak tartják mindkét skandináv országban. Igen, és nemcsak ezt, hanem azt is, hogy a GlaxoSmithKline által gyártott Pandemrix oltóanyag és a narkolepszia között közvetlen az összefüggés. Sőt, a finn egészségügyi hatóságok ezt bizonyítottnak tekintik – írja az osztrák napilap, a Die Presse Online 2012. február 22-én. Eközben a számok az asztalon hevernek. Míg egy oltás védő hatása „nem bizonyítható", Finnországban több mint 12-szer nagyobb a narkolepszia kockázata a Pandemrix-szel beoltott gyerekeknél. A Die Presse néhány szívszorító gyermektörténetet is összegyűjtött. A fiatal életekről, melyek romokban hevernek. Mivel a rohamok többnyire pozitív vagy negatív izgalmi állapotban léphetnek fel, a gyerekeket gyakran nem érheti nagyobb öröm a narkolepszia büntetése nélkül.
„Nem szabad túl sokat nevetni – mondja a 9 éves Nemo – , különben az ember összeesik."
„Még ahhoz sem volt erőm, hogy kinyissam a karácsonyi ajándékokat" – meséli a 13 éves Manfred.
Az 5 éves Tindra azt szeretné, ha „minden úgy lenne, mint régen, és az agyam megint jó lenne, vagy kapnék egy újat."
„Mielőtt beteg lettem, vártam a felnőtté válást" – mondja a 17 éves Elin.
„Mindent a betegségemhez kell majd igazítanom" – adott hangot félelmeinek a 15 éves Filip.
„Újból megtennénk..."
Aki most abban reménykedik, hogy a felelősök lelkiismeret-furdalást éreznek vagy belátást tanúsítanak, az nagyon téved. „Minden gyógyszer okozhat mellékhatásokat és a sertésinfluenza esetén az emberek csak kevés ilyennel találkoztak" – idézi a Die Presse Anders Tegnellt, aki a tömeges oltások beadásáért felelős svéd szociális hatóság képviselője. „Nincs okunk attól félni, hogy katasztrófa esetén az oltással kapcsolatban általánossá válna a kételkedés."
Épp ellenkezőleg. A valóságban a sertésinfluenza egy lecke a WHO, a politika, a gyógyszeripar és az orvostudomány bűnös együttműködéséről. Ami a sertésinfluenzával kapcsolatban lelepleződött, az valószínűleg máshol is így működik, tehát alighanem csak a jéghegy csúcsa. Az egészségügyi döntéshozók sincsenek tudatában annak, hogy helytelenül jártak el. Ezért nyilatkozhatott így Maria Larsson, a svéd szociális miniszter a Die Presse-nek: „Helyesen cselekedtünk, és ismét így tennénk." Amit aligha lehet másképp értelmezni, mint fenyegetést.
Forrás: http://info.kopp-verlag.de/... • Fordította: Tóth Krisztina
Ezzel teljes mértékig egyet is értek, sőt pont ez teszi veszélyessé (ipari alkalmazásoknál). Én nem is azt mondtam, hogy ez nem igaz, hanem azt, hogy nem mindegy milyen enzimkörnyezetben valósul ez meg.
Csak két nagyon rövid megjegyzés.
1., Ha azt állítod, hogy "közvetett módon az mégiscsak a véráramot jelenti" (ezzel egyébként bizonyos értelemben teljesen egyet is értek), akkor miért azt írod, hogy "közvetlenül a véráramba juttatott vegyületek"...? Szerintem a 'közvetett' és a 'közvetlen' nem szinonima. Sőt, azt is mondhatnám, hogy ellentétpár...
2., Ezzel az erővel ezt is mondhatnám: "Az alma egy részét szájon át eszik meg. De közvetett módon az mégiscsak a véráramot jelenti". Ugyanennyire igaz... (Sőt, speciel formaldehid esetén, még inkább igaz, mert annak kísérletileg bizonyítottan szinte 100%-a a szisztémás keringésbe jut szájon át történő bejuttatás esetén.)
Én az enzimkörnyezetre helyeztem mondandómban a hangsúlyt! Direkt vegytiszta módon nem jön megy a szervezetünkben semmi. Azonkívül csecsemő korban nem tudom milyen szinten fordulnak elő ezek a vegyületek a szervezetben, de egészen biztosan más koncentrációban mint serdülő vagy akár felnőtt korban!?! Akár a vér-agygát áteresztőképessége teljesen más mint fejlettebb egyednél, ...
Mellesleg én nem is tartom olyan fontosnak ezt a formaldehid témát, mivel tényleg egyedfüggő. Aki allergiás rá annál akármilyen pici is az a maradvány galibát okozhat. ... Van aki egy kupica pálinkától kidől, és van aki 2-3 deci után is még talpon marad. Ebben az a szép, hogy ez nem jelzi azt, hogy ki az aki egészségesebb (sőt).
Nem ide tartozik, de talán mégis!?
Köztudott, hogy a gyümölcsök egy igen tekintélyes hányada igen magas cukortartalommal bír (ez akár a sóra is igaz lehet). Elfogyasztásuk mégsem okoz galibát, mivel a bennük lévő enzimkörgyezet (amibe ágyazva van) élettani hatását tekintve pozitív hatásúvá teszi azt. Ha ugyanezt a mennyiségű cukrot kiemeljük (finomítjuk) ebből a miliőből akkor már teljesen másként hasznosul, hosszútávon komoly élettani hatásai lehetnek. Éppen ezért nem lehet tablettákban elképzelni a jövő táplálkozását sem, holott gyermekkoromban ezt többször hallottam (ez az elmélet is megdőlt). Nekünk azok a megoldások a legjobbak amihez szervezetünk a törzsfejlődés során adaptálódott. Ettől függetlenül bizonyos esetekben lehet szerepük az oltásoknak. A hangsúlyt én erre tenném! A szélsőségek mindig károsak. A jelenlegi állapot is szélsőség.
HAJSZÁLPONTOSAN! Hiszen "Sola dosis facit veneum", csak a dózis teszi a mérget.
Ami ennek egy fontos gyakorlati konzekvenciája, hogy egy anyag olyan koncentrációban, ami természetesen jelen van az emberben, aligha mérgező.
Idézet - B. Lajos:
Dehogynem. (Bár a mostani kérdés szempontjából mindegy, de ez nem igaz, például az anyatej alumínium-tartalma kimondottan említésre méltó.)
Idézet - B. Lajos:
Tudsz akár csak egyetlen védőoltást mondani, amit "közvetlenül a véráramba" juttatnak???
Idézet - B. Lajos:
Az egészséges ember vérének formaldehid-koncentrációja 2,5 mg/l. Már írtam.
(Ami mellesleg szinte bármilyen táplálkozás után megemelkedik egy időre. Még egy alma megevése után is...)
Idézet - B. Lajos:
Épp ellenkezőleg. Hát könyörgöm, pont ez adja a formaldehid veszélyességét, ha ember túl sokat kap belőle! Hogy mind inhalálva, mind szájon át 100% körüli a biohasznosulása, azaz szinte a teljes mennyiség megjelenik a szisztémás keringésben.
Idézet - B. Lajos:
???
A CH20 az CH20 formát fog ölteni a vérben is, bármilyen meglepő.
Nem, nem volt ostobaság, hiszen például rákot okozhat, ha túl nagy mennyiségnek huzamosabban ki van téve az ember.
Csak épp ez a mennyiség több tízezerszerese annak, mint ami egy almában van, ami pedig húszszorosa annak, mint ami egy Pandemrix védőoltásban van. Ha tehát félsz attól, hogy egy Pandemrix védőoltás formaldehid tartalma kárt okoz, akkor húszszor jobban félj egy alma megevésétől.
Idézet - Szútra:
Ez már komolyan kezd nevetséges lenni. Az egy dolog, hogy nem olvasod el, amit én linkelek, de AZT SE, AMIT TI? Hát az egész vitaindító hozzászólásban ott vannak számszerűen a határértékét (i pont)!
Balzsamozásban meg azért van betiltva, mert ahhoz nem elég annyi, mint amennyi egy almában van; amennyi meg kell hozzá (több tízezerszerese), az már veszélyes.
Idézet - Szútra:
Ki mondott ilyet?? Tényleg nem érted, hogy miről beszélek? Annyit nyugodtan megihatsz, mint amennyi egy almában van, de ki mondott itt olyat, hogy ebből az következik, hogy akármennyit is megihatsz?
Idézet - Szútra:
AZÉRT MERT AHHOZ TÍZEZERSZER TÖBB FORMALDEHID KELL MINT AMENNYI EGY ALMÁBAN VAN!!! Áááááá....
Idézet - Szútra:
Kész. Hol írtam én olyat, hogy nyugodtan megeheted?
Hagyjuk, látom ez neked túl magas...
A részletekben való elveszés a nagy egészről tereli el a figyelmet.
Kedves ka! Ezek szerint nagy ostobaság volt a formaldehidet betiltani az unióban, méghozzá határérték nélkül! És ha a formaldehidet akár ihatjuk is, hiszen az almában is benne van, akkor miért tilos vele hullákat balzsamozni?
A bio kozmetikumoknak az a szlogenje, hogy semmit ne kenj magadra, amit nem ennél meg! (Hiszen a mérgek felszívódva is hatnak, nemcsak az emésztő rendszeren át.) Ez fordítva nem igaz? Ne kend magadra a formaldehidet! De nyugodtan megeheted!
Ennyi formaldehid 320 (!!!) Pandemrix védőoltásban van összesen; másképp megfogalmazva: egy Pandemrix védőoltás beadása összesen annyit tesz (még ha 100%-os szisztémás keringésbe jutással számolunk is!), hogy az 15,1-16,7 mg-ot rövid időre megemeli 15,15-16,75-re (jól látható, hogy ezt szinte leírni sem volt értelme: az emelkedés eltörpül amellett, mint amennyi természetes ingadozás van a normális formaldehid-szintben...).
Hogy még egy szempontból megvilágítsam: a formaldehid endogén bioszintézisének (tehát a szervezet által történő saját termelésének) az üteme kb. 0,0025 mg/l vér/nap. Egy felnőtt férfi tehát kb. 3 nap alatt megtermel annyi formaldehidet saját magában, mint amennyi a védőoltásban van... Úgyhogy aki ennyi formaldehid biológiai hatásai miatt aggódik, az most hétvégén kezdjen el fészkelődni, mert addigra a szervezete saját maga megtermelt ennyi formaldehidet...
Úgyhogy, erről ennyit.
Sajnos most nem nagyon van időm erre a fórumra írni, de erre szerencsére van egy szinte kész válaszom (egy másik fórumra írtam meg nemrég), úgyhogy bemásolom a lényeget ide.
Elöljáróban annyit, hogy a választ a saját magad által linkelt oldal is jórészt tartalmazza, hiszen láthatod például, hogy a "formaldehid ubiquiter környezetszennyező, tehát mindenhol előfordul a környezetben [6]" és hogy "természetes úton létrejön növényi és állati szervezetek anyagcseretermékeként, sőt az emberi szervezetben is megtalálható ilyen formában [7]" (a pont) valamint elolvashatod, hogy "A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM együttes rendelet szerint a formaldehidre az egészségügyi határérték 24 órás átlagban: 12 mg/m3" (i pont), tehát megfelel az általad emlegetett "betiltásnak" ha valaki 24 órát tölt egy 12 mg/m3 formaldehid-koncentrációjú helyiségben (miközben a Pandemrix 50 mikrogramm (nem milli!) formaldehidet tartalmaz). Bár ezt nehéz pontosan megmondani, mert ez a formaldehid tartalom nyilván csak reziduális maradvány, a mennyisége olyan kevés, hogy kimutatni is problémás. Hangsúlyozom, ezeket az általad linkelt oldalról idéztem.
Tehát mégegyszer a lényeg: a Pandemrix-ben 50 ug, azaz 0,05 mg formaldehid van. Az összehasonlítás kedvéért: a tejben kg-onként 0,3-3,3 mg formaldehid van, az almában 1,7-22,3, a körtében 6,0-38,7, a kenyérben elkészítéstől függően 1,7-10,2, a sárgarépában 0,3-10, a hagymában 13,3-26,3, a nyers húsban 0,7-5,7, a füstölt sonkában 224-267. (Forrás: Clary-Sullivan: Clinical Environmental and Toxic Exposures, 1007. oldal.) Egyszerűbben megfogalmazva: egyetlen szem almában (10 mg/kg-mal és 100 g-os almával számolva) annyi formaldehid van, mint 20 (!) Pandemrix védőoltásban...
(A szájon át bevitt formaldehid ráadásul bizonyos szempontból még rosszabb is, mert a Pandemrixet intramuscularisan, tehát izomba adják be, így a bevitt formaldehid jórésze azelőtt lebomlik, mielőtt egyáltalán elérné a keringést, ezzel szemben a szájon át bevitt formaldehid biohasznosulása közel 100%, ld. pl. Pandey CK, Agarwal A, Baronia A, Singh N: Toxicity of ingested formalin and its management, 2000, Hum Exp Toxicol, 19(6), 360-366.)
Egy szó mint száz, ha valaki aggódik az oltásban lévő 0,05 mg formaldehid miatt, akkor iktassa ki az étrendjéből a tejet, a kenyeret, gyümölcsöket, a zöldséget, a húsokat és a gombát is. Érzésem szerint ennek nagyobb lesz az egészségügyi kockázata...
Nevvalasztasat Kipling hires Ka kigyoja ihlette netalantan? Hini, nem hini, akarmelyik oltas, egy rahedli gyogyszernek nevezett kotyvalekkal egyetemben igazi arcba nyomulos eroszakkal van tukmalva a"zemberekre". S ha mar valamit ennyire tukmalni kell az mar eleve nem jo, valami egesz biztosan "buzlik Daniaban". Ezzel elobb utobb de inkabb elobb a meg jelenleg oltaspartiak vagy reszben oltaspartiak is ketkedokke, elutasitokka fognak valni. Ugyhogy ebbol a szempontbol tulajdonkeppen meg a maga kigyo tevekenysege is hasznos, a rossz is a jo szuloje. Ugyhogy szivoskodjon csak, amig mindenki korbemosolyogja.
Az Európai Unióban 2007. szeptember 22. óta TILOS a használata, mint tartósító vagy balzsamozószer
kockazatos.hu/.../formaldehid
valóban sokak számára lerántotta a leplet - azonban a többség fejében még mindig nem világosodott meg az összefüggés az influenzaoltás és a kötelező ilyen-olyan gyermekoltások között. A H1N1 legtöbb ellenzője a mai napig is azt képzeli, hogy a gyermekkori kötelezők "más kategóriába" tartoznak, azok nem mérgezőek...
Nem könnyű dolog szembenézni a valósággal, különösen ha azt kell látnunk, hogy járványmegelőzés ürügyén gátlástalan csecsemőirtás folyik - persze késleltetett hatásmechanizmussal.
Ezért ajánlgattam Ka-nak és más oltásügynököknek is, hogy tegyenek tanúbizonyságot saját testükkel: egy nyilvános akcióban, ellenőrzötten valódi, magyar gyermekeknek szánt BCG (most egy új, bolgár változattal váltják a régi dán vakcinát, kismamák VIGYÁZAT!!!) Infanrix, MMR és Hep B vakcinák testsúlyarányos mennyiségű beadását, melyet filmre veszünk, s fél év múlva megkérdezzük a mellékhatásokról tapasztalt élményeiről (már, ha még él...)
Na, ebbe egyikük sem megy bele... Csak mi legyünk olyan marhák, hogy oltassunk, mert kellenek nekik a kiszolgáltatott gyógyszerfogyasztók, a nyugdíjas kort meg nem érő élőhalottak, a családalapításra képtelen tömegek...
A H1N1-nek a halálos áldozatai között sok OLTOTT volt."
Kedves Csaba, nem harcolok. Leírtam a hozzászólásom, de ezzel kapcsolatban nincs bennem harciasság. Különösen, mivel egyetértek B. Lajossal: a "hini" botránynak köszönhető, hogy világszerte egyre többen kritikusak az oltásokkal szemben. Hatalmas melléfogás volt az egész. Pedig már évekkel előtte elkezdték a madarak legyilkolásával, évekig tartó pandémia-fenyegetéssel.. Végül akkora melléfogás volt, hogy be sem vetették még egyszer. Pedig emlékszem a média utolsó erőlködésére: "Habár most lecsengett a járvány, pár hónap múlva újra jön egy sokkal fertőzőbb változata, még mindig nem késő oltani."
Igazából az a szomorú, hogy ka számára, és vele együtt az orvosok nagy része és az egész ÁNTSZ szervezet számára mennyire közömbösek a súlyos, élethosszig tartó, egész családok életét tönkretevő mellékhatások. Ka - és sajnos a mögötte álló szervezet - számára nem is épeszű az az az ember, aki aggódik a narkolepszia, a gyermekkori rák, az autizmus, a számtalan autoimmun betegség, allergia, hiperaktivitás, stb. járványszerű terjedése miatt.
Zsu, egy profi, kiképzett provokátorral harcolsz...
A H1N1-nek a halálos áldozatai között sok OLTOTT volt.
Ha viszont te, szemben mindenki mással, voltál olyan ügyes és felkészült, hogy észrevetted, hogy a statisztikáim hamisítottak, akkor kérlek tedd meg azt a szívességet a többi hozzászólónak, hogy rámutatsz, hogy pontosan mi hamisított, illetve mi a csúsztatás.
Többszöri átolvasás után sem találtam meg a releváns, tudományos megalapozottságú, az Egyesület által preferált "érveken alapuló értelmes vita" minden szempontjának kitűnően megfelelő hozzászólásodban a rámutatást, hogy melyik állításom csúsztatás, ill. hazugság.
Én a cikk lényegi mondanivalójához nem fűznék hozzá semmit. Számomra sokkal érdekesebb az a dolog, amit a "hini" botránynak köszönhet a világ (jótékony szövődmény). Ez talán kárpótolja az okozott kárt, ugyanis nagyon sok ember ekkor kezdett el utánanézni az oltások mibenlétének. Az oltáslobbi - marketing oldalról megközelítve - egy égbekiáltó hibát követett el azzal, hogy egy ekkora blődlire alapozva akart busás profitra szert tenni (azért ez a "kórra" fogékony nemzeteknél részben sikerült is). Lássuk be, ez a magatartás nagyot rontott a WHO és csatlósszervezetiei (az egész szakma) hitelén. Nem hiszem el, hogy a valós veszély mértékét ennyire félreprognosztizálták! Világjárvány helyett lett egy sor magyarázkodás, és legalább megtudtuk azt is, hogy a szezonális influenza nagyjából ugyanakkora rizikófaktorral bírt, vagy még ... (és akkor jóindulatú voltam). Az orvosi szakma krémjét szólaltatták meg a médiában. Nem tudom, hogy valaha is sikerül-e a kétkedőket visszaterelni "Csipkerózsika", álmukba?!? ... Felsültek. Legalább egy ejnye-bejnye lehetett volna, ... de jó magyar szokás szerint nem volt (de ez sem meglepő).
Köszönjük a kijózanító leckét!
Szeretném felhívni a figyelmet a statisztikai szusztatásokra is! Hazánkban is folyamatosan azt szajkózták, hogy XY ember meghalt hini-ben. Aztán utólag derült csak ki (néhány esetben - kisbetűvel feltüntetve), hogy még mi minden baja volt az elhalálozottnak. Ez a statisztikai ferdítés sajnos csaknem minden halálokra áll. Érdekes, hogy ez egyik szakmai szervezetnek sem szúr szemet, ... olyannyira nem, hogy nem is vezetik fel sehová (nem szokás)! Szűk környezetemben is tudok pár esetről, amikor is hini-bökitől számítva - mint a mai napig - betegek lettek emberek. Sehol senki nem ismeri el a szövődmény tényét, csak épp viselője tudja az okát. Éppen ezért a szövődmények ilyetén vizsgálgatásával csak a felszínt kapargatjuk. A valóságban sokkal (nagyságrendekkel) több mellékhatás volt, van. ... Az amerikai jelentesi morál 10-15%-ra van saccolva (elismerten), nálunk ennél sokkal rosszabb a helyzet (nincs még saccolva sem - O.L. szerint "tökéletesen működik".
Amúgy ez az egész hini sztori - legalább is nekem - már kezd egy kicsit "lemerülni".
A cikk a védőoltás mellékhatásáról szól, az idézett mondat nem. Én azt kommentáltam. Vagy netán ezen a fórumon minden hozzászólónak kötelezettsége van a hozzászólás tárgyát képező cikk valamennyi mondatára reagálni?! Ha igen, akkor Ön sem áll egyébként túl jól.
(Megjegyzem, arra is volna mit írni, csak most szűkén vagyok az időnek, ezért kiemeltem egy látványosan hamis dolgot, amit - úgy véltem - vitatni sem nagyon lehet. Az mondjuk be is jött, hogy szakmailag vitatni nem is nagyon sikerült...)
Idézet - Szútra:
A felvetésére választ talál az 1204. oldalon, a Data Sources illetve a Diagnosis of Influenza A(H1N1)v pontok alatt. Az minősült influenzás betegnek, akinél a klinikai kórtörténetet túl pozitív mikrobiológiai vizsgálati eredmény (valós idejű polimeráz-láncreakció) is megerősítette az A(H1N1)v fertőzést.