Influenza elleni védőoltás
A betegség és az oltás
Az influenza betegséget el kell különítenünk az egyszerű náthától és az egyéb légúti hurutos betegségektől. Az influenzában néhány óra alatt kialakuló láz, levertség, ízületi- és izomfájdalom mellett jelentkeznek azok a tünetek, melyek önmagukban csak egy egyszerű felső légúti fertőzésben fordulnak elő, mint a nátha, orrdugulás, köhögés, torokfájdalom. Az influenzás beteg vérében és légúti váladékaiban legtöbbször kimutatható valamelyik influenza vírus, de valamilyen más légúti vírus a náthás beteg váladékaiból is gyakran azonosítható. Nagyon sok ilyen vírus kering a levegőben, és ha fogékony szervezetbe kerül akkor betegséget okoz. Szövődmény lehet a másodlagos bakteriális fertőzés, mely orrmelléküreg gyulladás, hörghurut, vagy súlyos esetben akár tüdőgyulladás is lehet, s mint ilyen életveszélyes. Erre utal, ha néhány lázmentes nap után ismét láz keletkezik, a beteg köhög, nehézlégzése mellkasi fájdalma lehet. Nagyon ritka szövődmény az elsődleges vírusos tüdőgyulladás, ami nagyfokú elesettséggel és légszomjjal jár – azonnali kórházi kezelést indokol. Az influenza legtöbbször 5-8 nap alatt megfelelő kezelés mellett gyógyul. A kezelés legfőképpen ágynyugalmat jelent, emellett a beteg könnyű mérsékelt energiatartalmú diétán legyen, fogyasszon sok teát, mézet, C-vitamint. Szövődmény leginkább ezen utasítás be nem tartásából származik. A patikai forgalomban nagyon sok olyan készítmény érhető el vény nélkül, melyek a gyors gyógyulás ígéretével csalogatnak. Ezek a készítmények erős gyulladás és lázcsillapító hatással rendelkeznek és valóban sok esetben mintegy elfújják a kezdeti tüneteket. Ezek a szerek voltaképpen nem a vírust „ölik ki" a szervezetből, hanem a gyulladásos reakciót nyomják el. A gyulladás viszont a szervezetnek egy nagyon hatékony védekezése a betegséggel szemben. Azok az emberek akik lázzal tudnak reagálni bizonyos külső hatásokra bizonyítottan védettebbek sok idült rosszindulatú betegséggel szemben, mint például a daganatokkal szemben is. A lázcsillapítóknak csak azokban az egyébként igen ritka esetekben lehet helyük, ahol a láz várhatóan komoly kockázattal járhat, mint például súlyos szív- vagy tüdőbetegség, amelyben a láz által e szervekre rótt fokozott munkát azok már nem lennének képesek teljesíteni. A lázcsillapítóknak a lázgörcs előfordulását csökkentő hatásáról ellentmondóak az adatok. Az úgy nevezett lázgörcs 3 hónapostól 5 éves korú gyermekekben fordulhat elő. Ennél az állapotnál tehát a láz által kiváltott görcsrohamról van szó, azaz nincs a háttérben idegrendszeri fertőzés, vagy egyéb súlyos betegség. A rohamok többsége 39.5 C fok feletti hőmérsékletnél fordulhat elő és 15 percnél rövidebb időtartalmú, nem ismétlődik. A gyermek a roham után éber és nincs maradandó elváltozás és a gyermek nem lesz hajlamos későbbi epilepszia betegségre.
Az influenza vírusnak 3 típusa ismeretes, az A a B és a C. Az A vírus felszíni struktúráját két antigén határozza meg, a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). Az emberi megbetegedést okozó törzsekben három H antigén (H1, H2, H3) és két N antigén (N1, N2) fordul elő. A felszíni antigének folyamatos változásban vannak. Ez a változás nagyrészt lassan progrediáló (drift), így az eltérés a korábbi struktúrákhoz képest mindig csak csekély. Gyors változás esetében (shift) a vírus felszíni antigénjei hirtelen, teljesen lecserélődnek és új, eddig ismeretlen antigénstruktúra lesz a meghatározó. Ezáltal a népesség korábban megszerzett immunitása a merőben új antigenitású kórokozóval szemben hatástalanná válik, ami pandemia (világjárvány) kialakulásának veszélyét teremti meg. Gyors változásra, a tapasztalatok szerint, mintegy 10 ~ 20 évenként lehet számítani.
Az A a legváltozékonyabb, ezért az immunrendszer nem válik más vírusos betegségekhez hasonlóan egy életre védetté. Kevésbé hajlamos változásra a B és legkevésbé C típus; ezért a jelentőségük is a változékonyságukkal arányos. Influenza a madarakban lovakban és sertésekben is előfordulhat, ezért ezen állatokat megbetegítő vírusok keveredhetnek az emberi vírusokkal, így új súlyosabb lefolyású járványok indulhatnak.
Az influenza oltások és az influenza-ellenes gyógyszerek
A WHO általában minden év tavaszán elküldi az oltóanyaggyártóknak a következő szezon várható vírustípusait, melyek alapján aztán a sietséggel előállított és sietséggel bevizsgált oltóanyagok készülnek.
Összetétel szerint 3 fajta influenza oltást ismerünk:
- Az elölt teljes vírust tartalmazó: (pl: Fluval AB(P)). A teljes vírus vakcinákban az antigén kémiai úton inaktivált teljes vírus. Thiomersalt tartalmaz. Kisgyermekeknek nem ajánlják.
- Split, azaz hasított vírust tartalmazók: Begrivac, Fluarix, Waxigrip
- alegység vakcina: (pl.:Influvac) a vírusfelszín-fehérje egy immun választ kiváltó darabját tartalmazza. Így kevésbé valószínű a szervezet nem megfelelő reakciója, azaz a vakcina mellékhatása.
Az utóbbi két változatot a reaktogenitás (a szervezetet ért nem immunizáló, vagyis ártó hatás) csökkentése érdekében, főleg a gyermekek oltására dolgozták ki.
Intradermális oltóanyagok
Egy régi módszer új alkalmazása, mely során a bőr rétegei közé viszik be egy speciális mikrotűvel az oltóanyagot. Ezen módszer segítségével kihasználják a közelmúltban az immunválasz egyik fontos elemeként megismert dendritikus sejteket, melyek a bőrben nagy számban megtalálhatók. Az új módszer során ugyan azokat az oltóanyagokat adják, mint hagyományosan, de kisebb térfogatban és nagyobb töménységben. A jelenleg forgalomban lévő készítmény a split vakcinákhoz tartozik.
Az influenza oltások hatékonyságát – mint más oltásoknál, itt is – a szervezet ellenanyag termelése alapján ítélik meg.
A hatásosságát, azaz a valódi védő hatást különböző módszerekkel próbálják meghatározni. A hagyományos módszer az, hogy megkérdezik az oltott személyeket, vagy az oltó orvosokat, az oltás utáni betegségeikről, illetve a halálesetekről. A másik módszer, hogy hivatalos statisztikák alapján derítik fel a megbetegedéseket, valamint a szövődményeket. A két módszer eredménye az influenza oltások vonatkozásában nincs összhangban. A hagyományos tanulmányok, melyeket a hírcsatornák, oltásreklámok és hivatalos szervek egyedüliként hivatkoznak jóval hatásosabbnak találják az influenzaoltásokat, mint az újabb módon készültek. Az utóbbi módszer kutatói magyarázattal is szolgáltak arra, hogy miért alkalmatlanok a hagyományos módon készült tanulmányok a valódi hasznosság kiderítésére. (a részletes tanulmány itt olvasható)
Influenza vírus elleni gyógyszerek
Az influenzavírusok felszínén található egy enzim, mely „segíti" a vírusokat a a sejtbe jutásban és a gazdasejtből való kiválásban. Egy bizonyos új gyógyszercsoport ezen enzim működésének akadályozása alapján megelőzheti az influenza betegséget, illetve enyhítheti lefolyását. E gyógyszerek fő mellékhatása az asztmát rontó hatás (ha asztmás a beteg). A nagy kockázatú betegekben jó eredményeket értek el a szövődmények és a halálozás csökkentésében. Ez a gyógyszer a korábban jó eredménnyel, de mára a rezisztencia kialakulása miatt már hatástalan amantadin típusú vírus ellenes szerekkel szemben egyelőre hatásosnak tűnik a kezelésben és a megelőzésben is.
Az összeállítást Dr. Turcsányi Zsolt készítette.
