Egyszerre csak egy oltást!
A gyermekorvosok gyakran egy fél tucat oltást is beadnak egy alkalommal, hogy időt takarítsanak meg. A statisztika azt mutatja, hogy ez a hozzáállás növeli az oltási szövődmények kockázatát, mely akár a halál is lehet.
Két amerikai kutató nemrégiben azt vizsgálta, hogy az 1990 és 2010 között felvett VAERS jelentésekben milyen összefüggés tapasztalható az oltást követő kórházi ellátások és halálesetek, illetve az egyszerre beadott oltások száma között.
https://nebancs.hu/miert-ne-oltsunk/egyszerre-csak-egy-oltast.html#sigProGalleriae66deb10f0
Az elemzés során azt találták, hogy minél több oltást kap meg egy gyermek egyetlen vizit során, annál nagyobb az esélye a szövődményre vagy akár a halálra.
https://nebancs.hu/miert-ne-oltsunk/egyszerre-csak-egy-oltast.html#sigProGalleria5ab098796c
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a szövődmények kockázata nem csak az egyszerre beadott oltások számától, de a gyermek életkorától és nemétől is függ. Háromszor annyi fél év alatti gyermek halt meg oltást követően, mint féléves és egyéves közötti. Nemek szerint fiúk és lányok között az oltást követő kórházi ellátások számában nincs jelentős különbség, a halálesetek számában viszont szignifikánsan a fiúk vezetnek.
Az Egyesült Államokban olyan mértékben kibővült az ajánlott oltások sora, hogy ma egy amerikai gyermek akár 30 oltást is kaphat hatéves koráig, beleértve a kombinált (összetett) oltásokat is. Ezek közül azonban egy sem kötelező – mind ajánlott oltás csak. A helyzet hazánkban sem fényesebb, sőt! A magyar gyermekek 27 oltást kapnak hatéves korukig (hét szúrással), ezek azonban mind kötelező oltások. Az ajánlottakkal együtt ez a szám meghaladhatja a harmincat is! Az egyetlen vizit alatt történő több szúrás pedig nálunk is „divat", sokszor a szülők megkérdezése nélkül is.
A VAERS rendszerén keresztül jelentett oltási szövődmények száma mindenképpen alatta marad a valóságnak. Egy oltóanyaggyártó szerint a szorzószám az ötvenes lehet, az amerikai egészségügyi hatóság egykori követe szerint a százas. Ezt számításba véve a tanulmányt magyarázó egyes újságírók szerint az elmúlt 20 év alatt körülbelül 145 ezer amerikai gyermek halhatott meg közvetlenül oltásoktól.
Eredeti tanulmány: G.S. Goldman, N. Z. Miller: Relative trends in hospitalizations and mortality among infants by the number of vaccine doses and age, based on the Vaccine Adverse Event Reporting System (VAERS), 1990–2010. http://het.sagepub.com/content/31/10/1012.long
További forrás:
http://gaia-health.com/gaia-blog/2013-01-13/medical-childrens-psych-journal-wont-retract-fraudulent-paxil-study/
Igen
Az észrevétel jogos. Az első két grafikonból semmi sem derül ki. Pusztán informális jelleggel bírnak. A lényeg a másik kettőben van. Az idézett emelkedési arány hülyeség (javítva). A források között az egyik silány színvonalú cikk értelmezi rosszul a tanulmányt. (Ez a tendencia különben a tudományos világban is elterjedt. Bevett szokás, hogy valaki feltételes módban leír valamit, majd néhány publikáció után tényként kerül megemlítésre. Tehát pro és kontra van erre példa bőven. Ez esetben kátyút fogtunk.)
A cikk semmit nem bizonyít, mint ahogy a tanulmány sem. Nem több mint a jelentőrendszer által ismert adatok egyfajta kiértékelése. Ha magunk ellen akarok beszélni akkor azt is mondhatom, hogy miért nem taglalja azt, hogy hányan haltak volna meg ha nem kapnak védőoltást. A gondot abban látom, hogy ezt a kérdést nem ebből a perspektívából kell vizsgálni, hanem abból, hogy a védőoltás egy opció az életünkben. Ha kell a polcra nyúlunk érte és van. Egy egészséges fejlődésű, jó életkörülmények között élő embernek a preventív vakcinák többnyire fölöslegesek (ez szubjektív vélemény), a nyomorban viszont növelhetik a várható életesélyeket. Illetve, aki ettől boldog az is oltson, mivel a placebohatás ez esetben is működhet!
Ez a cikk nem több mint figyelemfelhívó. A tanulmány, szerintem érdekes, - de mint említettem - semmit nem bizonyít.
Minden tanulmány egy kicsit hazudik. (Ezt már többször elmondtam.) A kérdés mindig csak az, hogy mi a célja. Ha valamit be akarok bizonyítani akkor abba az irányba tolom a feltételrendszereket. Pasteur óta tudjuk, hogy ez így van. Azonkívül a tanulmányok megrendelőit is figyelni kellene, melyre nem mindig derül fény (a valósra - ingyen semmi sincs), valamiből finanszírozni kell őket. Én a problémát abban látom, hogy a tudományos elitnek sokkal-sokkal hátrébb kellene lépnie ahhoz, hogy tisztább képet alkothasson a betegségekről és azoknak az élő szervezetekre gyakorolt hatásairól. Némi elmozdulás azért látszik már, de ez még igen gyerekcipőben jár. Ebből az aspektusból szemlélve elég dekadens helyzettel állunk szembe. Tehát ahelyett, hogy előrelépnénk egyre csak hátrébb táncolunk és gyaníthatóan félre is. De sebaj, a jövő nemzedékének is lesz bőven feladata, semmi sem örök érvényű (a tudományos világban meg főképp).
A statisztikák hasznosak, de ritka az az elemzés, mely kellően számításba veszi a valós hasznokat, ill. veszteséget. Informálnak, de a körülmények ismerete, figyelembevétele nélkül nagyok könnyen lehet hibás értelmezéssel ellátni őket. Ha jól emlékszem erről is sokat beszéltünk már.
(Amúgy hihetetlen, hogy mennyire félre lehet vinni egy témát! Ez itt (lentebb) ismét sikerült.
Erre a kérdésre lehetetlen válaszolni, ugyanis az "egészség" az nem egy jól definiált, lemérhető tulajdonság, amit össze lehetne csoportok között hasonlítani.
Ha azt kérdeznéd, hogy nehezebbek lesznek-e, arra lehetne válaszolni, mert azt mondom, hogy mérjük ezt a testtömeggel, amit mérleggel számszerűsíthetünk. Az egészséget nem lehet "lemérni", így ez egy rosszul specifikált kérdés.
A védőoltások adásának (mint minden gyógyszernek), van egy vagy több főhatása, ellenőrizni kell, hogy ezt eléri-e (hatásosság) és lehetnek mellékhatásai, ellenőrizni kell, hogy ezek kockázata tényleg elfogadható-e a főhatás elérésének előnyeihez képest (biztonságosság). Ezeket kell (és lehet) ellenőrizni. E kérdésekre jelenlegi tudásunk szerint pozitív a válasz a gyermekkori kötelező védőoltások kapcsán. Ha szeretnéd, akkor ezt hívhatod úgy, hogy "egészségesebbek lettek" az oltásoktól, de én ezt a megfogalmazást nem támogatom (az előbbiek miatt).
Idézet - Pep:
Nem egészen értem, hogy mire fel a haha, és az, hogy nem érv. Ha azért, mert már kivesézték nekem, akkor viszont megkérlek, hogy ezt hivatkozd be most, mert nem rémlik (tényleg).
Idézet - Pep:
Lásd fent.
Tamás, a gyerekek egészségesebbek lesznek a több oltással? Valós adatot ugyan hol kereshetnél? Csomóan csak papíron oltottak, tudod. Nyájimmunitás...haha. Nem érv. Ezt Lixomus kivesézte már egyszer Neked. Szóval ismét: Tamás, a gyerekek hosszútávon egészségesebbek lesznek a több oltással?
Emlékeztetőül:
Második kérdésem:
Idézet:Hol olvasható le akár az 1., akár a 2. ábráról, hogy az oltási szövődmények száma kétszeresére emelkedett Amerikában az elmúlt 20 évben?
Bármelyik kirajzolt szövődményt (halálozás, hospitalizáció) nézem is, én nem hogy kétszeres, de egyáltalán semmilyen tendenciaszerű növekedést nem látok.
Egyúttal elkezdem előkészíteni a harmadik kérdést is: mit neveztek "halálozási arány"-nak? Például, beadok 100 gyereknek egy oltást, utána 1 meghal. (Most ne törődjünk azzal, hogy az oltástól volt-e, sőt, ha úgy egyszerűbb, nyugodtan mondjuk minden további nélkül, hogy igen.) Véleményetek szerint ebben az esetben mennyi volt a "halálozási arány" az oltás után?
Na, végre valami témába vágó. A genetikai prediszpozíciót alátámasztó vizsgálatokat én is ismerem, de a "vakcinák segédanyagaira való túlérzékenység" szerepét mi támasztja alá?
Idézet - Bodó Kisztina:
Lásd előbb.
Idézet - Bodó Kisztina:
Lásd előbb.
Idézet - Bodó Kisztina:
Mit?? És milyen "szűrés"-ről beszél?
Az operátorok tere algebra a leképezések kompozíciójával mint szorzással ellátva, és két operátor kompozíciójának normája felülbecsülhető a normáik szorzatával ezért a lineáris leképezések tere az operátornormával ellátva normált algebrát alkot.
Az operátornorma csak olyan normált terek között ható lineáris leképezésekre értelmes, amelyek folytonosak, ezért olyan terekben, ahol vannak nem folytonos (ún. nem korlátos) operátorok, nem vezethető be a norma az egész térre vonatkozólag.
De igénybe vannak véve. Ezek segítségével bizonyították be, hogy az autizmus nem hozható összefüggésbe a vakcinációval. Adjam az IOM (vagy bármi más) linket, vagy elhiszi anélkül is? Ezerszer lerágott csont...
Idézet - Bodó Kisztina:
Dekódolná, hogy az Ön szótárában a "ráhatás" és az "ok-okozati hatás" között mi a különbség...? Mert én nem sokat látok...
Idézet - Bodó Kisztina:
Ennek meg mi a jó ég köze van az oltásokhoz?
Idézet - Bodó Kisztina:
És ennek?
Erre az előbb már válaszoltam.
Idézet - Bodó Kisztina:
Nem egészen értem, hogy pontosan mit ért "megengedő" magatartáson. Az álláspontomat leírtam ezügyben.
Idézet - Bodó Kisztina:
Szerintem ezt Ön sem gondolta komolyan. A kanyaró majd pont meg fog állni az egészségprevenciótól. Ha van konkrét ötlete erre, akkor mondja el a svájciaknak, őket érdekelheti.
Idézet - Bodó Kisztina:
Ezt már nem tudom követni.
Idézet - Bodó Kisztina:
Állít ki bizonyítványt...
Idézet - Bodó Kisztina:
Már nem azért, de Ön egyáltalán olvassa, amit leír? Valószínű, hogy a hepB oltás oka a májdaganatok meggátolására irányuló igyekezet? Hú, hát most jól leleplezte, hogy miért oltunk... Felháborító! Meg akarjuk gátolni a májdaganatok elszaporodását! Egyszerűen vérlázító!
Ez nem igaz. Magyarországon a mellékhatások bejelentése semmilyen egészségügyi személyzet közreműködéséhez nincsen kötve: www.vacsatc.hu/.../ .
Idézet - Bodó Kisztina:
Ön egy kicsit furcsán használja a mondatvégi írásjeleket, így nem tudom, hogy ez most valódi kérdés-e... Ha igen, akkor mondom: az említett tankönyvben nincs ilyen, legfeljebb annyi, hogy az allergiás reakció hajlamosíthat rá. Hogy mi a jelenlegi ismereteink szerint a helyzet ezügyben, azt a következő pontban leírom.
Idézet - Bodó Kisztina:
Ha jól értem, Ön elfogadja az IOM véleményét. Ebben az esetben idézem őket: "There is no basis for a change in the prior conclusions that the evidence favors rejection of a causal relationship between DTwP vaccine and SIDS. The evidence is inadequate to accept or reject a causal relationship between DTaP vaccine and SIDS." (Immunization Safety Review: Vaccinations and Sudden Unexpected Death in Infancy, 2003).
A további kutatások is ezt erősítik meg ( ncbi.nlm.nih.gov/.../11298074 ), vagy egyenesen azt, hogy a vakcináció jótékony hatású az SIDS elkerülésében ( ncbi.nlm.nih.gov/.../16945457 ).
Idézet - Bodó Kisztina:
Ezt a mondatot nem értem, arról pedig, hogy a hivatkozott publikációnak mi köze akár az evidence based orvosláshoz, akár a hagyományokhoz, végképp fogalmam sincs...
Idézet - Bodó Kisztina:
Ismerem ezt a kísérletet, én magam is hivatkoztam a kötelezőségről szóló írásomban.
A 11. oldalon három vizsgálati eredményre is hivatkozik, konkrétan melyiket nevezte nem jól kontrolláltnak? (És miért?)
Idézet - Bodó Kisztina:
Ezt nem tudom honnan szedte. Az IOM az 'Adverse Effects of Vaccines: Evidence and Causality' legfrissebb, 2012-es kiadásában a következőt írja (pp. 557-558.):
"The epidemiologic evidence is insufficient or absent to assess an association
between diphtheria toxoid–, tetanus toxoid–, or acellular pertussis–containing vaccines and GBS. [...] The committee assesses the mechanistic evidence regarding an association between diphtheria toxoid–, tetanus toxoid–, or acellular pertussis–containing vaccine and GBS as lacking. [...] Conclusion 10.13: The evidence is inadequate to accept or reject a causal relationship between diphtheria toxoid–, tetanus toxoid–, or acellular pertussis–containing vaccines and GBS."
Idézet - Bodó Kisztina:
Ez egy elég vicces megfogalmazás, hogy 'megemlítésre kerül'. Igen, úgy említik meg, mint amit jelentettek (ez eddig nem meglepetés), de az okozati összefüggés nem állapítható meg. Nem érzem teljesen korrektnek ezt úgy lefordítani, hogy "megemlítésre került"...
Azt pedig, hogy "magas az említett mellékhatások önkéntes bejelentéseinek százaléka" csak Ön költötte hozzá, az eredetiben erről szó nincs. Szó szerint azt írja, hogy "Adverse events reported during post-approval use of Tripedia vaccine include", sőt, utána egyértelművé teszi, hogy a gyakori vagy súlyos jelentéseket tüntették fel ("Events were included in this list because of the seriousness or frequency of reporting.")
Idézet - Bodó Kisztina:
A fentiek melyike támasztotta alá, hogy hibázik a módszertan...?
Idézet - Bodó Kisztina:
Ennek semmi köze az oltás időtartamához. A gyakoriság egy hányados, pusztán a bejelentésekből nem lehet a nevezőt megmondani...
Idézet - Bodó Kisztina:
Ha sehol nem lenne, akkor sem reklamálhatna, hiszen - mint arra az előbb rámutattam - nincs ilyen bizonyítottság... de történetesen rajta van a magyar tájékoztatón. (4.8, utolsó előtti sor).
Azért azt gondolom, hogy az elég erős túlzás volt, hogy "kiállok" a kötelezettség "ellen"... de mindegy, leírtam egyértelműen, hogy mi az álláspontom.
Idézet - Bodó Kisztina:
Nem állítom, hogy ezerszázalékig felfogtam, hogy mit akart leírni, de az a gyanúm, hogy nem értette meg a cikket, amit hivatkozott.
1., Nem SIDS-t néztek, hanem általában gyermekhalandóságot. Itt most arról beszélünk, amit az epidemiológusok 'all-cause' mortalitásnak neveznek, tehát mindegy, hogy valaki SIDS-be hal bele, vagy elüti egy autó, csak azt nézték, hogy mekkora a halandóság (aggregáltan).
2., Amint az az előzőből is következik, ez nem egy 'gyógyszerbiztonsági' vizsgálat volt, a farmakovigilanciához pedig végképp semmi köze. Nem az adott gyógyszer (esetünkben védőoltás) mellékhatásait gyűjtötték, hanem egyszerűen az oltottságot és a halandóságot nézték tekintet nélkül a halálokra.
3., A kutatás célkitűzése az volt, hogy megvizsgálja: a fentiekben talált eltérések (mert, mint azt leírja a cikk, hatalmas eltérések vannak) mennyiben magyarázhatóak a módszertani különbségekkel. Jelesül: az ún. landmark kísérletek (melyben a kezdőidőpontban rögzítik a vakcinációs státuszt, és az utánkövetési időszak végén megnézik, hogy ki van még életben) inkább negatív, az ún. retrospektív update vizsgálatok (utánkövetés végén megnézik utólagosan, hogy mi volt a vakcinációs státusz és hogy ki van életben) pedig inkább pozitív eredményeket hoztak a hatásosságra. A cikk ennek okait vizsgálja.
4., A "teljeskörűség" tehát nem egy univerzális hibalehetőség a vakcinák hatásosságának vizsgálatában, hanem e cikkben konkrétan arra a problémára vonatkozik, hogy Afrikában nem mindig lehet arra építeni, hogy egy megvizsgált gyerek később is elérhető, néha fogalmunk nincs, hogy ki mikor milyen oltást kapott stb. Azaz: a vizsgálat bár érdekes kérdéseket vizsgál olyan környezetben ahol kb. azt se lehet tudni, hogy egy gyerek él-e vagy meghalt (mint Bissau-Guinában, mert az egész kutatás ott zajlott), tehát azok a módszertani problémák, amelyeket vizsgáltak, bár valósak, de szerencsére a mi szempontunkból (ma, Magyarországon) tökéletesen irrelevánsak.
UGYANEZ ORVOS, KÉSŐBBI TAPASZTALATAI:
biobalance.org.au/.../... : 6500 autisa eset tapasztalatainak összefoglalása, 90-150 vizsgálat mind a 6500 betegen – vér, vizelet, hajmintákból több mint 800.000 kémiai vizsgálat alapján, összehasonlítva a „normál” értékszintekkel.
Az autistáknál magas a biokémiai abnormális szintek előfordulása: magas a toxikus fémek szintje, alacsony a cink, MT, B6 vitamin, C vitamin és selenium szintje. Ezek mind együtt járnak a magas oxidatív stresszállapottal - a túlzott oxidatív stressz nyilvánvalóan kapcsolódik az autizmuS betegséghez, a túlzott kémiai szabadgyök kitettség indukálja (pl toxikus fémek). A nem megfelelő agyi érés, a magas oxidatív stresszállapot, a betegség megjelenése külső behatásra (pl vakcinák segédanyagaira való túlérzékenység) és genetikai prediszpozíció .Az autisták agya más...nagyobb amygdala, megduzzadt agytérfogat, kalcium és vas szint abnormalitás stb. Hogy lehet járvány egy genetikusan prediszponált betegség? Minden 100. gyermek Magyarországon, minden 50. az USAban ! mivel a DNS mutációk akár több száz évet is igénybe vehetnek, az autizmus járvány a megváltozott környezet eredménye. (környezetszennyezés, vegyi élelmiszeripar, vizek szennyezettsége, oltásokból adódó extra toxikus anyagoknak való kitettség...ezek a behatások által indukált genetikai változás akár öröklődhet is. Sokasodik a bizonyíték az autizmus neurodegenerativ betegség. Miért kisgyermekkorban jelentkezik? ERŐS külső behatás! (OLTÁSOK )
UGYE NEM GONDOLJÁK KOMOLYAN HOGY EZT BERIZIKÓZOM SZŰRÉS NÉLKÜL?
AUTIZMUS, OLTÁSOK? NINCS BIZONYÍTVA AZ OK OKOZATI KAPCSOLAT? MÁR ELNÉZÉST, NEKEM A RÁHATÁS PONT ELEGENDŐ!
A fém-metabolizmus zavara az autizmus spektrum-zavarban, William J. Walsh, Ph. D.
A DAN! 2001 konferencián San Diegoban bemutatásra került egy modell, amely feltételezi a metallothionein (MT) zavarát mint elsődleges okát az autizmusnak. Az autizmus MT teóriáját az 1989-ben alapított Pfeiffer Treatment Center (Naperville, Illinois) vizsgálja. Tudósok közel 100 különböző kémiai vérvizsgálatot és vizeletvizsgálati analízist végeztek, mind az 503 autizmussal, PDD ill Asperger szindromával diagnosztizált betegnél. 99% felett tapasztaltak abnormális fémszinteket a vérben és vizeletben. Mivel az MT a szervezetbe kerülő fémek sorsának az elsődleges szabályozó rendszere, úgy gondolják, az MT zavar az egyetemes jellemzője az autizmus betegségnek.
Az autizmus 2 okra vezethető vissza: vele született MT gyengeségre és környezeti sérelmekre. A meglévő sérülékenység egy gyenge MT funkcióval kihat a neuronális rendszer fejlődésére, hiperszenzitivitásra (mérgező fémek, vírusok, fertőzések) A várandósság alatti, a csecsemőkorban vagy kora gyermekkorban az egyedet érő relatív toxikus thiomersal vagy egyéb toxikus nehézfém terhelés, egy vírus vagy egy fertőzés, például kikapcsolhatja a gyenge MT fehérje rendszert, és ez okozhatja az autizmus kialakulását. A terhesség alatti behatások súlyos formáját idézhetik elő az autizmusnak, amely születéskor nyilvánvaló, a születés utáni behatások regresszív autizmushoz vezetnek, a betegség súlyossága a behatás erősségétől és a szervezet fejlettségi fokától függ. 3 éves kor után, mivel az agy már érett, a behatások inkább beszédképesség késedelemhez illetve figyelemhiányos zavarokhoz vezetnek, mint autizmus kialakulásához.
ncbi.nlm.nih.gov/.../23240172 A tanulmány célja a VENETO tartományban tapasztalt bakteriális fertőzéses megbetegedések megértése és magyarázata. A pneumococcus elleni átoltottság százalékos értéke 93%, és 95% a haemophilus influenzae B típus ellen. A meningococcus C tekintetében az átoltottság gyermekeknél 90.1% , 81% 6 éves korban, és 78.2% 15 évesen. A jelen invazív bakteriális megbetegedések előzetes adatai és felügyelete szerint a Streptoccoccus pneumoniae baktérium a fő felelős ezen megbetegedésekben, és súlyos következményei idősebb korosztályban jellemzőek. A kötelező oltásrend felfüggesztését fenn kell tartani, az átoltottság monitorozása és az aktív felügyelet, igazoltan nagyon jó eszközök erre a feladatra.
Mindezek függvényében, én egy megoldást látok: a szülő-orvos együttműködő kapcsolatát integrálni Magyarországon, oltásügyben. Az orvos dönt, de a szülőt meghallgat(hat)ja, mert az ANTSZ és a tv. megengedő magatartást tanusít. Azaz jogában áll gondolkozni! Aki pedig nem szeretne oltatni, köttessék e manőver egy természetgyógyász szakorvos felügyeletéhez, aki természetes egészségprevencióra oktatja a szülőket, természetes gyógymódokra. Mindez történjen úgy hogy a gyermekek kettős felügyelet, allopátiás ÉS természetgyógyászati szakorvosi felügyelet alatt állnak. Ebben az esetben kiszűrhetőek az érzékeny gyermekek, és a népegészségügy egy rakat extra költségtől felszabadul, amelyet (nem bizonyítva okozatként de hajlamosító tényezőként deklaráltan) a krónikus betegségek kezeléséből spórolhat. Kéretik tisztelettel sem orvosink, sem a magyar polgárok intelligenciáját lebecsülni, mert aki ezt teszi, magáról állít ki bizonyságot. Egy gondolatébresztő remekmű, valószínű a hepaB kötelező oltás oka lehet a májdaganatok elszaprodásának meggátolására irányuló igyekezet...a miértekről ne beszéljünk. Álljon itt e remek előadás. Én, mi ÍGY óhajtjuk megvédeni a gyermekeinket. Nem beoltom és magára hagyom, hanem tanítom. Túlélni az idiokráciát. matud.iif.hu/.../morava.html
11.oldal ,További mellékhatások 5.pont.Az Orvostudományi Intézet (IOM) bizonyítottnak találta a tetanus toxoid eseti ok-okozati kapcsolatát a karral kapcsolatos ideggyulladások és a Guillain-Barré szindróma kialakulásában 6.oldal: „Mutagenitás, karcinogenitás és termékenység vizsgálatok szempontjából a vakcina nincs értékelve” Továbbiakban SIDS és Autizmus is megemlítésre kerül, mivel magas az említett mellékhatások önkéntes bejelentéseinek százaléka, bár sem ok-okozati viszony, sem megbízható gyakorisági mutató felderítésre nem került.
Nos, tehát a módszertan is hibázik, és a jól kontrollált utánkövető rendszer is hibázik. Mivel önkéntes alapú (ezért van alulbecsülve, ugye, illetve a tájékoztatón a előfordulási gyakoriság "nem ismert"..hány éve már? oltanak DTP-vel? Hol van a magyar tájékoztatóról a tetanus toxoid ok-okozati bizonyítottsága a Guillain Barre-vel? és a mellékhatásokat miért hagyják vajon "önkéntes alapon" egészségügyi személyzet által végezve bejelentetni (csak nem azért hogy hivatkozhassanak a nem jól kontrollálrt bejelentés eredményre?)Nem az volna a dolguk hogy tudatosan, jól kontrolláltan FIGYELJÉK? olyan súlyos mellékhatásnál, amire nincs bizonyíték, holott Dr Sótonyi rögzíti az Igazságügyi Orvostan egyetemi tankönyvben hogy hajlamosít a DTP a SIDS-re? Miért is nincs ez sem benne a magyar nyelvű tájékoztatóban és tagadják az esetleges összefüggést bizonyíték hiányában? Vagy mivel nincs bizonyítva nem is hajlamosít? Miért szögezik le az ajánlott kontra kötelező védőoltás stratégia nemzeti rendszere többnyire hagyományokon alapszik, nem evidence based okozattal www.eurosurveillance.org/.../
Tisztelettel ajánlom megítélésre és megfontolásra a VENETO tartományban végzett
kísérletet, mely a kötelező védőoltásrendszer azonnali megszüntetését és a védőoltások ajánlottá tételét prezentálta követéses vizsgálattal (2008). Mindösszesen pár százalékkal csökkent az átoltottság www.eurosurveillance.org/.../)