Egyesületünk politikától és vallási hovatartozástól független szervezet!
Oldalainkat 1257 vendég és 0 tag böngészi
Legyen választható a kötelező!
Ahhoz, hogy az ember az oltások hatásait megértse, legalább részben meg kell ismerkednie azzal a tudással, amelyet az immunológiai kutatások eredményei közvetítenek ezekről a folyamtatokról.
... „Az M-M-RvaxPro oltás nem etikus módon készült: kikísérletezése és létrehozása során abortusz során életét vesztett magzatok sejtjeit használták fel." ...
Az alábbi összefoglalót egy volt bűntetőjogi bíró, jelenleg közhivatalnoki állásbab álló jogász készítette, aki évek óta figyelemmel kíséri a hazai oltási rendszer alakulását. A szerző – közhivatalnoki létére hivatkozva – anonimitást kért. A cikk a 2017-ig érvénybelévő jogszabályok áttekintése. Az újabb változásokat, lehetőség szerint frissítjük.
A hatályos jogszabályok alapján röviden összefoglalom a hazai életkorhoz kötötten kötelező oltási rendszer felépítését, beleértve az oltás megtagadásának szankciórendszerét is. A védőoltás kifejezés használatát – lehetőség szerint – mellőzöm.
Az oltatásra kötelezés emberi jogi kérdés. A rendszer a szocialista időkbe nyúlik vissza, a „gondoskodó” állam ideájában gyökerezik, amely kevés önrendelkezést enged polgárainak. A szocializmus szellemi örökségeként él tovább, és rögzült a lakosság fejében is; úgy fogadják el, mint a világ rendjét. A túlnyomó többség nem kérdőjelezi meg erkölcsi és jogi helyénvalóságát.
A védőnő, illetve a háziorvos jelzése alapján – melyet a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva tesznek meg, 1997.évi XXXI. Tv. – az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozója felkeresi a nem oltó családot. Ha úgy ítéli meg, hogy az oltásmegtagadás alapján megalapozott a család fokozottabb figyelemmel kísérése, akkor védelembe vételi eljárást kezdeményez a gyámhatóságnál. Ha a családot védelembe veszik, akkor a családsegító meghatározott időközönként kijár a családhoz, és leginkább arról beszél, hogy mennyire fontos az oltások beadása. Ha ez az idő eredménytelenül telik el, akkor vagy megszüntetik a védelembevételi eljárást, vagy a hatóság a rendőrségen kiskorú veszélyeztetésének alapos gyanúja miatt feljelentést tesz. Ez utóbbi azonban már egyre ritkábban fordul elő, mert egy konkrét ügyben hozott Legfelsőbb Bírósági döntés alapján az oltások beadásának magtagadása nem meríti ki önmagában a nevezett bűncselekményt.
A Zalaegerszegi Városi Ügyészségtől jogértelmezést kértünk, hogy az oltásokra vonatkozó két törvény hogyan fér össze, melyik az irányadó. (Lásd jogtár.) Az eredményről majd beszámolunk.
Az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Cikk Tárgy és cél
A jelen Egyezményben Részes Felek védelemben részesítik az emberi lényt méltóságában és önazonosságában és megkülönböztetés nélkül mindenki számára biztosítják sérthetetlenségének és más jogainak és alapvető szabadságainak tiszteletben tartását a biológia és az orvostudomány alkalmazásának vonatkozásában.
Minden Részes Állam saját belső jogában megteszi a szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény rendelkezéseinek hatályba léptetésére.
2. Cikk Az emberi lény elsőbbsége
Az emberi lény érdeke és jóléte a társadalom vagy a tudomány puszta érdekével szemben mindenkor elsőbbséget élvez.
II. Fejezet BELEEGYEZÉS
5. Cikk Általános szabály
Egészségügyi beavatkozás csak azután hajtható végre, ha abba az érintett személy szabadon és tájékozottságon alapuló beleegyezését adta.
Ennek a személynek előzetesen megfelelő tájékoztatást kell kapnia a beavatkozás céljáról és természetéről, valamint következményeiről és kockázatairól.
Az érintett személy beleegyezését bármikor szabadon visszavonhatja.
V. Fejezet TUDOMÁNYOS KUTATÁS
15. Cikk Általános szabály
A tudományos kutatás a biológia és az orvostudomány területén szabadon gyakorolható, amennyiben a jelen Egyezmény rendelkezéseit és az emberi lényt védelmező egyéb jogi rendelkezéseket betartják.