A sok komolykodás közt muszáj élcelődnünk is: karikírozni és a feje tetejére állítani a világot, remélve, hogy talán egyszer a helyére billen tőle... Az alábbi írások első olvasatra bizonyára megmosolyogtatják a közönséget, jobban belegondolva azonban a szomorú valóságot mutatják, csak kissé torzítva. A torzítás szerepe pedig az, hogy kikerülhetetlenül a lényegre irányítsa a figyelmünket.
Heltai Jenő (1871-1957) regényei, novellái, versei és színdarabjai nagy népszerűségnek örvendtek, mégis előbb lett a francia Becsületrend lovagja, mint hogy hazai kitüntetést kapott volna. Élete utolsó évében végül Kossuth-díjjal jutalmazták. Legismertebb írása talán A néma levente című verses színpadi mű, melyet ma is gyakran játszanak a hazai színházak.
Alábbi, kevéssé ismert novellája a Lim-lom című kötetben jelent meg 1915-ben.
Három jelenetes minidráma
Ennek a kis szösszenetnek a megírását az egyesület ellen nemrégiben megindított ügyészségi vizsgálat inspirálta. Elsősorban orvosi egyetemek színjátszó köre és játékos kedvű védőnői csoportok számára írtuk. Valójában úgy véljük, előadása bármilyen szakmai rendezvényen garantálná a felfokozott hangulatot. Egyúttal pályázatot is hirdetünk: várjuk a minidráma előadásáról készült videófelvételeket. A harmadik jelenetet legélethűbben előadó csoport nyereménye kétnapos idegenvezetett buszos kirándulás Ócsa és Sótony településekre.
A következő részlet Kosztolányi Dezső egyik Ákombákom címen jegyzett írásából származik, mely 1931. október 24-én jelent meg a Pesti Hírlapban.
Megjegyzés: Az eredetileg belinkelt videót a Magyar Televízió Zrt. szerzői jogokra hivatkozva letiltatta. Érdekes módon csak ez az egy rész sértett szerzői jogokat, mivel a többi epizód továbbra is megtalálható a videómegosztón. Szerencsére megtaláltuk máshol: ITT.
Az epizód utolsó elérhetősége ITT található, ahonnét „A szerzői jog tulajdonosa által benyújtott követelés miatt a hangsávot elnémítottuk." felirat olvasható. Hogy az egész film szerzőijog-tulajdonosa ki az egyenlőre nem tiszta. Az, pedig hogy a hangsáv kié végképp nem az. Ami több mit valószínű az az, hogy a szerző Romhányi József örököséé és Nepp Józsefé lehet. Hogy ki adta be a szerzői jogra a panaszt azon érdemes lehet elgondolkozni! Biztos, hogy a valós tulajdonosok? Nekik ugyan milyen érdekük fűződne elnémítani ezt a hangsávot? Mindenesetre, mi egy alternatív megtekintést biztosítunk ITT.