Hepatitis B oltás
Az oltóanyaggal kapcsolatos bővebb ismertetőanyag összeállítása folyamatban van!
Az ENGERIXB-HEPATITIS B oltás gyártói dokumentációja  |
A HBVAXPRO 10-HAPATITIS B oltás gyártói dokumentációja |
Oltások
Kullancs encephalitis elleni oltások
Az oltóanyaggal kapcsolatos bővebb ismertetőanyag összeállítása folyamatban van!
| Az ENCEPUR JUNIOR oltóanyag gyártói dokumentációja |
Az ENCEPUR ADULTS oltóanyag gyártói dokumentációja |
Pneumococcus elleni oltások
Az oltóanyaggal kapcsolatos bővebb ismertetőanyag összeállítása folyamatban van!
| A PREVENAR-PCV-7-PNEUMOCCOCCUS oltóanyag gyártói dokumentációja
|
A PREVENAR-PNEUMOCCOCCUS oltóanyag gyártói dokumentációja
|
Kapcsolódő cikkek:
Prevenar: cseberből verembe
Ha a Pneumococcust kiütjük, annál rosszabb jöhet
A Prevenar oltás általánossá válásával megszabadulhatunk ugyan a pneumococcus baktériumtól (mely többek között középfülgyulladást és tüdőgyulladást okozhat), de nem árt tudni, hogy azután egy még félelmetesebb kórokozóval ijesztgethetnek majd bennünket, és kínálhatnak érte újabb oltóanyagot.
2012-től kötelező a Pneumococcus elleni oltás
{gallery}stories/kepek/cikkek/merleg_01:210:144::{/gallery}
Az oltások számát illetően vezető pozíciót töltünk be Európában: tizenhárom éves korukig gyermekeinket tízszer szúrják meg kötelező védőoltás címén. Az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának vezetője azonban a Kossuth Rádió Napközben című műsorában bejelentette, hogy jövőre bővül az oltási rend, és a Pneumococcus elleni oltóanyag 2012-től kötelező lesz Magyarországon. Ez a megcélzott korcsoporttól függően egy-négy további szúrást jelenthet.A magyarázat, mellyel dr. Ócsai Lajos próbálta indokolni a Pneumococcus vakcina kötelezővé tételét, csekély mértékben tekinthető megalapozottnak.
Bárányhimlő elleni oltás
Az oltóanyaggal kapcsolatos bővebb ismertetőanyag összeállítása folyamatban van!
Influenza elleni védőoltás
A betegség és az oltás
Az influenza betegséget el kell különítenünk az egyszerű náthától és az egyéb légúti hurutos betegségektől. Az influenzában néhány óra alatt kialakuló láz, levertség, ízületi- és izomfájdalom mellett jelentkeznek azok a tünetek, melyek önmagukban csak egy egyszerű felső légúti fertőzésben fordulnak elő, mint a nátha, orrdugulás, köhögés, torokfájdalom. Az influenzás beteg vérében és légúti váladékaiban legtöbbször kimutatható valamelyik influenza vírus, de valamilyen más légúti vírus a náthás beteg váladékaiból is gyakran azonosítható. Nagyon sok ilyen vírus kering a levegőben, és ha fogékony szervezetbe kerül akkor betegséget okoz. Szövődmény lehet a másodlagos bakteriális fertőzés, mely orrmelléküreg gyulladás, hörghurut, vagy súlyos esetben akár tüdőgyulladás is lehet, s mint ilyen életveszélyes. Erre utal, ha néhány lázmentes nap után ismét láz keletkezik, a beteg köhög, nehézlégzése mellkasi fájdalma lehet. Nagyon ritka szövődmény az elsődleges vírusos tüdőgyulladás, ami nagyfokú elesettséggel és légszomjjal jár – azonnali kórházi kezelést indokol. Az influenza legtöbbször 5-8 nap alatt megfelelő kezelés mellett gyógyul. A kezelés legfőképpen ágynyugalmat jelent, emellett a beteg könnyű mérsékelt energiatartalmú diétán legyen, fogyasszon sok teát, mézet, C-vitamint. Szövődmény leginkább ezen utasítás be nem tartásából származik. A patikai forgalomban nagyon sok olyan készítmény érhető el vény nélkül, melyek a gyors gyógyulás ígéretével csalogatnak. Ezek a készítmények erős gyulladás és lázcsillapító hatással rendelkeznek és valóban sok esetben mintegy elfújják a kezdeti tüneteket. Ezek a szerek voltaképpen nem a vírust „ölik ki" a szervezetből, hanem a gyulladásos reakciót nyomják el. A gyulladás viszont a szervezetnek egy nagyon hatékony védekezése a betegséggel szemben. Azok az emberek akik lázzal tudnak reagálni bizonyos külső hatásokra bizonyítottan védettebbek sok idült rosszindulatú betegséggel szemben, mint például a daganatokkal szemben is. A lázcsillapítóknak csak azokban az egyébként igen ritka esetekben lehet helyük, ahol a láz várhatóan komoly kockázattal járhat, mint például súlyos szív- vagy tüdőbetegség, amelyben a láz által e szervekre rótt fokozott munkát azok már nem lennének képesek teljesíteni. A lázcsillapítóknak a lázgörcs előfordulását csökkentő hatásáról ellentmondóak az adatok. Az úgy nevezett lázgörcs 3 hónapostól 5 éves korú gyermekekben fordulhat elő. Ennél az állapotnál tehát a láz által kiváltott görcsrohamról van szó, azaz nincs a háttérben idegrendszeri fertőzés, vagy egyéb súlyos betegség. A rohamok többsége 39.5 C fok feletti hőmérsékletnél fordulhat elő és 15 percnél rövidebb időtartalmú, nem ismétlődik. A gyermek a roham után éber és nincs maradandó elváltozás és a gyermek nem lesz hajlamos későbbi epilepszia betegségre.
Az influenza vírusnak 3 típusa ismeretes, az A a B és a C. Az A vírus felszíni struktúráját két antigén határozza meg, a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). Az emberi megbetegedést okozó törzsekben három H antigén (H1, H2, H3) és két N antigén (N1, N2) fordul elő. A felszíni antigének folyamatos változásban vannak. Ez a változás nagyrészt lassan progrediáló (drift), így az eltérés a korábbi struktúrákhoz képest mindig csak csekély. Gyors változás esetében (shift) a vírus felszíni antigénjei hirtelen, teljesen lecserélődnek és új, eddig ismeretlen antigénstruktúra lesz a meghatározó. Ezáltal a népesség korábban megszerzett immunitása a merőben új antigenitású kórokozóval szemben hatástalanná válik, ami pandemia (világjárvány) kialakulásának veszélyét teremti meg. Gyors változásra, a tapasztalatok szerint, mintegy 10 ~ 20 évenként lehet számítani.
Az A a legváltozékonyabb, ezért az immunrendszer nem válik más vírusos betegségekhez hasonlóan egy életre védetté. Kevésbé hajlamos változásra a B és legkevésbé C típus; ezért a jelentőségük is a változékonyságukkal arányos. Influenza a madarakban lovakban és sertésekben is előfordulhat, ezért ezen állatokat megbetegítő vírusok keveredhetnek az emberi vírusokkal, így új súlyosabb lefolyású járványok indulhatnak.
Az influenza oltások és az influenza-ellenes gyógyszerek
A WHO általában minden év tavaszán elküldi az oltóanyaggyártóknak a következő szezon várható vírustípusait, melyek alapján aztán a sietséggel előállított és sietséggel bevizsgált oltóanyagok készülnek.
Összetétel szerint 3 fajta influenza oltást ismerünk:
- Az elölt teljes vírust tartalmazó: (pl: Fluval AB(P)). A teljes vírus vakcinákban az antigén kémiai úton inaktivált teljes vírus. Thiomersalt tartalmaz. Kisgyermekeknek nem ajánlják.
- Split, azaz hasított vírust tartalmazók: Begrivac, Fluarix, Waxigrip
- alegység vakcina: (pl.:Influvac) a vírusfelszín-fehérje egy immun választ kiváltó darabját tartalmazza. Így kevésbé valószínű a szervezet nem megfelelő reakciója, azaz a vakcina mellékhatása.
Az utóbbi két változatot a reaktogenitás (a szervezetet ért nem immunizáló, vagyis ártó hatás) csökkentése érdekében, főleg a gyermekek oltására dolgozták ki.
Intradermális oltóanyagok
Egy régi módszer új alkalmazása, mely során a bőr rétegei közé viszik be egy speciális mikrotűvel az oltóanyagot. Ezen módszer segítségével kihasználják a közelmúltban az immunválasz egyik fontos elemeként megismert dendritikus sejteket, melyek a bőrben nagy számban megtalálhatók. Az új módszer során ugyan azokat az oltóanyagokat adják, mint hagyományosan, de kisebb térfogatban és nagyobb töménységben. A jelenleg forgalomban lévő készítmény a split vakcinákhoz tartozik.
Az influenza oltások hatékonyságát – mint más oltásoknál, itt is – a szervezet ellenanyag termelése alapján ítélik meg.
A hatásosságát, azaz a valódi védő hatást különböző módszerekkel próbálják meghatározni. A hagyományos módszer az, hogy megkérdezik az oltott személyeket, vagy az oltó orvosokat, az oltás utáni betegségeikről, illetve a halálesetekről. A másik módszer, hogy hivatalos statisztikák alapján derítik fel a megbetegedéseket, valamint a szövődményeket. A két módszer eredménye az influenza oltások vonatkozásában nincs összhangban. A hagyományos tanulmányok, melyeket a hírcsatornák, oltásreklámok és hivatalos szervek egyedüliként hivatkoznak jóval hatásosabbnak találják az influenzaoltásokat, mint az újabb módon készültek. Az utóbbi módszer kutatói magyarázattal is szolgáltak arra, hogy miért alkalmatlanok a hagyományos módon készült tanulmányok a valódi hasznosság kiderítésére. (a részletes tanulmány itt olvasható)
Influenza vírus elleni gyógyszerek
Az influenzavírusok felszínén található egy enzim, mely „segíti" a vírusokat a a sejtbe jutásban és a gazdasejtből való kiválásban. Egy bizonyos új gyógyszercsoport ezen enzim működésének akadályozása alapján megelőzheti az influenza betegséget, illetve enyhítheti lefolyását. E gyógyszerek fő mellékhatása az asztmát rontó hatás (ha asztmás a beteg). A nagy kockázatú betegekben jó eredményeket értek el a szövődmények és a halálozás csökkentésében. Ez a gyógyszer a korábban jó eredménnyel, de mára a rezisztencia kialakulása miatt már hatástalan amantadin típusú vírus ellenes szerekkel szemben egyelőre hatásosnak tűnik a kezelésben és a megelőzésben is.
Az összeállítást Dr. Turcsányi Zsolt készítette.
H1N1 Influenza elleni védőoltás
Az oltóanyaggal kapcsolatos bővebb ismertetőanyag összeállítása folyamatban van!
Meningococcus elleni oltás
Az oltóanyaggal kapcsolatos bővebb ismertetőanyag összeállítása folyamatban van!
MMR oltás
Az MMR oltást a gyermekek 15 hónapos és 11 éves korukban kapják. Az oltás három komponensből áll: morbilli, azaz kanyaró;mumpsz, azaz járványos fültőmirigy-gyulladás; és rubeola, azaz rózsahimlő. Mind a három összetevő élő vírusokat tartalmaz, melyeket különböző laboratóriumi módszerekkel előzőleg gyengítettek, ezáltal a betegséget okozó hatásuk jelentősen enyhült. Mivel élő vírusokról van szó, ezért a beadásuk előtt a „nem élő" oltásokhoz képest szigorúbb feltételeket szabnak, nehogy az oltóanyag egy gyenge immunrendszerben felerősödve oltási fertőzést okozzon. A vizsgálatok szerint a védettség is jóval tartósabb az Infanrix-IPV-Hib típusú oltásénál, ezért ismétlik csak jóval később.
Bővebben...
BCG oltás
A tuberkulózis (tüdőgümőkór, tbc)
Évszázadok óta ismert betegség, mely sokszor járványos formában jelentkezett. A betegségnek több formája ismert. A kórokozóval történő első találkozáskor a megtapadás, illetve a kezdeti szaporodás helyén a szervezet egy sejtes burkot (gümőt) képez – amellyel a kórokozót elzárja a további terjedéstől. A megtapadás helye lehet a tüdő, a bél, illetve a sérült bőr). A gümő(k)ben tenyésztéssel és mikroszkóppal kimutatható egy nagyon sok fertőtlenítőszernek ellenálló pálcika alakú baktérium. Az immunrendszer sem tudja elpusztítani, ezért veszi körbe. Ha az immunrendszer működése romlik, akkor a baktérium kijuthat és szóródva megbetegíti a tudőt, vagy más távoli szerveket. Nagyon ritkán, rossz immunrendszeri állapotban a kórokozót a szervezet nem tudja „körbezárni", ilyenkor egy heveny (súlyos és gyors lefolyású), sokszor végzetes betegség alakul ki: szétszórt, vagy agyhártyagyulladásos forma.
Di-Per-Te IPV-Hib oltás
A diftéria-pertusszisz-tetanusz-polio-haemofilusz influenzae B oltást (5 komponensű oltás – a jelenleg forgalomban lévő készítmény neve: Infanrix-IPV-HiB) a hatályos miniszteri rendelet szerint a gyermekek ötször kapják: 2, 3, 4, 18 hónapos, illetve hatéves korban.
Utólagos szerkesztői korrekció: 2011-től a PENTAXIM váltotta fel az Infanrix-IPV-HIB oltóanyagot.
View the embedded image gallery online at:
https://nebancs.hu/3-cikkek/oltasok.html#sigProGalleria2cda6dcf3b
https://nebancs.hu/3-cikkek/oltasok.html#sigProGalleria2cda6dcf3b
Diftéria (torokgyík)
Heveny fertőző betegség, a fertőzött váladékkal szennyezett tárgyak révén, illetve közvetlenül terjed. A torokban szürkés színű erősen tapadó lepedék képződik, ez akadályozhatja a légzést. A baktérium (corinebacterium diphteriae) egy vírus hatására toxint (mérget) termel, mely károsítja a szív és az idegrendszer sejtjeit. A védőoltást a toxin ellen fejlesztették ki. A baktérium feltehetően cirkulál a népességben, megbetegedést azokban sem okoz, akikben az évtizedek alatt az immunitás lecsökken. Ezzel kapcsolatban még hiányosak az ismeretek.A diftéria hasonlóan sok más fertőző betegséghez elsősorban a legyengült, rossz higiénés környezetben élő szervezetet veszélyezteti. Napjainkban a diftéria szinte kizárólag alacsony életszínvonalú országokban és rossz orvosi ellátás mellett fordul elő. Magyarországon 1982-óta nem volt diftéria miatti halálozás.
| Hivatalos álláspont | Tudományos (ellen)érvek | |
|---|---|---|
| A hatóságok a csecsemők folyamatos oltásával igyekeznek fenntartani a védettséget a betegséggel szemben, mondván, hogy a fejlődő világból behurcolva, illetve valamilyen katasztrófa következtében leromló egészségügyi-szociális helyzet esetén a népesség védett legyen. | A népesség védettsége fenntartható lenne akkor is, ha az oltást érettebb immunrendszerű gyermeknek adnák. Az immunizálás járványveszély esetén lehetne csak indokolt, mely jelenleg nem fenyeget. |
View the embedded image gallery online at:
https://nebancs.hu/3-cikkek/oltasok.html#sigProGalleriaa089790eec
https://nebancs.hu/3-cikkek/oltasok.html#sigProGalleriaa089790eec
A Pertussis (szamárköhögés)
Hetek alatt kifejlődő heveny baktérium által közvetített, a légutak nyálkahártyáját érintő betegség, mely leginkább a csecsemőket és a kisgyermekeket veszélyezteti. Hozzávetőleg 100.000 emberből 150 kapja el a betegséget és ebből 0.0095 hal meg (USA adat). Tehát oltás nélkül Magyarországon évente 1 haláleset fordulna elő statisztikailag szamárköhögés következtében.| Hivatalos álláspont | Tudományos (ellen)érvek | |
|---|---|---|
| A szamárköhögés elleni oltással kapcsolatban nagyon sok a vita és bizonytalanság a hivatalos szervek közt. Egyrészt a beoltott felnőttek nagyon sok esetben hordozóivá válnak a kórokozónak és maguk fertőzik meg a még oltatlan csecsemőiket, másrészt a szamárköhögés-járványokat egyre többször olyan baktériumtörzsek okozzák, melyek ellen az oltás nem nyújt védettséget. Magyarországon az oltás előtt 10-60 ezer megbetegedés fordult elő évente, az oltás után 2-5 esetet jelentettek(!). A halálozás 1% körül volt (még nem volt intenzív terápiás osztály). |
Az új ún. acelluláris oltóanyaggal kapcsolatban is nagyon sok súlyos mellékhatást jelentettek: fejhangú sírás 0.2% (idegrendszeri zavar), agyvelőgyulladás (csak akkor ismerik el oltási kárként, ha 72 órán belül lép fel, holott a betegség lappangása jóval hosszabb is lehet). Asztma: nagyon sok adat van az ok-okozati összefüggésre. Cukorbetegség: a Haemophilus oltással együtt adott pertusszisz oltás 64%-al emelte az inzulinra szoruló cukorbetegség gyermekkori megjelenését. Apnoe (légzésleállás), azaz hirtelen bölcsőhalál: Japánban az első (pertusszisz komponensű) oltást a gyermekek 2 éves korára tolták ki, ezután a hirtelen bölcsőhalál előfordulása drámaian (85-90%-kal ) lecsökkent. |
Tetanusz (merevgörcs)
Kórokozója egy baktérium, mely nagyon sokáig fertőzőképes maradhat akkor is, ha a környezeti feltételek számára nem kedvezőek. A baktérium a kérődző állatok beleiben és az ürülékkel szennyezett földön fordul elő. A betegség kialakulásához a mély, roncsolt, szúrt, vagy rossz vérellátású sebekben történő szaporodása és toxinjának az idegrendszert görcsállapotba hozó hatása vezet. A betegség a mai intenzív osztályos lehetőségek mellett is 5-6%-os halálozással jár.| Hivatalos álláspont | Tudományos (ellen)érvek | |
|---|---|---|
| A tetanusz elleni oltás a tetanusz betegséget okozó méreganyag immunitást előidéző, de betegséget nem okozó módosulatát tartalmazza. Ahogyan az összes többi kötelező gyermekkori, ez sem tartalmaz higanyvegyületet (thiomersalt). A oltás kétségtelenül hatékony és jól tolerálható, súlyos mellékhatásai rendkívül ritkák. |
Nem vizsgálták, hogy kora-gyermekkorban milyen hatása van az ideg- és immunrendszerre a többszöri alumínium terhelésnek. Nem tisztázott az alumínium segédanyag allergiás, izomgyulladásos betegségekben való szerepe. Az alternatív megközelítés szerint indokolatlan egy csecsemő tetanusz oltása a mai nyugat-európai higiénés viszonyok mellett, hiszen csak később kerül a gyermek fertőző forrás közelébe. Így védettség kialakítható lenne akkor is, amikor a gyermek immunrendszere már egy természetes érésen keresztülment, valamint az idegrendszerének háborítatlan működését a kifejlett vér-agy gát már képes a vérbe kerülő káros anyagokkal szemben biztosítani. |
A poliomyelitis (szó szerinti fordítása: többgócú gerincvelő-gyulladás – magyar megfelelője: gyermekbénulás)
A betegséget a leírások szerint az 1850-es évektől ismerik, az 1900-as években járványszerűen jelent meg az USA északi államaiban, majd a nyugati világ nagy részén. Az 1940-50-es években volt a legtöbb megbetegedés, szinte kizárólag július és október között. A betegség izommerevséggel izomfájdalommal, és hosszabb -rövidebb ideig tartó izombénulással is járhat. A légzőizmok bénulása halált is okozhat. Természetes (tehát nem az oltás által előidézett) gyermekbénulás Magyarországon 1969 óta nem fordult elő.
| Hivatalos álláspont | Tudományos (ellen)érvek | |
|---|---|---|
Az oltás további fenntartását a betegség újbóli járványszerű elterjedésének egyedül a vakcina általi kivédhetőségével indokolják. |
Kevés oltással kapcsolatban volt olyan sok botrány, mint a polio oltással. Az évtizedekig alkalmazott szájon át végzett immunizálást (oralis polio vakcina) is csak pár éve vonták ki a forgalomból a készítmény által előidézett súlyos mellékhatások „elfogadhatatlanul" nagy száma miatt. Újabb kutatások szerint alapos a gyanú, hogy a gyermekbénulás betegség legalábbis nem kizárólag vírusos betegség, hanem az élelmiszerekből származó bizonyos nehézfém és más, rovarirtó-szer mérgezés okozta tünetegyüttes. Az oltóanyagot adó vírusokat majomvese sejtjein szaporítják. A majmokban rejtve, ott betegséget nem okozó vírusok élhetnek. Ezeket a vírusokat több emberi daganatban kimutatták. Nem zárható ki biztonsággal ezen vírusoknak az oltóanyagba jutó szennyeződése. A polio történetét egy brit dokumentumfilm-készítő, Janine Roberts dolgozta fel, egy lebilincselően izgalmas, háromrészes cikk formájában.
CIKK MEGTEKINTÉSE |
Hemofílusz
A Hemofílusz influenzé B egy baktérium. Egészséges felnőttek és gyermekek néhány százalékában a normál baktériumflóra része. Súlyos betegségek hátterében volt kimutatható. Ezek kb. kétharmada agyhártyagyulladás, egyharmada gégefedő-gyulladás. Magyarországon az oltás előtt 1000-1500 megbetegedés fordult elő évente. Elsősorban a csecsemőket és 5 évesnél fiatalabb gyermekeket érintette. Több, a Hemofilusz oltások bevezetése után elvégzett tanulmány szerint a vakcina beadását követően megszaporodtak a más – az oltás által védettséget nem adó – Hemofilusz törzsek okozta súlyos fertőzések. Összességében az eddigi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a betegség gyakorisága kevésbé csökkent, mint az várható volt a baktériumok „megbetegítőképességének" természetes megváltozása miatt.| Hivatalos álláspont | Tudományos (ellen)érvek | |
|---|---|---|
| Magyarországon a Hib elleni oltás 1999. óta kötelező. Előtte 1000-1500 megbetegedést észleltek évente. Az utóbbi években 1-3 esetet regisztráltak évente. | Több tanulmány szerint az oltás jelentősen növeli a gyermekkori inzulint igénylő cukorbetegség (40-60%-kal), valamint az asztma (7%-kal) kockázatát. A döntés szabadságát fontosnak tartók nem értik, hogy miért nincs joga a szülőnek dönteni a kockázat fenti lehetőségei között? |
Az összeállítást Dr. Turcsányi Zsolt készítette.