Amerikai bocsánatkérés a guatemalai néptől

Írta: Nebáncsvirág Egyesület – 2011. március 14.

Az Egyesült Államok sajnálatát fejezte ki és a guatemalai nép bocsánatáért esedezett, amiért kutatói a közép-amerikai ország állampolgárait 1946-1948 között nemi betegségekkel fertőzte meg, hogy így teszteljék a hat évvel korábban előállított penicillin hatását.

„Mélységesen sajnáljuk a történteket, s megkövetjük azokat az embereket, akiken ilyen rémisztő kísérleteket végeztek" – írta közös közleményében Hillary Clinton külügyminiszter és Kathleen Sebelius egészségügyi miniszter. „Az embereken végzett kísérletek nem az Egyesült Államok által képviselt értékeket mutatják, s nem az emberi méltóság iránti elkötelezettségünket vagy a Guatemala népe iránti tiszteletünket fejezik ki" – folytatódik a közlemény, amely a skandalummal kapcsolatban – nemzetközi szakértőkkel közösen folytatott – vizsgálatot helyezett kilátásba.

Barack Obama elnök pénteken kollégájával, Alvaro Colomn elnökkel folytatott telefonbeszélgetésben fejezte ki sajnálatát az üggyel kapcsolatban. „Habár 64 éve történt az eset, ez az emberi jogok durva megsértésének számít" – nyilatkozott a guatemalai elnök, aki elárulta: megdöbbent, amikor belelapozott a beszámolóba. A jogi lépésekre vonatkozó kérdéseket az elnök elhárította, mondván, az az illetékes bizottság hatáskörébe tartozik.

Az 1946-1948 közötti kísérletek célja annak kiderítése volt, hogy penicillinnel megelőzhető-e a szifilisz; de a trippert és a fekélyt is kutatták, mindezt az érintett emberek tudta nélkül. Az ezerhatszáz embert érintő kísérletekbe női szexmunkásokat, börtönlakókat, katonákat és elmegyógyintézetben levő betegeket vontak be. A tanulmányokra akkor derült fény, amikor a Wellesley College kutatója, Susan Reverby a hasonló célú, 1932-1972 közötti, négyszáz afro-amerikain végzett kísérletek nyomait kutatta. A Tuskegee-tanulmány Dr. John C. Cutler, az amerikai Közegészségügyi Szolgálat egyik munkatársa vezetésével készült el.

„Csak azt csináltam, amit a történészek" – mondta Reverby, aki a 2003-ban elhunyt professzor egyik állomáshelyén, a pittsburghi egyetem archív anyagai között végzett kutatást. „Nem találtam semmit a Tuskegee-tanulmányról, de itt bukkantam rá a guatemalaiakon végzett kísérletekről szóló anyagra. Majdnem lefordultam a székről" – tette hozzá a kutató, aki szerint ezeket a kísérleteket is Cutler vezette, amelyeket részben Guatemalában végezték, mivel itt a prostitúció legális volt, s a foglyokhoz minden nehézség nélkül vihették be az örömlányokat.

Amerikai tisztviselők kijelentették, hogy az erkölcsi garanciák miatt ma már elképzelhetetlen egy ugyanilyen típusú kísérletnek a megvalósítása. Az orvostani intézet munkatársai a közeljövőben fognak összeülni, ahol a napvilágra került dokumentumokat vizsgálják meg. Az ügyet „az orvostudomány legsötétebb fejezetének" nevező Dr. Francis Collins genetikus szerint ezek között negyven további olyan, szintén a Közegészségügyi Szolgálat által finanszírozott kutatás lehet, amelyben szintén szándékosan fertőztek meg embereket.

„A rasszista megközelítés szerint a szifilisz másmilyen hatást gyakorol az afro-amerikaikra. A legetikátlanabb a kezelés megtagadása volt, illetve az, hogy ezekről az emberek semmit sem tudtak" – mondta Collins. 1926-ban már komoly fejtörést okozott az orvosoknak a szifilisz, mire a Tuskegee Egyetem által publikált adatok hatására a Julius Rosenwald Fund nevű jótékonysági szervezet lobbizni kezdett a Közegészségügyi Szolgálatnál a déli területek élő afro-amerikaiaik helyzetének javítása érdekében. Az 1929-es gazdasági válság azonban közbeszólt, mire a Közegészségügyi Szolgálat igazgatója, Dr. Taliaferro Clark maga lépett közbe, s a szifilisz kutatását kezdte szorgalmazni.

A kutatásba bevont afro-amerikaiakat nem kellett sokáig győzködni, ingyen élelmet, szállást, utaztatást, illetve egészségügyi ellátást kínáltak nekik, azonban nem tájékoztatták őket betegségükről, s nem részesültek a szükséges kezelésekben sem. A kísérletbe 399 szifiliszes és 201 tünetmentes embert vontak be. Egy másik tervet elvetettek – a negyvenes években tripperrel akarták beoltani a kísérletben résztvevőket –, aztán jött a képbe Guatemala. A Tuskegee-i és a guatemalai kísérlet között az volt az egyik legnagyobb különbség, hogy a közép-amerikai országban a betegek penicillint kaptak, bár az nem világos, vajon mindenkit kezeltek-e vele.

A guatemalai kísérlet az ötvenes években laboratóriumi vizsgálatokkal folytatódott. Cutler a tengerentúlra utazott, majd egy New York-i kitérőt követően visszatért – ezúttal Tuskegee-ba.

A Tuskegee Egyetemen folyó kutatásoknak 1972-ben lett vége, amikor a Közegészségügyi Szolgálat egyik munkatársa információkat szivárogtatott ki egy riporternek. Ekkorra huszonnyolcan szifiliszben, míg száz ember egyéb komplikációkban halt meg. A felekkel 10 millió dolláros, peren kívüli megegyezést kötött Washington, amely a kísérletekben résztvevők számára életre szóló orvosi kezelést, illetve a temetkezési költségeket fedezte. Bill Clinton 1997-ben megható beszédben követte meg az áldozatokat, szégyentelennek és rasszistának nevezve a kísérleteket.

Forrás: http://www.msnbc.msn.com/id/39456324/ns/health-sexual_health/ • Múlt-kor történelmi portál • 2010. október