Küzdelem az állatbetegségek ellen
Oltóanyagokból származó új vírus
Baromfiak ezrei pusztultak el Ausztráliában egy többféle oltóanyagból mutálódott herpeszvírus miatt. A Süddeutsche német portál cikke az eset hátterére próbált fényt deríteni és a kockázatokat továbbgondolni: lehetséges-e ilyen halálos mutáció embereknek beadott oltásokkal kapcsolatban is?
A modern csirketenyészeteknél egymáshoz igen közel tartják az állatokat. A vírusok könnyen átterjednek egyik állatról a másikra. Ezért oltják a tyúkokat betegségek egész sora ellen – például a fertőző gége- és légcsőgyulladás (ILT) ellen is, ami egy herpeszvírus okozta súlyos légúti megbetegedés. Az érintett állatok elkezdenek zihálni és véres váladékot köhögnek fel. Ezen felül kisebb tojásokat is tojnak. Hogy ezt megakadályozzák, évek óta oltanak ILT vakcinákkal, melyek legyengített, de még mindig szaporodóképes vírusokat tartalmaznak. A szakemberek aggodalma azóta sem csökken: kombinálódhatnak-e ezek az oltóvírusok a természetes herpeszvírusokkal, s kifejlődhet-e ezáltal egy új, veszélyes kórokozó, mely a szárnyasokat betegebbé teheti, mint az eredeti vírus?
Éppen ez a forgatókönyv játszódott le, állítja Joanne Devlin, a Melbourne-i Egyetem genetikusa. Ezért pusztít Ausztráliában a tollas jószágok között a herpeszvírus, mely három ott használt oltóanyagból került ki. Néhány tenyészetnél már a szárnyasok 18%-a elpusztult. Az új járvány azért tört ki, mert ugyanannál a csirkepopulációnál különböző legyengített herpeszvírus-oltóanyagokat használtak. Meg kell akadályozni, hogy ilyesmi a jövőben megismétlődjék.
Ugyanezt állítják a német állategészségügyi kutatóintézetben, a Friedrich-Loeffler Institutban is. Ilyen oltóanyagokkal óvatosan kell bánni – hangsúlyozza Thomas Mettenleiter, az intézet vezetője, aki maga is ILT-oltóanyagokon dolgozik. A herpeszvírusok egyik jellegzetessége, hogy egy életre a szervezetünkben maradnak – akár oltással, akár természetes úton történt a fertőzés. Visszahúzódnak az idegsejtekbe, és később – például stressz hatására – ismét kitörhetnek.
Ugyanez érvényes azokra a herpeszvírusokra is, melyek az embernél szájkörnyéki sebeket okoznak, vagy a szintén a herpeszvírusokhoz tartozó bárányhimlővírusokra, melyek övsömörként ismét jelentkezhetnek. Az ilyen „alvó" kórokozók a szervezetben összetalálkozhatnak az oltóanyagvírusokkal és velük kombinálódva új, kellemetlen kórokozókká fajulhatnak – magyarázta Mettenleiter.
Az emberekbe is oltanak élő herpeszvírust, mégpedig a bárányhimlő elleni oltással. Az USA-ban 1995 óta, Németországban 2004 óta kapnak ilyen oltást a gyerekek. [Magyarországon 1998 óta választható. – A szerk.] Hogy keletkeztek-e a legyengített oltóvírusokból és a természetes bárányhimlő-vírusokból ezidáig ismeretlen kórokozók? „A kérdés néhány éve kutatásunk tárgya", mondja Andreas Sauerbrei, a Jénai Egyetemi Kórház herpesz- és bárányhimlővírust kutató laboratóriumának vezetője. „Azonban ezidáig egyáltalán nem bizonyított, hogy a bárányhimlő oltás által veszélyes víruskombinációk jöttek volna létre" – tette hozzá a virológus. Mivel a bárányhimlővírus rendkívül stabil, csak nagyon elszigetelt víruskontaktusokat sikerült eddig leírni.
Ezek szerint az új kombinációk nem bizonyultak veszélyesebbek, mint a természetes kórokozók. „De természetesen a bárányhimlővírust továbbra is figyelni kell járványügyi szempontok alapján" – mondja Sauerbrei.
Manapság sok, emberek számára készült oltóanyag tartalmaz elölt vírust (mint a Hepatitis A elleni), csak a kórokozó toxinját (tetanusz és diftéria), vagy fehérjekivonatot (Hepatitis B). De számos betegség ellen továbbra is szükséges olyan oltás, melyben a vírusok szaporodni képesek – mondja Susanne Stöcker, az oltásügyekben illetékes Paul Ehrlich Intézet szóvivője. Mivel igazán erős immunitást, akár kémiai adalékanyagok nélkül, élő oltásokkal lehet csak elérni.
A tömeges tyúktartásnál az ilyen vakcinák kötelezőek. „Az oltások többségét az élő oltóanyag ivóvízbe juttatásával oldják meg" – írja a Geflügel-Börse című lapban Werner Lüthgen állatorvos és baromfiszakértő. Az állatok egyenkénti beoltása túlságosan költséges lenne. Mivel a tyúkok a vízen keresztül csak kevés vírussal fertőződhetnek meg, feltétel, hogy az oltóanyag „a gazdaállat szervezetében még szaporodjon".
Az ILT-oltóanyagok, amiket a német állattartásban alkalmaznak, különböznek az Ausztráliában használtaktól, nyugtat meg Mettenleiter állatjárványügyi szakértő. Az új vírusok elkerülése érdekében nem javasolja, hogy ugyanabban a régióban több különböző oltóanyagot használjanak. Ezeket is alaposan meg kell vizsgálni, hogy felmérhessék a lehetséges új víruskombinációkat és azok következményeit. Az ilyen vizsgálat a csirketenyészetekben használt ILT vakcinákkal kapcsolatban nem minden esetben történt meg, az embereknek beadott bárányhimlő elleni oltásnál azonban valószínűleg igen.
Forrás: http://www.sueddeutsche.de/wissen/kampf-gegen-tierseuchen-neuer-erreger-aus-dem-impfstoff-1.1411570
Kapcsolodó cikkünk: Szuperkórokozók kialakulását segítik a védőoltások
Több szakember állásfoglalását is kértük arról, hazánkban használják-e az Ausztráliában gondot okozó vakcinákat, illetve, hogy fennáll-e hasonló, védőoltásból mutálódott vírus okozta járvány veszélye Magyarországon. Október vége óta várjuk a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága és a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának felvilágosítását. A válasz megérkezésére azonban egyedül az egyetem tett ígéretet, a többi szervezettől semmiféle reakciót nem kaptunk.