Erőszakos ajánlás: HPV oltás
Egy háromgyermekes édesanya története arról, hányszor kellett magyarázkodniuk és megerősíteniük, hogy valóban nem kérik a HPV oltást, az iskolaorvos miképpen méltatlankodott azt oltást nem kérőkkel szemben, és hogy az oltást kérők hogyan maradtak ki a korrekt tájékoztatásból.
A választható, ingyenes HPV-oltással szerzett tapasztalataimat szeretném önökkel megosztani. Három gyermekem van, a legnagyobb hetedikes, 13 éves. Rögtön tanév elején kaptunk egy levelet az iskolaorvostól, amelyben tájékoztattak a nagyszerű lehetőségről, hogy lányom az oltási kampány keretében ingyen megkaphatja a HPV-oltást. A levélben volt egy rövid tájékoztató a méhnyakrákról, és egy visszaküldendő adatlap, amelyen nyilatkoznunk kellett, hogy kérjük-máshol (saját orvosnál) kérjük, illetve nem kérjük, valamint egy határidő, meddig kell visszaküldenünk. Mivel már ezt megelőzően is sok, főleg német nyelvű anyagot olvastam ezzel az oltással kapcsolatban, egyértelmű volt számunkra, hogy nem kérjük az oltást. Aláhúztuk, aláírtuk és jóval a határidő előtt visszaküldtük, a lányom osztályfőnöke pedig beszedte, mert neki kellett továbbítania az iskolaorvosnak. Azt hittük, ezzel el van intézve a dolog. Mindjárt szeptemberben megkapta a gyerek a kötelező hepatitisz-védőoltást, amiről alá kellett írnunk, hogy tudomásul vesszük. Majd az iskolaorvos hirdetett a HPV-ről egy tájékoztató szülőit, amire mi nem mentünk el, mert ha nem kérjük, akkor minek? Kiderült azonban, hogy azok sem mentek el, akik kérték, ezért a doktor úr bejelentette, hogy a rendes szülői előtt, amin ugye minden szülő ott van, tájékoztatást fog tartani. Ezen a férjem volt jelen, végighallgatta ugyanazt, ami a levélben is volt, vagyis hogy ez a vírus méhnyakrákot okoz, a kislányok viszont védettek lesznek a méhnyakrák ellen, ha szüleik kérik az oltást. Továbbá a doktor úr nem érti, hogy lehet az, hogy némely szülők nem kérik, micsoda dolog ez? Ő igazán kíváncsi lenne, hogy hogy lehet nem kérni? Egy jelenlévő anyuka felszólalt, hogy ő természetgyógyász, és tudomása van az oltás káros hatásairól. Erre a doktor úr közölte, hogy ő pedig képzett homeopata, és mégis azt mondja, hogy kérni kell az oltást, a gyerekek érdekében! Erre már a férjem is felszólalt, és elmondta azokat az érveket, amiket külföldi anyagokban olvastunk: az oltás hatásossága nem tisztázott, a HP-vírus ellen lehet védekezni felelős szexuális magatartással, a fiúkat meg kell tanítani a megfelelő intim higéniára, és rendszeresen részt kell venni rákszűrésen, mi inkább ezt az utat szeretnénk követni, mert biztonságosabb, mint egy kétes oltás. Erre a hozzászólásra az iskolaorvos nem válaszolt. Egy másik anyuka viszont utána megköszönte a férjemnek, hogy helyettük is elmondta, mert nekik is ez a véleményük, csak nem akartak szólni...
Azt hittük, ezzel vége a történetnek. Lányunk osztályában 8 kislány van, ebből hárman nem kérték az oltást, egy pedig saját orvosnál kérte. November elején beoltották azokat, akik kérték. Nekünk pedig hazahozott a gyerek egy újabb levelet a következő felszólítással: nyilatkozzunk a HPV-védőoltásról, ugyanis az előző nyilatkozatunkat nem kapták meg. Mivel az előző határidőt elmulasztottuk, erre szíveskedjünk haladéktalanul válaszolni és időben leadni. Érdekes módon e mellé már került egy levél az oltóanyag összetevőiről és a lehetséges mellékhatásokról, ill. az eddig előfordult bejelentett mellékhatások statisztikája, természetesen csak olyasmi, hogy láz, bőrpír, enyhe allergiás reakció. Mindez olyan orvosi nyelven megfogalmazva, hogy egy átlag szülő biztos nem sokat ért belőle. Ezen kívül biztosítanak minket, hogy ha mégis történne gyermekünkkel valami, jelentsük be, és haladéktalanul ki lesz vizsgálva.. Több okból is felháborítónak tarom: egyrészt hova lett az első, időben leadott nyilatkozatom? Másrészt azok, akik kérték az oltást, mindezt a tájékoztatást nem kapták meg, vajon miért? Ők továbbra is úgy tudják, hogy az oltásnak csak csupa jó, áldásos hatása van, ha tapasztalnak is valamit a lányukon, nem biztos, hogy összefüggésbe hozzák az oltással. Az egész eljárást rendkívül erőszakosnak, a hangnemet pedig sértőnek találom. Egyszer már döntöttünk, aláírtuk, miért erőszakoskodnak még mindig, mikor ez egy választható oltás?
Miután nem vagyunk benne biztosak, hogy nem próbálkoznak tovább, a nyilatkozatot lefénymásoltam, az egyiket kitöltve visszaküldtem, a másikat pedig kitöltve borítékban odaadtam a gyereknek, hogy legyen mindig nála, és ha bárki azzal jönne, hogy nincs meg a szülői nyilatkozat, ezért beoltják, vegye elő és kérjen róla átvételi elismervényt, de semmiképpen ne oltsák be. Közben a rádióban hallom a reklámot, hogy a kampányt másodszorra is elindítják, mert „biztos sokan meggondolták már magukat, nekik is megadják a lehetőséget!" Én már lassan attól félek, hogy becsömgetnek hozzánk, mint a porszívóügynökök, és a kapu előtt fognak győzködni, hogy oltassam be a lányomat. A másik félelmem, hogy mire kisebbik lányunk, aki most 6 éves, hetedikes lesz, ez az oltás is kötelező lesz, minden külföldi tapasztalat ellenére...
Köszönöm, hogy soraimat elolvasták! Munkájukhoz nagyon sok sikert kívánok!
Üdvözlettel:
T. Katalin