Miért hívták Pöttyös Pannit Pöttyös Panninak?

Írta: B. Lajos – 2015. április 23.

A fiatalabb nemzedék számára idegenül hangozhat az elnevezés, de a közép- és idősebb korosztály egészen biztosan emlékszik még Pöttyös Panni történeteire. Azt, hogy Panni honnét kapta a Pöttyös jelzőt, talán még kevesebben tudják! Erre a kérdésre a választ az 1955-ös kiadású első kötetből kaphatjuk meg. Panni nevét nem csak azért kapta, mert a nagymamája mindig piros pöttyös ruhába öltöztette, hanem azért is, mert egy napon arra ébredt, hogy a bőre is tele van piros pöttyökkel. Igen, ki hinné, de Panni a bárányhimlőről kapta a nevét. A történet úgy kezdődött, hogy a kislány megkérdezte a nagymamát, hogy a pöttyök rajta vannak-e a ruháján. Mert úgy vélte, hogy azok átugráltak rá, és nagyon rosszalkodnak.

A könyv még azokban az időkben íródott, amikor a bárányhimlőt egy sor más betegséggel együtt a maga biológiai természeténél fogva a megfelelő helyén kezelték – jól elkülönítve a valóban veszélyes betegségektől. Erre az író, Szepes Mária egy igen szellemes hasonlattal élt: Panni kérdezte a nagymamát: „Miért van nekem bárányhimlőm, mikor én kislány vagyok és nem bárány?" Mire a nagymama azt válaszolta: „Mert ez szelíd himlő. Olyan szelíd, mint a báránykák." Ezek után a nagymama minden napra kitalált egy játékot. „Ezek a játszónapok valósággal „elrepülő napok" voltak, mert Panni észre sem vette, máris elrepültek, és ő meggyógyult."
A Pöttyös Panni kötetek rendkívül népszerű könyvek voltak. Az első kiadás impresszumából kiderül, hogy a mára elképzelhetetlenül magas 56 000 példányban jelent meg a kötet. Azóta több kiadást is megéltek a történetek. Napjainkban kissé más borítóval és grafikával, de továbbra is kapható.

Szepes Mária (1908-2007) írónő a magyar ezotéria egyik legnagyobb alakja volt. A háború utáni években 1946-ben jelent meg a Vörös Oroszlán című regénye, mely egy bölcs megérzés alapján álnéven került kiadásra. Orsi Máriát – az álneves szerzőt – nem találták, de ezután negyven évig volt a mű a tiltott könyvek listáján. Az akkori hatalom rossz szemmel nézett a spirituális világgal foglalkozó irodalomra és szerzőire. Hamar elrendelték a kötet bezúzását. Az a néhány példány, ami fennmaradt, Hamvas Bélának volt köszönhető, aki akkor épp a Széchenyi könyvtár egyik könyvtárosa volt. Kalandos úton négy példányt sikerült neki kicsempésznie. Ekkor a két író már ismerte egymást, sőt mi több, jó kapcsolatot is ápoltak, mely egész hátralévő életükben megmaradt. A Vörös Oroszlán ezek után kijutott Amerikába is, és számos más nyelven is megjelent. A könyv külföldön sikeres volt, de hazánkban elsősorban a Pöttyös Panni kötetekből ismerhették Szepes Mária nevét.