Egyesületünk politikától és vallási hovatartozástól független szervezet!

Legyen választható a kötelező!
  • Aláírásgyűjtéssel összefogás az etikus oltásokért

    Aláírásgyűjtéssel összefogás az etikus oltásokért

    ... „Az M-M-RvaxPro oltás nem etikus módon készült: kikísérletezése és létrehozása során abortusz során életét vesztett magzatok sejtjeit használták fel." ...

    Bővebben
  • Természetes és mesterséges immunizálás

    Ahhoz, hogy az ember az oltások hatásait megértse, legalább részben meg kell ismerkednie azzal a tudással, amelyet az immunológiai kutatások eredményei közvetítenek ezekről a folyamtatokról.

    Bővebben
  • Mi a normál flóra?

    Tudj meg többet a bennünk élő mikroorganizmusokról!

    Kikkel vagy mikkel osztozunk a testünkön?
    Mi jelenti a valós veszélyt és mikor? ...
    Bővebben
  • Olvasóink írták

    Olvasóink írták

    Ismerd meg mások oltástörténeteit!
    Küldd el a sajátodat!

    Bővebben
  • Könyvajánló – VPK
    „E könyv nem hiányozhat egyetlen hazai szülő és szakember könyvespolcáról sem!”

    Mielőtt döntene, TÁJÉKOZÓDJON!

    Bővebben
  • Főlap
  • Kanyaró
  • 14 hónapos kislány megbetegedése

Kanyaróval fertőződött meg egy 14 hónapos kislány

Kanyaróval fertőződött meg egy 14 hónapos kislány egy budapesti kórházban. A hírt elsőként Dr. Novák Hunor, Magyarország legismertebb gyermekorvosa közölte Facebook oldalán. A fiatal doktor korábban azzal keltette fel a média, a szakma és a közönség érdeklődését, hogy a tényeken és bizonyítékokon alapuló tájékoztatást tűzte céljául. Elhatározása szerint leszámol a szokásokon alapuló, tudományosan nem igazolható eljárásokkal a gyógyítás területén. A médiasztár-orvos – vélhetően izgatottságában – így konferálta fel a fenti esetről szóló beszámolóját:

„RENDKÍVÜLI HÍR, a médiában elsőként oldalamon: Budapesten terjed a kanyaró, a 15 hónap alatti gyerekek mind fogékonyak, és a középkorú emberek kb. 20%-a is”

Bizonyára minden olvasója frászt kapott, és falta a szenzációs információt. A cikkből (1) megtudhatjuk, hogy a kisded a fertőzést szinte biztosan Budapesten kapta el, olyan – valószínűleg tünetmentes – emberektől, akik a környező országokban jártak, és onnan hurcolták be a vírust. A doktor felhívja a figyelmet a kanyaró rendkívüli fertőzőképességére, tüneteire és veszélyeire. Dr. Kulcsár Andrea védőoltási szaktanácsadó elmagyarázza a megelőzést szolgáló oltási stratégiát, és a hazai, 98%-os átoltottságra hivatkozva megnyugtat minket, nem kell járványtól tartani. Ennek kissé ellentmondani látszó információként megosztja velünk a közel 20.000 egészségügyi dolgozó szűrése alapján levont következtetést: a 20 és 50 év közötti populációban akár minden ötödik ember fogékony lehet a kanyaróra. Végül közli, hogy „az oltásellenes hisztéria következtében nőhet a járványok esélye”, és az oltásellenes szülők gyerekei veszélyeztetik az oltási kor alatti vagy egyéb betegség miatt nem oltható gyermekeket is.

Novák doktor ezután Facebook oldalán folytatja az oltásellenesek ostorozását, újabb posztokban hülyézve le őket, majd kicsivel később – talán az igazságosság jegyében – saját olvasótáborát is.
Az is kiderült, hogy a kanyarós kislány megfertőződése idején kórházban feküdt influenza gyanújával, és szobatársa egy 7 hónapos csecsemő volt, aki Romániából érkezett. A kényszerűen együtt töltött idő alatt több romániai látogató is megfordult a kórteremben. Kicsit zavaros a történet, mert akkor a 7 hónapos csecsemőnek is meg kellett volna fertőződnie (sőt az anyukájának és jó eséllyel másnak is). A kanyaró a bőrtünetek megjelenése előtti egy-két hétben az influenzára jellemző tüneteket is produkálhat, ahogyan Novák doktor is említi. Vajon nem lehetséges, hogy eleve kanyaróval került be a kislány? A vírus genotípusának meghatározásával annak származási helye földrajzilag behatárolható. Vagy talán vakcina eredetű törzs fertőzött? Éppen mostanában oltják az egészségügyi dolgozókat… Bár az oltóvírus továbbadása elméletileg lehetséges, kanyaró esetében még soha nem dokumentálták (vagy nem is keresték). Bizonyára most sem tennék.

Közben számos újság és televíziós csatorna is átvette a hírt, kezdetben meglepően tárgyilagosan tudósítva. Ez a későbbiekben már kevésbé volt elmondható. Általában a mértékadó szakmai források némiképp ellensúlyozni szokták a bulvármédia túlkapásait, Hunor esetében (amennyiben szakmai forrásnak tekintjük őt) mintha rálicitált volna a bulvármédiára.

Mivel az utóbbi időben – hála az internet kínálta lehetőségeknek – a szakirodalom, tankönyvek és kutatások bárki számára elérhetővé váltak, semmi akadálya nincsen, hogy megvizsgáljuk az eseményeket és azok hátterét, amolyan evidence-based módon.

A kanyarón az ellene kifejlesztett védőoltás bevezetéséig szinte minden gyermek átesett. Azért csak a gyermekek, mert a betegség kiállása élethosszig tartó védettséget biztosított. Ebből kifolyólag a betegséget átvészelt szülők csecsemői a kritikus időszakban védettek voltak (anyatej, anyai antitestek által), illetve az idősebb populáció is szinte 100%-ban ellenálló volt (a gyermekkori átesés által). Míg az évenkénti megbetegedések száma nagyjából állandó maradt, a kanyaró számlájára írható halálozások aránya az 1900-as évek elejére jellemző 10-ről 0,23 esetre csökkent 100.000 lakosra vetítve. (2)
Hogy ez a szám mennyire súlyos betegségre utal, azt csak az egyéb okokból bekövetkező halálozások számához viszonyítva becsülhetjük meg. Magyarországon 2014-ben szintén 100.000 lakosra vetítve 761,5 keringési betegség miatti, 390,6 szívbetegségre és 348,1 rákra visszavezethető halálozás történt. Közlekedési balesetben 8,1 fő vesztette életét 100.000 lakosonként. (3)
A súlyos vagy halálos kimenetelű kanyaró kockázata hétszer nagyobb volt a szegényebb vidéken élők közt, de a lakóhely lélekszáma is befolyásolta a kimenetelt. Az elszigeteltebb településen élők valószínűbben elkerülték a fertőződést felnőttkorig, amikor a betegség súlyosabb lefolyású lehet. (2)

Ezért mondták, hogy „gyermekbetegség, amin jobb idejében átesni”.

Ezzel el is érkeztünk a kanyaró kimenetelét leginkább befolyásoló faktorhoz, az életkorhoz. A csecsemők kockázata magasabb, gyermekkorban a betegség szelídebb, és felnőttkorban a szövődményes esetek aránya ismét ugrásszerűen megnő. (2)
Csecsemőkorban a védőoltás bevezetését közvetlen megelőző években 10.000 megbetegedésből akár 2 is halállal végződött, gyermekkorban 0,25-0,5, majd 15 éves koron felül gyorsan emelkedve a halálozás kockázata negyven éves korra ismét elérte az ≈1,5/10 000 megbetegedés arányt. Láthatjuk, hogy az életkor szerinti halálozási kockázat majdnem tízszeres ingadozást mutatott.
A populációs szintű oltások bevezetésével hamar minimálisra csökkent az esetszám, és akár megoldottnak is hihettük a problémát.
Ekkor még megvédték a csecsemőket az édesanyától átörökített antitestek, a gyermekeket az oltások, a felnőttek pedig azért voltak védettek, mert gyermekként átestek a kanyarón. Mindezen körülmények olyan sikeres együttállást eredményeztek, hogy a szakemberek egy része eltörölt betegségnek tekintette a kanyarót. A WHO célul tűzte ki a kanyaró eradikálását a Föld színéről. Már a korai években voltak figyelmeztető hangok, melyek sokkal tényszerűbb, óvatosabb véleményeket fogalmaztak meg. Hamar kiderült, hogy az oltás(ok) nem adnak élethosszig tartó védelmet, és a nagyobb járványok esetén az oltottak is hajlamosak a megbetegedésre, illetve a kórokozó továbbadására is. – „És akkor jöttek a gonosz oltásellenesek…" – halljuk néha még magukat szakembernek vallóktól is.

Valójában mi is történt?

Már a kanyaró elleni oltás bevezetésekor ismert volt, hogy a csecsemőt védő anyai antitestek nemcsak a kanyarót, hanem az immunizálás sikerét is meggátolják. (4) Olyan oltási kort kellett tehát választani, mikorra a csecsemő anyától öröklött védelme eléggé legyengül ahhoz, hogy lehetővé tegye az oltás eredményességét. (A korai gyermekkorban, főleg a jól szopó babáknál, az anyai antitestek megnehezítik az oltások által keltett immunválasz kialakítását. Ez a természetes védekezés gyakorlatilag az oltások ellen dolgozik.) Az oltás bevezetésekor ezt az időpontot 12 hónapos korban állapították meg. (A jelenlegi alkalmazás 15 hónapos korban történik.)
Az első kellemetlen hír a 89-es kanyarójárvány képében érkezett, nyilvánvalóvá téve, hogy az oltás hatása idővel gyengül. Még abban az évben bevezették az ismétlőoltást, ami, ahogy még ma is gyakran mondják, kialakítja az élethosszig tartó védelmet. A tapasztalatok nem igazolják ezt a reményt. A vizsgálatok szerint a kétszer oltott felnőtt lakosság jelentős része fogékony a kanyaróra. 20-50 éves korig akár 20%. (1) Ne felejtsük el, hogy az 50 éven felüliek természetes és stabil immunitása még mindig pillérként támasztja az oltásokkal tákolt „nyájimmunitást”. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy mivel ez a korosztály már túl van a szülőképes koron, így a mai kismamák már mindannyian oltással szerezték múlékony védettségüket. Az oltott anyák jóval kevesebb és hamarabb elenyésző védelmet képesek átadni gyermeküknek a természetes immunitást szerzettekhez képest. Az oltott anyák csecsemőinek védettsége legkésőbb 6 hónapos korra megszűnik. (4) Ha pedig az édesanya maga is a fogékonnyá vált 20%-ba tartozik, miféle védelmet adhatna a magzatnak?

Megállapíthatjuk, hogy a kanyaró elleni tömeges oltás gyakorlata áttolta a megbetegedés eshetőségét a kockázatosabb korcsoportokra.
A kijelentés nem öncélú vádaskodás, hiszen a jelenlegi helyzethez vezető oltási gyakorlat mára ötven éves történelem. A történelemből viszont tanulni kell! Az imént idézett tanulmány szerzői kitérnek a bárányhimlő elleni tömeges oltás prognózisára is. Figyelmeztetnek, hogy a csecsemőkori bárányhimlő ma még ritka és bár súlyosabb, mint későbbi életkorban, nem halálosabb. A szakemberek szerint ez megváltozhat, amint a várandós nők természetes immunitása vakcina-immunitásra cserélődik. (4)

A bárányhimlőt tehát meg kell hagyni annak, ami ma, és ami hajdan a kanyaró is volt: egy ártalmatlan gyermekbetegségnek!

Ha nem oltanánk kanyaró ellen, rendszeresek volnának a járványok?! Igen. Bárányhimlő megbetegedést is jelentenek évente 30-40 ezret. Egy szezonális influenzajárvány idején egyetlen hét alatt akár százezren fordulnak orvoshoz influenzaszerű megbetegedéssel. Ám míg influenzásak évente is lehetünk, a kanyarón és a bárányhimlőn csak egyszer kellene átesni. Gyermekkorra szorítkozó lezajlás esetén nem térne vissza még az 50 évvel ezelőtti halálozási ráta sem. A vírus(ok) népességben való cirkulációja pedig "ismétlőoltásként" hatna azok számára is, akik úgy döntöttek, hogy oltással szerzik meg védettségüket. A WHO szerint a kanyaró eredetű halálozás főleg az alultáplált gyermekeket érinti, megfelelő A-vitamin ellátottság önmagában felére csökkenti a halálozások számát. Nagy dózisú A-vitamin adagolása ajánlott minden kanyaróval fertőzöttnek, így elkerülhető a szövődményes látássérülés/vakság is. (5)
A szakirodalom szerint a kanyaró súlyossága és az A-vitamin szintje szoros összefüggést mutat. (6, 7)
Utóbbi randomizált, kontrollált vizsgálat szerint a vitaminnal kezelt csecsemők kétszer gyorsabban épültek fel a szövődményként fellépett tüdőgyulladásból, és hamarabb elhagyhatták a kórházat. Esetükben a halálozás ötödére csökkent. A védőoltást is fel lehetne használni a kockázat csökkentésére, rizikócsoportokat oltva.
A kanyaró kiállása stabil védelmet biztosított az érzékenyebb korcsoportok számára, létrehozva ezzel a valódi nyájimmunitást. Egyes tudományos beszámolók szerint a betegség átvészelése jelentősen csökkenti a szív és érrendszeri halálozás kockázatát (8), amely ma vezető halálok. (3) Valamint védőfaktort jelent egyes ráktípusok ellen. (9) A bárányhimlő kiállása pedig a felnőttkorban kialakuló glióma – egyfajta agydaganat – kockázatát mérsékli. (11)
A szakma természetesen újabb oltások bevezetésével kívánja orvosolni az oltások által előidézett problémát. (1)

Elkerülendő a vakcina hatékonyságát firtató kérdéseket, inkább az oltatlanokat hibáztatják.

A romániai járvány 40 halálos áldozata közül 29 oltási kor alatti csecsemő volt (72%). Minden másodiknak ráadásul egyéb, krónikus betegsége is ismert volt. (12) Mindössze 6 áldozat (15%) tartozott az alacsonyabb kockázatú korcsoportba. Nekik viszont mindannyiuknak egyéb súlyos kórelőzménye is volt. (alultápláltság, orsóférgesség, disztrófia, anémia, genetikai rendellenességek)
A közölt adatokból egyértelműen kiviláglik, hogy az oltások bevezetésének nemkívánt jelenségeivel állunk szemben. Mindezt évtizedekkel ezelőtt megjósolták.

Két éve „tombol a kanyaró Romániában”. Körülbelül 11.000 eset egy húszmilliós országban két év leforgása alatt. (Két év adatainak egybevetése ismét egy statisztikai trükk – évenkénti bontásban illik adatokat közzétenni.) Mivel egy beteg fertőzőképessége csak 8-10 napig tart, valószínűleg soha nem volt egyszerre számottevő fertőzött. Az Egyesült Államokban évek óta szamárköhögés járványokkal küzdenek, a magas átoltottság ellenére. Mégsem halljuk, hogy kerüljük az utazást az USA-ba, vagy féljünk a tengerentúli turistáktól. A félelemre építő propaganda szerint mégis félnünk kell Romániába utazni, az ide érkező román állampolgároktól, az oltásellenesektől és mindenféle fertőző betegségtől. Az sem baj, ha közben indulatok gerjednek és elsikkadnak a tudományos tapasztalatok. Magyarországon egészségügyi okból nem oltható gyermek mára gyakorlatilag nem létezik, és az oltások ártalmak kockázata nélkül kínálnak megoldást minden egészségügyi problémára. Legalábbis a témában megszólaló szakértők szerint. Jelenleg több mint 200 féle oltóanyag áll fejlesztés alatt. Óriási üzlet, hiszen az esetleges károkozásért – papíron – az állam vállal felelősséget a gyártók helyett. A gyakorlatban mindenki arra számítson, hogy baj esetén az okozatiság szinte soha nem bizonyítható, és a károsultak magukra maradnak! A gyógyszercégeknek elköteleződött szakemberek áruba bocsátják a jövő nemzedékek egészségét, és elárulják a tudományt is.

 

„Súlyosan elítélendő dolog az emberek félelmével, családtagjaik és szeretteik iránti felelősségérzetével aljas profitérdekekből visszaélni”

Ezt a 2009-es H1N1 (mű)hisztéria kapcsán mondta Áder János. Az ügyben a WHO beismerésre kényszerült. (10)
A kampány azóta is tart, ugyanolyan, vagy talán még agresszívebb módon. Ismerjük fel végre!

 


 

Szerk.: Novák Hunor a bemutatkozásában ezt írja: „Minden cikkem alján megtalálhatja a forrásokat, aminek alapján állításaimat ellenőrizheti." Ez szépen hangzik, csak épp nem látjuk. Ha véletlenül valaki ellenvéleményt fogalmaz meg oldalán, forrásokkal alátámasztva, azt kegyetlenül törli. Ez így sajnos nem éppen evidence-based módszereket sugall, hanem bulvár kategóriába sorol.
Ezúton kívánunk Hunornak egy kicsit több valódi evidence-based szemléletet, alaposabb elmélyülést!

 
Hozzászólások  
0 #3 Feri 2018-04-30 10:59
Idézet - Annamária:
Ki és miért akarja a magyar népet kiirtani?

Kedves Annamária! Véleményem szerint nem a kiirtás a cél, sokkal inkább a gyógyszeripar termékeinek az eladása. Ez egy óriási üzlet óriási korrupcióval. Lassan nem lesz hová menekülni, hiszen a többi nemzetre is próbálják rákényszeríteni a vakcináikat. Tervük kivitelezéséhez éppen a kanyarót használják propagandaként. Kanyarójárványokra hivatkozva félemlítik meg a lakosságot, hogy az bármilyen vakcinát örömmel fogadjon.
A fenti cikk arra próbál rávilágítani, hogy korunk kanyarójárványai éppen az oltás hibájából, illetve az oltási stratégia elhibázottságából érintik a leginkább sebezhető korcsoportokat. Bízzunk benne, hogy ezt a döntéshozók is hamarosan belátják, és korrigálják tévedéseiket!
Idézet
+1 #2 Annamária 2018-04-30 08:04
Ki és miért akarja a magyar népet kiirtani? Menekülünk a hazánkból, hogy megvédjük gyermekeinket. Sajnos ez már nem Magyarország. Az volt régen. De ma már nem az! Szomorú.
Idézet
+9 #1 kristina 2018-03-07 08:31
Nem mondhatom, Isten bocsásson meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. Tudják és megteszik. Nincs bocsánat! Teljes mértékben egyetértünk: "A gyógyszercégeknek elköteleződött szakemberek áruba bocsátják a jövő nemzedékek egészségét, és elárulják a tudományt is" Bennünket is elárulnak. Védelmet ígérnek, ehelyett megkárosítanak - szemrebbenés nélkül. Köszönjük a cikket.
Idézet
Szóljon hozzá!