Egyesületünk politikától és vallási hovatartozástól független szervezet!

Oldalainkat 154 vendég és 0 tag böngészi

Legyen választható a kötelező!
  • Természetes és mesterséges immunizálás

    Ahhoz, hogy az ember az oltások hatásait megértse, legalább részben meg kell ismerkednie azzal a tudással, amelyet az immunológiai kutatások eredményei közvetítenek ezekről a folyamtatokról.

    Bővebben
  • Aláírásgyűjtéssel összefogás az etikus oltásokért

    Aláírásgyűjtéssel összefogás az etikus oltásokért

    ... „Az M-M-RvaxPro oltás nem etikus módon készült: kikísérletezése és létrehozása során abortusz során életét vesztett magzatok sejtjeit használták fel." ...

    Bővebben
  • Mi a normál flóra?

    Tudj meg többet a bennünk élő mikroorganizmusokról!

    Kikkel vagy mikkel osztozunk a testünkön?
    Mi jelenti a valós veszélyt és mikor? ...
    Bővebben
  • Olvasóink írták

    Olvasóink írták

    Ismerd meg mások oltástörténeteit!
    Küldd el a sajátodat!

    Bővebben
  • Könyvajánló – VPK
    „E könyv nem hiányozhat egyetlen hazai szülő és szakember könyvespolcáról sem!”

    Mielőtt döntene, TÁJÉKOZÓDJON!

    Bővebben
  • Főlap
  • „Védő"oltások
  • Kötelező védőoltások – hivatalos és az alternatív érvek
  • Di-Per-Te IPV+Hib oltás

Di-Per-Te IPV-Hib oltás

A diftéria-pertusszisz-tetanusz-polio-haemofilusz influenzae B oltást (5 komponensű oltás – a jelenleg forgalomban lévő készítmény neve: Infanrix-IPV-HiB) a hatályos miniszteri rendelet szerint a gyermekek ötször kapják: 2, 3, 4, 18 hónapos, illetve hatéves korban.
Utólagos szerkesztői korrekció: 2011-től a PENTAXIM váltotta fel az Infanrix-IPV-HIB oltóanyagot.

Diftéria (torokgyík)

Heveny fertőző betegség, a fertőzött váladékkal szennyezett tárgyak révén, illetve közvetlenül terjed. A torokban szürkés színű erősen tapadó lepedék képződik, ez akadályozhatja a légzést. A baktérium (corinebacterium diphteriae) egy vírus hatására toxint (mérget) termel, mely károsítja a szív és az idegrendszer sejtjeit. A védőoltást a toxin ellen fejlesztették ki. A baktérium feltehetően cirkulál a népességben, megbetegedést azokban sem okoz, akikben az évtizedek alatt az immunitás lecsökken. Ezzel kapcsolatban még hiányosak az ismeretek.

A diftéria hasonlóan sok más fertőző betegséghez elsősorban a legyengült, rossz higiénés környezetben élő szervezetet veszélyezteti. Napjainkban a diftéria szinte kizárólag alacsony életszínvonalú országokban és rossz orvosi ellátás mellett fordul elő. Magyarországon 1982-óta nem volt diftéria miatti halálozás.

Hivatalos álláspont   Tudományos (ellen)érvek
A hatóságok a csecsemők folyamatos oltásával igyekeznek fenntartani a védettséget a betegséggel szemben, mondván, hogy a fejlődő világból behurcolva, illetve valamilyen katasztrófa következtében leromló egészségügyi-szociális helyzet esetén a népesség védett legyen.   A népesség védettsége fenntartható lenne akkor is, ha az oltást érettebb immunrendszerű gyermeknek adnák. Az immunizálás járványveszély esetén lehetne csak indokolt, mely jelenleg nem fenyeget.

A Pertussis (szamárköhögés)


Hetek alatt kifejlődő heveny baktérium által közvetített, a légutak nyálkahártyáját érintő betegség, mely leginkább a csecsemőket és a kisgyermekeket veszélyezteti. Hozzávetőleg 100.000 emberből 150 kapja el a betegséget és ebből 0.0095 hal meg (USA adat). Tehát oltás nélkül Magyarországon évente 1 haláleset fordulna elő statisztikailag szamárköhögés következtében.
Hivatalos álláspont   Tudományos (ellen)érvek
A szamárköhögés elleni oltással kapcsolatban nagyon sok a vita és bizonytalanság a hivatalos szervek közt. Egyrészt a beoltott felnőttek nagyon sok esetben hordozóivá válnak a kórokozónak és maguk fertőzik meg a még oltatlan csecsemőiket, másrészt a szamárköhögés-járványokat egyre többször olyan baktériumtörzsek okozzák, melyek ellen az oltás nem nyújt védettséget.
Magyarországon az oltás előtt 10-60 ezer megbetegedés fordult elő évente, az oltás után 2-5 esetet jelentettek(!). A halálozás 1% körül volt (még nem volt intenzív terápiás osztály).
  Az új ún. acelluláris oltóanyaggal kapcsolatban is nagyon sok súlyos mellékhatást jelentettek: fejhangú sírás 0.2% (idegrendszeri zavar), agyvelőgyulladás (csak akkor ismerik el oltási kárként, ha 72 órán belül lép fel, holott a betegség lappangása jóval hosszabb is lehet).

Asztma: nagyon sok adat van az ok-okozati összefüggésre.

Cukorbetegség: a Haemophilus oltással együtt adott pertusszisz oltás 64%-al emelte az inzulinra szoruló cukorbetegség gyermekkori megjelenését.

Apnoe (légzésleállás), azaz hirtelen bölcsőhalál: Japánban az első (pertusszisz komponensű) oltást a gyermekek 2 éves korára tolták ki, ezután a hirtelen bölcsőhalál előfordulása drámaian (85-90%-kal ) lecsökkent.

 


Tetanusz (merevgörcs)


Kórokozója egy baktérium, mely nagyon sokáig fertőzőképes maradhat akkor is, ha a környezeti feltételek számára nem kedvezőek. A baktérium a kérődző állatok beleiben és az ürülékkel szennyezett földön fordul elő. A betegség kialakulásához a mély, roncsolt, szúrt, vagy rossz vérellátású sebekben történő szaporodása és toxinjának az idegrendszert görcsállapotba hozó hatása vezet. A betegség a mai intenzív osztályos lehetőségek mellett is 5-6%-os halálozással jár.


Hivatalos álláspont   Tudományos (ellen)érvek
A tetanusz elleni oltás a tetanusz betegséget okozó méreganyag immunitást előidéző, de betegséget nem okozó módosulatát tartalmazza.
Ahogyan az összes többi kötelező gyermekkori, ez sem tartalmaz higanyvegyületet (thiomersalt).
A oltás kétségtelenül hatékony és jól tolerálható, súlyos mellékhatásai rendkívül ritkák.
  Nem vizsgálták, hogy kora-gyermekkorban milyen hatása van az ideg- és immunrendszerre a többszöri alumínium terhelésnek. Nem tisztázott az alumínium segédanyag allergiás, izomgyulladásos betegségekben való szerepe. Az alternatív megközelítés szerint indokolatlan egy csecsemő tetanusz oltása a mai nyugat-európai higiénés viszonyok mellett, hiszen csak később kerül a gyermek fertőző forrás közelébe. Így védettség kialakítható lenne akkor is, amikor a gyermek immunrendszere már egy természetes érésen keresztülment, valamint az idegrendszerének háborítatlan működését a kifejlett vér-agy gát már képes a vérbe kerülő káros anyagokkal szemben biztosítani.

A poliomyelitis (szó szerinti fordítása: többgócú gerincvelő-gyulladás – magyar megfelelője: gyermekbénulás)


A betegséget a leírások szerint az 1850-es évektől ismerik, az 1900-as években járványszerűen jelent meg az USA északi államaiban, majd a nyugati világ nagy részén. Az 1940-50-es években volt a legtöbb megbetegedés, szinte kizárólag július és október között. A betegség izommerevséggel izomfájdalommal, és hosszabb -rövidebb ideig tartó izombénulással is járhat. A légzőizmok bénulása halált is okozhat. Természetes (tehát nem az oltás által előidézett) gyermekbénulás Magyarországon 1969 óta nem fordult elő.

Hivatalos álláspont   Tudományos (ellen)érvek
Az oltás további fenntartását a betegség újbóli járványszerű elterjedésének egyedül a vakcina általi kivédhetőségével indokolják.



  Kevés oltással kapcsolatban volt olyan sok botrány, mint a polio oltással. Az évtizedekig alkalmazott szájon át végzett immunizálást (oralis polio vakcina) is csak pár éve vonták ki a forgalomból a készítmény által előidézett súlyos mellékhatások „elfogadhatatlanul" nagy száma miatt. Újabb kutatások szerint alapos a gyanú, hogy a gyermekbénulás betegség legalábbis nem kizárólag vírusos betegség, hanem az élelmiszerekből származó bizonyos nehézfém és más, rovarirtó-szer mérgezés okozta tünetegyüttes.

Az oltóanyagot adó vírusokat majomvese sejtjein szaporítják. A majmokban rejtve, ott betegséget nem okozó vírusok élhetnek. Ezeket a vírusokat több emberi daganatban kimutatták. Nem zárható ki biztonsággal ezen vírusoknak az oltóanyagba jutó szennyeződése.

A polio történetét egy brit dokumentumfilm-készítő, Janine Roberts dolgozta fel, egy lebilincselően izgalmas, háromrészes cikk formájában.
CIKK MEGTEKINTÉSE

Hemofílusz

A Hemofílusz influenzé B egy baktérium. Egészséges felnőttek és gyermekek néhány százalékában a normál baktériumflóra része. Súlyos betegségek hátterében volt kimutatható. Ezek kb. kétharmada agyhártyagyulladás, egyharmada gégefedő-gyulladás. Magyarországon az oltás előtt 1000-1500 megbetegedés fordult elő évente. Elsősorban a csecsemőket és 5 évesnél fiatalabb gyermekeket érintette. Több, a Hemofilusz oltások bevezetése után elvégzett tanulmány szerint a vakcina beadását követően megszaporodtak a más – az oltás által védettséget nem adó – Hemofilusz törzsek okozta súlyos fertőzések. Összességében az eddigi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a betegség gyakorisága kevésbé csökkent, mint az várható volt a baktériumok „megbetegítőképességének" természetes megváltozása miatt.
Hivatalos álláspont   Tudományos (ellen)érvek
Magyarországon a Hib elleni oltás 1999. óta kötelező. Előtte 1000-1500 megbetegedést észleltek évente. Az utóbbi években 1-3 esetet regisztráltak évente.   Több tanulmány szerint az oltás jelentősen növeli a gyermekkori inzulint igénylő cukorbetegség (40-60%-kal), valamint az asztma (7%-kal) kockázatát.

A döntés szabadságát fontosnak tartók nem értik, hogy miért nincs joga a szülőnek dönteni a kockázat fenti lehetőségei között?

Az összeállítást Dr. Turcsányi Zsolt készítette.