Di-Per-Te IPV-Hib oltás

• 1. ábra 1. ábra
• 1/2. ábra 1/2. ábra
•  

Heveny fertőző betegség, a fertőzött váladékkal szennyezett tárgyak révén, illetve közvetlenül terjed. A torokban szürkés színű erősen tapadó lepedék képződik, ez akadályozhatja a légzést. A baktérium (corinebacterium diphteriae) egy vírus hatására toxint (mérget) termel, mely károsítja a szív és az idegrendszer sejtjeit. A védőoltást a toxin ellen fejlesztették ki. A baktérium feltehetően cirkulál a népességben, megbetegedést azokban sem okoz, akikben az évtizedek alatt az immunitás lecsökken. Ezzel kapcsolatban még hiányosak az ismeretek.

A diftéria hasonlóan sok más fertőző betegséghez elsősorban a legyengült, rossz higiénés környezetben élő szervezetet veszélyezteti. Napjainkban a diftéria szinte kizárólag alacsony életszínvonalú országokban és rossz orvosi ellátás mellett fordul elő. Magyarországon 1982-óta nem volt diftéria miatti halálozás.

Hivatalos álláspont		Tudományos (ellen)érvek
A hatóságok a csecsemők folyamatos oltásával igyekeznek fenntartani a védettséget a betegséggel szemben, mondván, hogy a fejlődő világból behurcolva, illetve valamilyen katasztrófa következtében leromló egészségügyi-szociális helyzet esetén a népesség védett legyen.		A népesség védettsége fenntartható lenne akkor is, ha az oltást érettebb immunrendszerű gyermeknek adnák. Az immunizálás járványveszély esetén lehetne csak indokolt, mely jelenleg nem fenyeget.

---

A Pertussis (szamárköhögés)

Hetek alatt kifejlődő heveny baktérium által közvetített, a légutak nyálkahártyáját érintő betegség, mely leginkább a csecsemőket és a kisgyermekeket veszélyezteti. Hozzávetőleg 100.000 emberből 150 kapja el a betegséget és ebből 0.0095 hal meg (USA adat). Tehát oltás nélkül Magyarországon évente 1 haláleset fordulna elő statisztikailag szamárköhögés következtében.

Hivatalos álláspont		Tudományos (ellen)érvek
A szamárköhögés elleni oltással kapcsolatban nagyon sok a vita és bizonytalanság a hivatalos szervek közt. Egyrészt a beoltott felnőttek nagyon sok esetben hordozóivá válnak a kórokozónak és maguk fertőzik meg a még oltatlan csecsemőiket, másrészt a szamárköhögés-járványokat egyre többször olyan baktériumtörzsek okozzák, melyek ellen az oltás nem nyújt védettséget. Magyarországon az oltás előtt 10-60 ezer megbetegedés fordult elő évente, az oltás után 2-5 esetet jelentettek(!). A halálozás 1% körül volt (még nem volt intenzív terápiás osztály).		Az új ún. acelluláris oltóanyaggal kapcsolatban is nagyon sok súlyos mellékhatást jelentettek: fejhangú sírás 0.2% (idegrendszeri zavar), agyvelőgyulladás (csak akkor ismerik el oltási kárként, ha 72 órán belül lép fel, holott a betegség lappangása jóval hosszabb is lehet). Asztma: nagyon sok adat van az ok-okozati összefüggésre. Cukorbetegség: a Haemophilus oltással együtt adott pertusszisz oltás 64%-al emelte az inzulinra szoruló cukorbetegség gyermekkori megjelenését. Apnoe (légzésleállás), azaz hirtelen bölcsőhalál: Japánban az első (pertusszisz komponensű) oltást a gyermekek 2 éves korára tolták ki, ezután a hirtelen bölcsőhalál előfordulása drámaian (85-90%-kal ) lecsökkent.

 

---

Tetanusz (merevgörcs)

Kórokozója egy baktérium, mely nagyon sokáig fertőzőképes maradhat akkor is, ha a környezeti feltételek számára nem kedvezőek. A baktérium a kérődző állatok beleiben és az ürülékkel szennyezett földön fordul elő. A betegség kialakulásához a mély, roncsolt, szúrt, vagy rossz vérellátású sebekben történő szaporodása és toxinjának az idegrendszert görcsállapotba hozó hatása vezet. A betegség a mai intenzív osztályos lehetőségek mellett is 5-6%-os halálozással jár.

Hivatalos álláspont		Tudományos (ellen)érvek
A tetanusz elleni oltás a tetanusz betegséget okozó méreganyag immunitást előidéző, de betegséget nem okozó módosulatát tartalmazza. Ahogyan az összes többi kötelező gyermekkori, ez sem tartalmaz higanyvegyületet (thiomersalt). A oltás kétségtelenül hatékony és jól tolerálható, súlyos mellékhatásai rendkívül ritkák.		Nem vizsgálták, hogy kora-gyermekkorban milyen hatása van az ideg- és immunrendszerre a többszöri alumínium terhelésnek. Nem tisztázott az alumínium segédanyag allergiás, izomgyulladásos betegségekben való szerepe. Az alternatív megközelítés szerint indokolatlan egy csecsemő tetanusz oltása a mai nyugat-európai higiénés viszonyok mellett, hiszen csak később kerül a gyermek fertőző forrás közelébe. Így védettség kialakítható lenne akkor is, amikor a gyermek immunrendszere már egy természetes érésen keresztülment, valamint az idegrendszerének háborítatlan működését a kifejlett vér-agy gát már képes a vérbe kerülő káros anyagokkal szemben biztosítani.

---

A poliomyelitis (szó szerinti fordítása: többgócú gerincvelő-gyulladás – magyar megfelelője: gyermekbénulás)

A betegséget a leírások szerint az 1850-es évektől ismerik, az 1900-as években járványszerűen jelent meg az USA északi államaiban, majd a nyugati világ nagy részén. Az 1940-50-es években volt a legtöbb megbetegedés, szinte kizárólag július és október között. A betegség izommerevséggel izomfájdalommal, és hosszabb -rövidebb ideig tartó izombénulással is járhat. A légzőizmok bénulása halált is okozhat. Természetes (tehát nem az oltás által előidézett) gyermekbénulás Magyarországon 1969 óta nem fordult elő.

Hivatalos álláspont		Tudományos (ellen)érvek
Az oltás további fenntartását a betegség újbóli járványszerű elterjedésének egyedül a vakcina általi kivédhetőségével indokolják.		Kevés oltással kapcsolatban volt olyan sok botrány, mint a polio oltással. Az évtizedekig alkalmazott szájon át végzett immunizálást (oralis polio vakcina) is csak pár éve vonták ki a forgalomból a készítmény által előidézett súlyos mellékhatások „elfogadhatatlanul" nagy száma miatt. Újabb kutatások szerint alapos a gyanú, hogy a gyermekbénulás betegség legalábbis nem kizárólag vírusos betegség, hanem az élelmiszerekből származó bizonyos nehézfém és más, rovarirtó-szer mérgezés okozta tünetegyüttes. Az oltóanyagot adó vírusokat majomvese sejtjein szaporítják. A majmokban rejtve, ott betegséget nem okozó vírusok élhetnek. Ezeket a vírusokat több emberi daganatban kimutatták. Nem zárható ki biztonsággal ezen vírusoknak az oltóanyagba jutó szennyeződése. A polio történetét egy brit dokumentumfilm-készítő, Janine Roberts dolgozta fel, egy lebilincselően izgalmas, háromrészes cikk formájában. CIKK MEGTEKINTÉSE

---

Hemofílusz

Hivatalos álláspont		Tudományos (ellen)érvek
Magyarországon a Hib elleni oltás 1999. óta kötelező. Előtte 1000-1500 megbetegedést észleltek évente. Az utóbbi években 1-3 esetet regisztráltak évente.		Több tanulmány szerint az oltás jelentősen növeli a gyermekkori inzulint igénylő cukorbetegség (40-60%-kal), valamint az asztma (7%-kal) kockázatát. A döntés szabadságát fontosnak tartók nem értik, hogy miért nincs joga a szülőnek dönteni a kockázat fenti lehetőségei között?

Az Infanrix-IPV-HiB oltás gyártói dokumentációja (HU)

Az Infanrix-IPV-HiB oltás gyártói dokumentációja (USA)

A PENTAXIM oltás gyártói dokumentációja (HU)