Influenza oltás – Kinek használ? Kinek árt?
Az „influenza" szót a 18. század óta használják. Olasz eredetű, jelentése „hatás" vagy „befolyás". Akkoriban úgy hitték, hogy a csillagok bizonyos állása betegséget, járványt vagy hasonló folyamatokat tud előidézni. Az influenza szó jelentése napjainkban sem lett sokkal egyértelműbb.
Valójában egy tünetegyüttest jelölnek vele: hirtelen kezdődik, legtöbbször magas láz, légúti megbetegedés (felsőlégúti, bronchitis, légcsőhurut), rossz közérzet, végtagfájdalom, kínzó köhögés kíséri. A leírt tünetcsoporttal járó megbetegedést a klinikai gyakorlatban így nevezik: ILI – influenza-szerű megbetegedés, esetleg ARI – akut légúti fertőzés. Komplikáció minden életkorban felléphet: tüdőgyulladás, melléküreg- és középfülgyulladás, a központi idegrendszer megbetegedése (agyhártya- vagy agyvelőgyulladás). A komplikációk halálhoz is vezethetnek. Az influenzát okozhatja sok minden, habár a bizonyíték a legtöbb konkrét esetben hiányzik, mert a vírus jelenlétét bebizonyítani egyrészt nehéz, másrészt költséges. Ezért a puszta feltételezés, hogy az influenza nem más, mint az influenzavírus okozta betegség, elterjedt hiedelem lett. A gyakorlatban eddig több száz kórokozóját – nem csak vírusokat – sikerült azonosítani.
A hivatalos egyetemi orvoslás szerint az influenza oltás megakadályozza, vagy legalábbis enyhíti a betegség lefolyását. Az oltásokat propagáló szervek, mint az ÁNTSZ és a WHO is ezen a véleményen vannak. Sajnos, ha kritikusan megvizsgáljuk ezt az állítást, le kell szögeznünk, hogy ennek a véleménynek semmiféle tudományos alapja nincsen: nem bizonyított, hogy az évente nagy mediakampánnyal ajánlott oltás, amit „védőoltásnak" titulálnak, ténylegesen véd-e. Hogy ilyen adatok hiányoznak, az kiderült a Robert Koch Intézet hivatalos közlönyének 2011. márciusi számából is (Epidemiologische Bulletin 12/2011, 2011. 03. 28), amiben a STIKO (az intézet állandó oltási bizottsága) egyik tagja, Mertens professzor hiányolja a standardizált, tudományos vizsgálatokon alapuló oltásajánlást.
Tudniillik azok az adatok, amik egyértelműen és vitathatatlanul bizonyítanák az oltások hatásosságát, hiányoznak. Mertens professzor követeli, hogy vizsgálják meg a tényleges védettséget, ami eddig nem történt meg. Ugyanis az oltóanyaggyártóktól a regisztráció folyamán senki sem követeli meg a hatás (=védettség) bizonyítását. A regisztráló szervek megelégszenek az antitestek jelenlétének dokumentálásával. Azt viszont tudnunk kell, hogy az antitest léte nem jelenti automatikusan azt, hogy a beoltott személy védett; mint ahogy a gyakorlat is mutatja: lehetnek beoltottak magas antitest szinttel, akik ennek ellenére megbetegszenek, és léteznek nem beoltottak antitest nélkül, akik nem lesznek betegek.
Független és kritikus megfigyelőkből, akik a lezajló betegségi szakaszokat mindenféle befolyásoltság és elfogultság nélkül értékelik, nagyon kevés van.
Ilyen az Arzneitelegramm: egy teljesen független, csupán az előfizetőiből élő német nyelvű folyóirat (http://www.arznei-telegramm.de).
Ez az újság rendszeresen olyan kérdéseket tesz fel, aminek az oltóanyaggyártók valószínűleg nem örülnek. Például: „Túlértékelik az influenza elleni oltások hatásosságát?" (2008)
A redakció a kritikus analízisében kimondja: „A tanulmányok nem bizonyítják az influenza elleni oltás hatásosságát, ezzel szemben nyomatékkal kifejezik az értékelhető adatok hiányát. Ez pótolható lenne, amennyiben nagy, randomizált és placebokontrollált tanulmányok készülnének."
Az elismert és független Cochrain-Institut honlapján számos cikk található dr. Tom Jefferson tollából.
Az egyikben így fogalmaz: „az influenza oltások szerény hatással vannak az influenzatünetek kialakulására és az elvesztett munkanapok számára. Nincs bizonyíték, hogy a komplikációk számát befolyásolták volna."
Arra is felhívja a figyelmet, hogy az általuk megvizsgált 36 tanulmányból 15-öt gyógyszergyár finanszírozott, és ezek az oltásoknak nagyobb hasznot tulajdonítanak, mint a többi tanulmány. Ezen kívül a szponzorált tanulmányok jóval gyakrabban jelennek meg a szaklapokban, mint a nem szponzoráltak.
Szó szerint: „A kiértékelés azt mutatja, hogy az influenza oltóanyagok terén a hatás bizonyítása gyenge lábakon áll. Ezzel szemben bizonyítékok vannak a tanulmányok következtetéseiben megjelenő manipulációra és az eredmények tudatos elferdítésére."
Tom Jefferson volt az a személy, aki 2009 nyarán felhívta a világ figyelmét arra, hogy a WHO röviddel a sertésinfluenza kitörése előtt titokban megváltoztatta a pandémia kritériumait, aminek következtében lehetségessé vált a pandémia kikiáltása. Ennek következtében pedig sok ország megkötötte az oltóanyaggyártókkal a pandémia-oltóanyag-szerződéseket. Ebbe a csapdába szinte minden állam – Lengyelországot kivéve – beleesett. A piszkos anyagiakat itt nem lehet kihagyni a leírásból: Németországban 2011 novemberében 130 millió euró értékű oltóanyagot (16 millió adag) kellett elégetni, megsemmisíteni. Ezt a pénzt a rendszer az adófizetők zsebéből vette ki! Lehet, hogy a gazdag Németország ezt megengedheti magának...
Most beszéljünk a mellékhatásokról!
A gyógyszerkísérő betegtájékoztató a következő lehetséges mellékhatásokat sorolja fel (Begrivac nevű német influenza elleni védőoltás) – Kérem olvassa lassan és nagy figyelemmel! – :
- „fejfájás - verejtékezés - izomfájdalom (mialgia), ízületi fájdalom (artralgia) - láz, általános rossz közérzet, borzongás, fáradtság - helyi reakciók: bőrpír, duzzanat, fájdalom, véraláfutás (ekhimózis), a szövetek megkeményedése az injekció beadásának helye körül (induráció). Ezek a reakciók általában 1-2 nap alatt kezelés nélkül elmúlnak.
- Az oltóanyag forgalomba hozatalát követően a fenti gyakori mellékhatásokon kívül az alábbiakról számoltak be:
- allergiás reakciók, melyek ritkán, sürgős orvosi beavatkozást igénylő keringés-összeomláshoz vezetnek, amelynek során a szervek nem kapnak elegendő vért (sokk).
- melyek nagyon ritkán duzzanat formájában jelentkeznek, amely legkifejezettebben a fejet és a nyakat, köztük az arcot, az ajkakat, a nyelvet, a torkot vagy a test bármely részét érinti (angioödéma) - az egész testre kiterjedő bőrreakciók, például bőrviszketés (pruritusz, csalánkiütés), bőrkiütést, és nagyon ritkán átmeneti veseproblémákat eredményező érgyulladás (vaszkulitisz) .
- fájdalom az idegpályák lefutása mentén (neuralgia), a tapintás-, a fájdalom- és a hőérzékelés zavarai (paresztézia), lázzal kísért görcsrohamok (konvulzió), tarkókötöttséghez, zavartsághoz, a végtagok zsibbadásához, fájdalmához és gyengeségéhez, egyensúlyzavarhoz, reflexkieséshez, a test teljes vagy részleges bénulásához vezető neurológiai betegségek (enkefalomielitisz, neuritisz, Guillain-Barré szindróma)
- a vérben a vérlemezkék (a vér bizonyos alkotórészei) számának átmeneti csökkenése, amely kiterjedt véraláfutásokkal vagy vérzésekkel (átmeneti trombocitopénia) járhat; a nyaki, a hónalji, illetve a lágyéki nyirokcsomók átmeneti duzzanata (átmeneti limfadenopátia).
A szövegben olvasott „ritkán" és „nagyon ritkán" kifejezés teljességgel elégtelen. (lásd alább: mellékhatások jelentése)
A magyar Fluval AB betegtájékoztatója téves információkat tartalmaz, pl. „Az oltást követő légúti betegség véletlen egybeesés következménye, és más légúti kórokozó válthatja ki." (Ez egy badarság, ami immunológiailag teljesen tarthatatlan.)
Ezen felül ez olvasható a FLUVAL AB-nél:
„Gyermekpopuláció
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.
Terhesség
A terheseken végzett oltásokból származó kevés adat nem utal a vakcinálásnak tulajdonítható nemkívánatos magzati vagy anyai következményekre.
Terhes nők oltása az influenza megbetegedésnek és következményeinek, valamint a védőoltás nem kívánt mellékhatásainak mérlegelése alapján javasolt."
Mégis ezzel a vakcinával oltanak gyermekeket és várandósokat.
Az oltóanyagok számtalan felsorolt és nem felsorolt segédanyagot tartalmaznak. Csupán a legfontosabbakat kiragadva: idegen fehérjemaradványok (allergiát okozhatnak), alumíniumsó (az immunrendszert manipulálhatja), antibiotikumok (allergizáló hatásuk ismert). Mindezekkel a beoltott személy szervezetének meg kell birkóznia.
A fő probléma, hogy a mellékhatásokat nem ismerik fel és nem jelentik. A felismerésre az orvosok nincsenek kiképezve. Statisztikailag minden századik-ezredik mellékhatás jut el a regisztráló hatóságokhoz és szolgáltat statisztikai adatot – külföldön. Itthon a lejelentett mellékhatások száma gyakorlatilag nulla, sőt: az oltóorvos tudatosan elbagatellizálja a jelentett tüneteket, állását féltve nem tesz bejelentést. Valójában fogalmunk sincsen, milyen betegség lép fel egy beadott oltás következtében, mivel az oltások utáni inkubációs időt alig, vagy egyáltalán nem veszik figyelembe. Ez a tény annál is inkább fontos és hangsúlyozandó, mivel egy kései oltási reakció, pl. autoimmun betegség vagy idegrendszeri szövődmény kialakulásához hetekre, sőt hónapokra lehet szükség.
- az influenza betegség során a már mindenki által ismert és valószínűleg megtapasztalt, kellemetlen tünetek jönnek elő, aminek enyhítése az orvos feladata. A tünetelnyomó kezelést, úgy mint korai lázcsillapítást és antibiotikum adását okvetlenül el kell kerülni, mivel ha ez nem így történik, a komplikációk száma ugrásszerűen megnő.
- az úgynevezett „védőoltás" hatékonysága a mai napig a világon sehol nincs bizonyítva, mivel egyetlen független tanulmány sem bizonyította még, hogy a „védőoltás" valóban véd.
- A „védőoltás" mindenképpen és egyértelműen az oltóanyaggyártónak használ.
- Akinek nem használ, az a beoltott páciensek nagy többsége. A „védőoltás" nem véd, hanem az immunrendszer manipulálása, gyengítése következtében beteggé, sőt irreverzibilisen (visszafordíthatatlanul) beteggé tehet.
- Akinek szintén nem használ, az a közegészségügy, mivel a milliárdokat, amit erre a haszontalan oltásra kiadnak, más területen sokkal jobban lehetne alkalmazni. A „védőoltás" haszontalan, mert ha figyelembe vesszük az ÁNTSZ 2012 02.15-i bejelentését, akkor kiderül, hogy 787 vizsgálati anyagot dolgoztak fel az OEK légúti fertőzésekkel foglalkozó osztályán, és ebből 22 embernél influenza B vírust, 12 embernél az influenza A vírust mutatták ki. És mi van a többi (753) beteggel? Mi ellen oltunk egyáltalán?
- „Védőoltás" helyett adjunk a veszélyeztetetteknek D-vitamint, lehetőleg magas adagolásban: 1-3 ezer egységet naponta. Ez nemcsak olcsóbb, de a legfrissebb kutatások szerint nyolcszor hatásosabb, mint az influenza elleni oltás!
Dr. Ébert Jenő, belgyógyász, a Nebáncsvirág Egyesület orvosi szóvivője
Budapest, 2012. február 22.
munkahet.hu/.../...
Engedjünk teret képzeletünknek, s ne szorítkozzunk korlátok, rögeszmék közé.
Talán akkor előrébb jutunk, s csodás felfedezéseket tehetünk, s talán sok ma ismeretes tant, törvényt átírhatunk!
Nem, egyáltalán nem bántottál meg, valahol tudom is, hogy sok igazság is van, abban amit mondtál. Igyekszem észbentartani. Köszönöm.
Azt hiszem ismét félreérted a hozzászólás mondanivalóját! De ezen már nem csodálkozik senki sem!
Engedd meg, hogy pár gondolatot megosszak veled:
Nem kell mindig ragaszkodni az utolsó szóhoz! Nem kell ízekre szedni minden szót, mondatot! Kevesebb jelző és miősítés is bőven elég! Sokszor elég az igen, nem vagy épp nem tudom is. Tudjuk, a szakterületedet igyekszel magas szinten művelni, de ez közel sem a minden. A Világ annál sokkal összetettebb minthogy egy ember megismerje! Viszont kissé úgy tűnik mintha az örökérvényűséget, a megkérdőjelezhetetlenséget, és a mindent mindenkinél jobban tudok szerepét kívánnád betölteni a neten. No most én ilyen embert nem ismerek és nagy valószínűséggel nem is fogok! Ez lehet, hogy magas IQ-t, de közel sem olyan magas EQ-t feltételez. (Ebben kérlek, az egészséges kritikát lásd inkább.) Javaslom a két értéket valahogy egyensúlyba hozni, ugyanis a környezetünk számára is sokkal elfogadhatóbb, élhetőbb személyiséget kapnánk, és a másik ember tisztelete is máshová pozícionálódna életedben. Ne alá vagy főlé rendelt viszonyra törekedj, hanem mellérendeltre is! Ez lehet, hogy a korral jön majd! ... Reméljük! Nagyon sokszor tűnik úgy, hogy nem látsz a sorok mögé. Ezen a segíthet a szépirodalom, ... levezetésképpen a tanulmányok pontos, szájbarágós, de száraz szövegei közötti szünetekre ajánlom.
Ajánlom ezt azért, mivel a természettudományok általi kutatómunka, nem más mint a természetet működtető törvények, minél mélyebb megismerése. Ha tömören akarok fogalmazni, megismerni azt ami nélkülünk is működik. Ha ezt a szemléletet követjük akkor egy kicsit másképp fogunk értelmezni mindent. Lehet, hogy kissé elvont amit mondok, de az ember egy kicsit ezeken a törvényeken felül működik. Ugyanis van nekünk egy olyan tulajdonságunk, hogy gondolkozunk. De ez még hagyján, ez a tulajdonságunk olyan szintre fejlődött, hogy képesek vagyunk ezt művészi szintre is hozni! Ennek köszönhetően jutottunk el a megismerés képességéig, de ez a képesség tesz minket képessé az alkotásra is, vagy épp magasabb szinten, az emberi intuícióra. Tudom, a tudomány nem tud vele mit kezdeni, de ettől még létezik! Sőt e nélkül nem is létezhet, ... ha nem is tud róla, de attól még van. Ez a tulajdonság tesz bennünket emberré s nem pedig csak egy biológiai anyaghalmazzá. Többek között, ezért nem lehet kizárólag evidenciák alapján szabályozni egy olyan lényt ami nagyrészt nem evidenciák alapján működik. (És akkor még mindezek pontatlanságáról nem is beszéltünk!)
Remélem nem bántottalak meg! Nem ez volt a szándékom.
Fontos, hogy megértsük embertársainkat! Ne ellenséget lássunk bennük, akit le kell győzni hanem azzal, hogy megpróbáljuk megérteni egymást mi magunk is többek lehetünk! ... Soha nem látod meg hogyan nyílik ki egy virág ha letéped! ...
Ha ezt úgy érti, hogy megnyitotta a linket, elolvasta, megértette, és így már tudja mi a válasz a kérdésére (hogy ti. miért üti fel a fejét a járvány máskor a déli és az északi féltekén), akkor azt hiszem nem volt felesleges az eszmecsere, még ha csak eddig is tartott; megérte, hogy hozzászóltam.
(Még ha magas lóról is tettem, amiért utólag is elnézést kérek, de tegnap a fél napot itt vitatkoztam végig, és egy idő után belefárad az ember a trivialitások sokszori ismételgetésébe, én sem gép vagyok. Mégegyszer elnézést.)
Tegye meg kérem, hogy rákattint a linkre, amit adtam.
Apropo a D-vitamin szereperöl nem a wikipedian szoktam tajekozodni.
Nem. De létezik egy rendkívül bonyolult, nehezen követhető, és kevesek által értett jelenség, melyet kandidátusi fokozat alatt esélytelen felismerni: az, hogy az északi és a déli féltekén máskor van tél és nyár.
Egyébként a dolog olyannyira triviális, hogy már a wikipedián (! - tehát nem valamiféle ultra-bonyolult szakfolyóiratban...) is külön pont (!) van róla:
en.wikipedia.org/.../...
Egyébként, igaz utolsóként, de a D vitamin szerepét is említi.
Ez meg laikusnak is feltunhet, ha egy kicsit is tajekozodik, es igy könnyen eljut pl. a D-vitamin szerepehez. (ezt mar vizsgalatokkal is bizonyitottak)
Ami az adagolasat illeti: en (orvoskent) 5000 Ne vettem be tavaly telen, ellenöriztettem a koncentreciot es a normal tartomany also reszeben mertek az eredmenyt. Ekkor felemeltem 8000 NE-re a napi adagomat es igy elertem a normal tartomany közepere. (ja a D-vitamint en meg depresszio ellenes szerkent is hasznalom, jo eredmennyel, mellekhatas nelkul!!!)