Egyesületünk politikától és vallási hovatartozástól független szervezet!

Oldalainkat 381 vendég és 0 tag böngészi

Legyen választható a kötelező!
  • Könyvajánló – VPK
    „E könyv nem hiányozhat egyetlen hazai szülő és szakember könyvespolcáról sem!”

    Mielőtt döntene, TÁJÉKOZÓDJON!

    Bővebben
  • Olvasóink írták

    Olvasóink írták

    Ismerd meg mások oltástörténeteit!
    Küldd el a sajátodat!

    Bővebben
  • Természetes és mesterséges immunizálás

    Ahhoz, hogy az ember az oltások hatásait megértse, legalább részben meg kell ismerkednie azzal a tudással, amelyet az immunológiai kutatások eredményei közvetítenek ezekről a folyamtatokról.

    Bővebben
  • Mi a normál flóra?

    Tudj meg többet a bennünk élő mikroorganizmusokról!

    Kikkel vagy mikkel osztozunk a testünkön?
    Mi jelenti a valós veszélyt és mikor? ...
    Bővebben
  • Főlap
  • Cikkek/Kategóriák
  • Vélemények
  • Mi ez? Közegészségügyi program, vagy egy gyógyszergyár üzleti terve?

Vélemények

Mi ez? Közegészségügyi program, vagy egy gyógyszergyár üzleti terve?

Egy édesapa gondolatai a bárányhimlő elleni oltásról

A bárányhimlőről és az ellene kifejlesztett oltásokról eddig semmit nem tudtam, ezért kissé bele kellett túrnom a témába vágó tudományos cikkekbe. A módszer hatásos, mivel mindössze néhány nap ráfordításával egyértelműen levonható a következtetés:

a bárányhimlő elleni oltás kötelezővé tétele óriási szakmai hiba volna.

Az orvos-szakmai hiba egyben orvosi etikai vétség is. Legalábbis Mészner Zsófia védőoltási szaktanácsadó professzor asszony ezekkel a szavakkal okította/fenyítette kollégáit egy szakmai továbbképzés alkalmával. Előadásának kivonata megjelent az Orvosok Lapjában, „Ki védi meg a védőoltásokat" címmel.

Hogyan lehetséges, hogy ilyen rövid utánajárás alapján ellentétes következtetésre jutottam, mint a minden bizonnyal szakképzett és tapasztalt szakemberek? Kicsodák is ők? Kíváncsi volnék, hogy ki és milyen – a közgazdaságin túli – szempontok alapján találta megalapozottnak, és terjesztette a kormány elé az újabb kötelező védőoltás bevezetésére tett javaslatot. Volt-e szakmai bizottság, ami gondosan mérlegelte a döntés hosszabb távú következményeit, epidemiológiai vagy akár gazdasági tekintetben? Hogyan történt az alkalmazandó oltóanyag kiválasztása, van-e a bizottság bármely tagjának kötődése a preferált gyártóhoz?

Ferenci Tamás – elismert biostatisztikus és a védőoltások terén is sokat publikáló szakember – szerint a gazdasági modellek, hazai tanulmányok nincsenek rendben (ami alapján kötelezne a szakma). Nem stimmelnek az adatok, nem stimmelnek a gazdasági modellek.i Ki az, aki mégis javaslatot tesz a kötelezésre?

A GSK szakembere (Dr. Ördögh Katalin) Pharmaonline hírlevélben riogat. Arra figyelmezteti az orvosokat, hogy egy 2014-es, természetesen GSK juttatásokat élvező orvos felügyeletével végzett vizsgálatii szerint a bárányhimlő fertőződést követő hat hónapban négyszeresére emelkedett a stroke kockázata. Miközben ha megnézzük a tanulmányt, a vizsgálatba mindösszesen a bevonási és kizárási kritériumok alkalmazása után 560 beteg – 60 gyermek és 500 felnőtt – adatai lettek értékelve, a jóval nagyobb számú felnőttek esetében nem is volt értékelhető rizikónövekedés. Ha a teljes vizsgálati adatbázist tekintjük át, négy nagy, egyesült királyságbeli adatbázis több, mint 100 millió betegévnyi adatát elemezték ki. Logikus kérdés: 560 beteg 100 millió betegévet jelent vajon? Miért lett oly sok ember kizárva a vizsgálatból? Tekintve, hogy a bárányhimlő gyermekkorban gyakori, pusztán a stroke-ot megelőző varicella fertőzés nem tekinthető a fokozott kockázat bizonyítékának!

A politikai döntéshozókat untatták-e az orvosi szakirodalomban felmerülő közegészségügyi dilemma létezésével, vagy csak a költségek és megtakarítások várható alakulásával érveltek? Nézzük meg a várható közegészségügyi hatásokat a józan ész és a külföldi tapasztalatok alapján!

A bárányhimlő egy nagy fertőzőképességű vírusos megbetegedés, amin a védőoltás megjelenése előtt a népesség szinte teljes egésze még gyermekkorában átesett. A betegség kiállása élethosszig tartó immunitást (védettséget) biztosít. Az esetek döntő többségében hőemelkedéssel vagy néhány napig tartó lázzal és kiütésekkel járó gyermekbetegség – ritkán – súlyos szövődményekkel járhat. Ha valaki nem esett át a bárányhimlőn, és felnőttkorban kapja el, a súlyos, ill. halálos következmény (szövődmény) esélye viszont 30-40-szeres a gyermekkorihoz képest (a WHO szerint).iii

Ezért mondják, hogy a bárányhimlőn jobb gyermekkorban átesni. De megspórolhatjuk-e a betegségen való gyermekkori átesést egy/két oltással?

A nemzetközi tapasztalatok alapján sajnos a válasz: NEM. Az eleve csak ~80%-ban hatékony vakcina nyújtotta védettség gyorsan gyengül, jelentősen csökkenti, de meg nem akadályozza a járványok kitörésének lehetőségét – azaz a betegségen való átesésnek az esélye megmarad oltva, oltatlanul is. A szakirodalom bővelkedik magasan átoltott populációkban kitörő bárányhimlő járványok leírásában.

Hivatalosan azt állítják, az oltottak enyhébb tünetekkel esnek át a betegségen, mint az oltatlanok. Az egyik vizsgálat Törökországban ezt cáfolja, ahol 2802 gyermek közül 1683 volt oltott, és 1119 oltatlan. Az oltottak 27,7%-a (466 fő) az oltása ellenére megbetegedett, ebben az esetben 25%-uk közepesen vagy súlyos lefolyással. Ez rosszabb arány, mint oltás nélkül volna természetes. A vizsgálat másik érdekessége, hogy megállapítja: aki 5 évnél régebben kapta az oltását, 3,7-szeres valószínűséggel lett beteg, mint aki 5 éven belül volt oltva. Ilyen gyorsan gyengül az oltás adta immunitás.iv

Egy, az USA-ban vizsgált járvány esetében a vakcina csak 44%-os hatékonyságot mutatott. A három évnél régebben oltottaknak 2,6-szeres esélyük volt a megbetegedésre, mint a frissebben oltottaknak.v

2006-ban, szintén az Államokban egy 96%-ban oltott gyermekközösségben 49 bárányhimlős megbetegedés történt, ebből 43-an oltottak voltak.vi  Ez a tanulmány már azt feszegeti, hogy a kétszer oltottak 3,3-szor védettebbek, mint egyszer oltott társaik. Hamarosan be is vezették az ismétlőoltást.

Napjainkra már a kétszeri oltásról is vannak tapasztalatok. Egy pekingi iskola tanulóinak 98,6%-a kapott legalább egy, 63,2%-a kétszeri bárányhimlő elleni oltást. A fertőzés forrása egy kétszer oltott gyermek volt, és a kétszer oltottak nagyobb arányban betegedtek meg társaiknál.vii A szerzők még több oltást és időben felállított karantént (spanyolviasz) javasolnak.

Tehát az oltás bevezetése rövid idő alatt lecsökkenti a megbetegedések számát, de hamarosan ismétlőoltás szükségessége merülhet fel. Hosszabb távon (10-20 év után) felfedezzük, hogy a ritkábbá váló fertőzések következtében az övsömör esetek száma megemelkedik. Ausztráliában éppen a korábbi duplájára.viii

Az amerikaiak már megtanulták saját kárukon, hogy a bárányhimlő elleni oltási program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A növekvő számú övsömörös esetek, és az emiatt a 60 éven felülieknek bevezetett övsömör elleni oltás költsége bőven felemésztette a kevesebb bárányhimlő megbetegedésből adódó költségcsökkenést, azaz hasznot.ix

Eddig a nemzetközi tapasztalatok alapján is megítélhető a középtávú hatás, de próbáljuk kikövetkeztetni a távolabbi jövőt! Az USA-ban 22 éve oltanak bárányhimlő ellen, az édesanyák hamarosan egyre inkább az oltottak közül kerülnek majd ki. Vajon nem nő az esélye a várandósság alatti megfertőződésüknek? Hiszen a gyermekkori oltásuk addigra már nem véd.

Kismamákat nem olthatunk, és 1-3 hónapon belül oltás után nem is javallott teherbe esni. Milyen védettséget fog így örökölni a csecsemő, hogy átvészelje a legérzékenyebb hónapjait?

Bárányhimlő várandóság alattMi lesz, ha a bölcsis/óvodás hazaviszi az oltóvírust várandós édesanyjának, vagy újszülött kistestvérének? Annak a bárányhimlő elleni vakcinának ugyanis, amelyet köteleznének, és a GSK gyártja kormányzati támogatással,x ezt írják a betegtájékoztatójában:
„Kiütést mutató oltottakkal kapcsolatban álló szeronegatív kontaktok esetén nagyon alacsony arányban az OKA vakcina vírus átvitelének előfordulását mutatták ki. Amennyiben az oltott személyen a vakcinálás következtében a varicellára jellemző bőrtünetek alakulnak ki, kerülni kell a fogékony személyekkel (szeronegatív terhes nőkkel és az alapbetegségük miatt veszélyeztetett betegekkel) való kontaktust. Mindamellett nem zárható ki az OKA vakcina vírus bőrkiütést nem mutató oltott személyről szeronegatív személyekre történő transzmissziója sem.” Továbbá gyakori (>1/100 – <1/10) mellékhatás: bőrkiütés. (Varilrix alkalmazási előirat)

Ez manapság (hazánkban) még azért nem probléma, mert az anya élethosszig védett, hisz az átoltottságot Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke is csak megbecsülni tudja: kb. 30%.... Így a vírus természetes körforgásban természetes védettséget képes adni az édesanyáknak és így az újszülötteknek is.

Mi lesz, ha teljesen kikopnak a népességből a természetes fertőzésen átesettek, mondjuk 60 év múlva? Tudom, az oltottak megbetegedése enyhébb (mondják)…. Vagy mégsem? (Mint Törökországban?) Vagy csak minden negyedik felnőttnek lesz súlyos szövődménye? Ez a forgatókönyv annál valószínűbben és hamarabb valósul meg, minél következetesebben betartjuk az oltási szigort.

Főképp, ha a tervek szerint az MMR oltáshoz kapcsolódóan (Priorix-tetra, MMRV) adják be az oltást, kötelezően 15 hónapos és 12 éves korban, nem törődve a mellékhatások súlyosbodásával sem: „A láz és a lázgörcsök fokozott kockázatát figyelték meg a Priorix-Tetra első dózisának beadását követő 5-12 napban az MMR és a varicella vakcina egyidejű alkalmazásával összehasonlítva”… és:
„A beoltottaknak, még azoknak is, akiken nem alakulnak ki kiütések, amennyiben lehetséges, az oltás beadását követő 6 héten át kerülniük kell a varicellára fogékony, nagy kockázatú személyekkel való szoros kontaktust. Ha a varicella iránt fogékony, nagy kockázatú személyekkel való kontaktus elkerülhetetlen, mérlegelni kell a varicella vakcina vírus transzmissziójából származó potenciális kockázatot a vad típusú varicella vírusfertőzés és transzmisszió kockázatával szemben." (Priorix Tetra alkalmazási előirat)

Megvan a megoldás! Hosszabb távon oltani kell kötelezően majd 3-5 évente mindenkit, kisdedtől az aggastyánig, igaz, az övsömörtől ez sem véd meg, így arra is oltunk!!! Nem számít, milyen áron!

De várjunk csak! Mi ez? Közegészségügyi program, vagy egy gyógyszergyár üzleti terve?

Szólj hozzá!