A fertőző betegségekről általában

Írta: Dr. Turcsányi Zsolt – 2010. november 13.

A tudomány a fertőző betegségek terjedésének három elengedhetetlen feltételét ismeri:

1. Betegséget okozó organizmus (=kórokozó), pl. vírus, baktérium, féreg, stb.
2. Fogékony szervezet, melyet az alábbi befolyásoló hatások érhetik:

• különféle lelkiállapotot meghatározó hatások: pl. munkahelyi stressz, bizonytalan társas kapcsolatok
• szociális helyzet: pl. otthontalanság, állásnélküliség, magányosság
• tápláltság: relatív hiányállapotok, élelmiszer-ipari mérgek
• környezeti hatások: pl. fizikai sugárzások, dohányfüst, ártalmas élelmiszerek stb.

3. A fertőzést átvivő tényező (pl. cseppfertőzés, szájon keresztül, sérült bőrön, nemi kapcsolat útján stb.)

A fenti három feltétel közül ha egy hiányzik, akkor megbetegedés nem jöhet létre.

 

1. Kórokozó

Az elnevezés paradoxona: a fenti szabályt ismerve tudjuk, hogy önmagában a kórokozó nem kórokozó. Az általánosan elterjedt elnevezés miatt maradunk mégis ennél.

Az emberi bélflórában nagy mennyiségben előforduló, az emésztésben és az egészség fenntartásában fontos szerepet játszó bak-térium, az  E. coli.

Elektronmikroszkópos felvétel.
25000-szeres nagyítás.

Baktériumok: szabad szemmel nem látható méretű néhány ezredmilliméternyi kiterjedésű változatos alakú élőlények, melyek önálló anyagcserét folytatnak, osztódással szaporodnak és a legkülönfélébb környezeti feltételek mellett élnek.

Az emberi szervezetben több baktérium fordul elő, mint „saját sejt”. Ezek a területek: a bőr, a nyálkahártyák, és a belek. A születést követő néhány órában „fertőződik” meg velük a csecsemő szervezete. Minden emberben más és más összetételű a baktériumflóra (flóra: adott területen élő növény-illetve baktériumfajták összessége). Ez a flóra állandó változásban van.

Néhány baktériumfajta az emberben megbetegedést idézhet elő, felborítva a természetes egyensúlyt. (Pontosabban: a szervezet védőerői egyensúlyának a felborulása nyit utat a „kórokozó” túlszaporodásának). A baktérium és a szervezet reakciójából speciális szöveti elváltozások és betegségtünetek alakulhatnak ki.

Vírusok: A baktériumoknál 10-100-szor kisebb, önálló életvitelre képtelen paraziták. Minden vírus tartalmaz örökítőanyagot (DNS, vagy RNS) és fehérjét. A fertőzést az örökítőanyag önmagában is előidézheti. Sejtekbe, baktériumokba jutva átprogramozzák a gazdaszervezet működését. A megbetegítés lefolyását tekintve megkülönböztethető heveny lefolyású (néhány nap, vagy hét) és elhúzódó lefolyású (több év) forma.

2. A fogékony szervezet

Claude Bernard-nak, a híres XIX századi francia orvos-fiziológusnak tulajdonítják a következő mondást: „A mikroba semmi, a környezet minden.” Tehát a „legveszélyesebb kórokozó” sem tud betegséget előidézni, ha nincsenek meg a megfelelő feltételei. A fenti tételt az elmúlt több, mint száz évben számtalanszor bebizonyították. Valójában az oltások gyakorlatával is ezt az utat járják, azaz a szervezet fogékonyságát igyekeznek csökkenteni. (Most használjuk ezt a kifejezést így jóindulatúan, bár sajnos elég sok adatunk van arra, hogy a cél egészen más). A fogékonysággal a pszicho-neuro-immunológia, mint viszonylag új tudományterület foglalkozik. Összefüggést keres és ismer fel a személyiség-típusok, a tanult problémamegoldó módszerek, a stressz fajtái, a szociális helyzet, az immunrendszer-, a belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer működése, valamint a betegségek között.

3. A fertőzést átvivő tényező néhány példával

• cseppfertőzés: tuberkulózis, influenza, kanyaró, bárányhimlő
• szájon keresztül: kolera, hastifusz, botulizmus, vérhas, tuberkulózis stb.
• sérült bőrön: tetanusz (merevgörcs), lépfene, macskakarmolás
• betegség nemi kapcsolat útján: vérbaj (lues), gonorrhoea (kankó), AIDS, Hepatitis B, C stb.
• állatharapás: veszettség
• rovarcsípés: lyme kór, malária, kiütéses tífusz

Az összeállítást Dr. Turcsányi Zsolt készítette