Egy álom és ötmilliárd Euró

Írta: Berga Kelbra – 2020. július 04.

Az egyik potenciális Covid-19 oltást kifejlesztő cég pénzügyi háttere – I. rész

Egy veszteséges vállalatba, ami soha nem tett le működő terméket az asztalra (és saját bevallása szerint lehet, hogy soha nem is fog), mindenki önti a pénzt valamilyen érthetetlen okból. Mindenki be akar szállni, mielőtt a cég tőzsdére megy, és ez véletlenül a „járvány" előtt két hónappal történik meg. Szerencsére a cég 12 éve foglalkozik mRNS technológiával, és most pont ez az, amire a világnak szüksége van. Ezért is kapott megbízást egy új, Covid-19 oltóanyag kifejlesztésére.
Ha az olvasó szerint ez véletlen, akkor nézze inkább a tévét.

Az Európai Unió 2018-ban megalkotta „Vakcinációs útvonalterv” elnevezésű ötéves tervét. A végcél egy általános, minden tagállami polgárra kiterjedő, oltási előzményekhez kötött útlevél bevezetése – mellyel mozgási szabadságunkat oltottsági státusunkhoz kötné. Ennek teendőit taglalja, úgy, hogy végül a polgárok fogadják el azt.

Elérhető az Európai Bizottság honlapján. https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/vaccination/docs/2019-2022_roadmap_en.pdf

Aztán 2019-2020-ban megjelent a „Covid-19 járvány”, amely, mint tudjuk, – hisz mondják – sokáig velünk fog maradni, és a megoldást végül a vakcina kifejlesztése fogja jelenteni – az oltatást általánosnak, esetlegesen kötelezőnek szánják.

Április 22-én megkezdődött a német BioNTech által gyártott COVID-19 oltás, a BNT-162 klinikai tesztelése egészséges önkénteseken.¹

Ez a cikk a vakcinát kifejlesztő cég pénzügyi hátterét veszi górcső alá.

Azok a boldog nyolcvanas évek

A kontextus megértéséhez vissza kell pörgetnünk az idő kerekét több, mint három évtizeddel.

Az azóta világszinten is komoly befolyásra szert tevő Strüngmann-ikrek ekkoriban, egészen pontosan 1986-ban alapították meg a Hexal AG-t, amely a következő két évtized alatt Németország második legnagyobb generikumokat gyártó vállalatává nőtte ki magát. A fivérek 2005-ben 5,65 milliárd Euróért adtak túl cégükön svájci illetőségű Novartis konszernnek. A szaksajtó által szenzációsan magasnak tartott vételár egyik napról a másikra a világ leggazdagabb emberei köze emelte a testvéreket.²

A befolyt pénzből a Strüngmannek bevásárlókörútra indultak az akkor még fiatal biotechnológiai szektorban és kerek egy milliárd Euró értekben szereztek rész- vagy teljes tulajdont egy tucat vállalkozásban, amelyek közül többet később sikerrel értékesítettek a gyógyszeripar nagyjainak.³

Érdeklődésünk fő tárgyát, a BioNTech SE-t 2008-ban hívták életre, 150 millió Euró kezdőtőkével, amelyet teljes egészében a testvérek bocsátottak rendelkezésre.⁴

Habár a sajtóban a cég többnyire úgy jelenik meg, mint két kutató álma, akik egy zseniális tudományos projektre alapítva egy sikeres üzleti vállalkozást építettek föl, a valóság ennél prózaibb. Az „alapítók" és egyszersmind a cég arcai, Ugur Sahin (CEO) és Özlem Türeci (CMO) a Strüngmann-birodalom egy másik szegletéből, a a szintén mainzi székhelyű Ganymed AG-től érkeztek⁵, azaz mindössze annyi történt, hogy a cégcsoporton belül váltottak pozíciót, ugyanabban a városban.

A jelenlegi menedzsment további tagjai a gyógyszeripar és a pénzvilág elit rétegeiből kerülnek ki. Sierk Pötting CFO / COO korábban a Novartis-leány Sandoz észak-amerikai részlegében töltött be vezető pénzügyi pozíciót, Sean Marett a GlaxoSmithKline és a Pfizer alkalmazásában állt, Ryan Richardson pedig a J.P.Morgan bankház londoni kirendeltségén tudhatott magáénak egy főnöki irodát.⁶

Haverok, buli, tőke

A BioNTech többek között akvizíciók segítségével gyorsan növekedett, 2012-re a fiatal holding már hat leányvállalattal (Ribological,Tulip, Theracode, UniCell, JPT, EUFETS), három telephellyel és mintegy kettőszáz alkalmazottal rendelkezett.⁷

A rákövetkező évben a csoport tovább terjeszkedett és kockázati befektetőként résztulajdont szerzett az AptaIT bioinformatikai vállalkozásban.⁸

2014-ben megnyílt a Ganymeddel közös új iroda- és kutatóközpont, mintegy 10 000 négyzetméteres alapterülettel.⁹

Egy évvel később a cég partnerségre lépett az amerikai gyógyszeripari óriással, az Eli Lilly-vel, amelynek keretében a mainziak egy egyszeri, 30 millió dolláros összegben részesültek, illetve ezen túlmenően az amerikai partner a BioNTech egyik alvállalkozásába, a Cell & Gene Therapies GmbH-ba is bevásárolta magát, szintén 30 millió USD értékben.¹⁰

Egyetlen hónappal később ismét aláírtak egy stratégiai megállapodást, ezúttal a Siemens-szel. Az együttműködés célja az volt, hogy automatizált gyártókapacitást létesítsen, amely lehetővé teszi a BioNTech számára a daganatos betegségek kezelésére kifejlesztett oltások nagyobb volumenben történő előállítását.¹¹

Az új irodaközpontban a munkatársak szemmel láthatóan nem vesztegették az időt és novemberben (még mindig 2015-őt írunk) újabb megállapodást hoztak tető alá, ezúttal a Sanofival, 60 millió USD értékben.¹²

Mindössze hat hónap telt el, amikor ismételten egy stratégiai partnerség aláírására került sor, ezúttal a leverkuseni óriásvállalattal, a Bayerrel. A részletek nem nyilvánosak, annyi azonban tudható, hogy a megállapodás keretében a Bayer Lifescience Center egy ismeretlen összegű befektetést eszközölt a BioNTech csoportban.¹³

Csak egy gyors tonercserére maradt idő a mainzi irodaházban, mielőtt kopogtatott az ajtón a negyedik gyógyszeripari multi, a Roche tulajdonában álló Genentech. A 2016 szeptemberében véglegesített szerződés értelmében a a BioNTech előfinanszírozásra és egyéb, a közeljövőben elérendő fejlesztési célokhoz kötött kifizetésekre tarthatott igényt, összesen 310 millió Euró értékben.¹⁴

Mindenki a fedélzetre

2018 januárjában a társaság 270 millió USD friss tőkét vont be (Series A Financing), ebből 60 millió Eurót a Strüngmann ikrek bocsátottak rendelkezésre, továbbra is biztosítva ezzel többségi tulajdonukat a cégben.^{15 16}

Ugyanezen év augusztusában újabb mérföldkövet ért el a közel hangsebességgel növekvő vállalat: a Pfizer 120 millió dollárt invesztált egy mRNS-alapú influenza oltóanyag kifejlesztésébe, illetve kötelezettséget vállalt további 305 millió USD kifizetésére, amennyiben az oltás sikerrel teljesít bizonyos fejlesztési, hatósági és kereskedelmi kritériumokat (milestone payments).¹⁷

Az aláírást követően a Transkript magazin arról kérdezte Sean Marett CBO-t, miért előnyösek az mRNS-oltóanyagok. A válasz: „Az mRNS lehetőséget biztosít arra, hogy egy éppen terjedésben levő pandémia eseten megvédjük a lakosságot, elfogadható költségek mellett. Az mRNS nagy mennyiségben is gyorsan gyártható."¹⁸

2019 júliusában a cég újabb 325 millió USD tőkét vont be (Series B Financing), ennek kétharmada új befektetőktől érkezett, a tulajdonosi kör tehát tovább bővült.

Helmut Jeggle, a cég elnöke belső Hókuszpókját közvetítve így kommentálta a sikert: „Örömmel vesszük, hogy meglevő befektetőink továbbra is kitartanak mellettünk, új befektetőinket pedig szeretnénk üdvözölni ebben az Észak-Amerikát, Ázsiát és Európát reprezentáló, komoly hatalommal bíró, globális szindikátusban."¹⁹

Szeptemberben további 50 millió Euróval gyarapodott a BioNTech bankszámlája, a pénz ezúttal a Bill és Melinda Gates Alapítványtól származott,²⁰ a szervezet mintegy 3 millió részvényt vásárolt.²¹

Eldördül a startpisztoly

2019. októberében felvirradt a várva-várt nap: a BioNTech részvényeit belistázták a NASDAQ-ra, amivel a csoport újabb 150 millió USD friss tőkéhez jutott.²³

A tőzsdefelügyelethez benyújtott, ún. F-1 dokumentumban a cégcsoport, amelybe a megelőző négy évben több multi és nagybefektető is vödörrel öntötte a pénzt, most meglehetősen pesszimistának mutatkozott saját jövőjét illetően. A 22. oldalon a következőt írják:

„[A mai napig még] Egyetlen mRNS immunterápiára alapuló készítmény sem kapta meg a forgalomba hozatali engedélyt és előfordulhat, hogy ez soha nem is történik meg. Az mRNS hatóanyag fejlesztése számottevő klinikai fejlesztési és szabályozási kockázatot hordoz magában, mivel egy új és korábban soha nem alkalmazott gyógyszercsoportról van szó. [...] Soha nem került még sor egy kísérleti vagy már forgalomban lévő, mRNS-alapú termék Klinika III-as tesztelésére."²²

A 15. oldalon ezt olvashatjuk:

„2008-as alapításunk óta minden évben veszteséget szenvedtünk el. ]...} A belátható jövőben további, számottevő kiadásokra és egyre növekvő veszteségekre számítunk."

Jön a járvány

Két hónappal a tőzsdei bevezetés után, 2019 decemberen felbukkant a COVID-19 és végigsöpört az egész világon.

A politikusok egy emberként kiáltottak egy új, gyorsan és nagy mennyiségben előállítható oltóanyag után – Sean Marett 2018-as szavai profetikusnak bizonyultak és a BioNtech részvényei tüzet fogtak a tőzsdén, néhány hónap leforgása alatt megháromszorozva értéküket.

Ha a történet eddig szürreális volt, akkor innentől kezdve egészen valószínűtlenné válik.

Minderre a cikksorozat második felében vetünk majd egy pillantást.