Egyesületünk politikától és vallási hovatartozástól független szervezet!

Oldalainkat 597 vendég és 0 tag böngészi

Legyen választható a kötelező!
  • Természetes és mesterséges immunizálás

    Ahhoz, hogy az ember az oltások hatásait megértse, legalább részben meg kell ismerkednie azzal a tudással, amelyet az immunológiai kutatások eredményei közvetítenek ezekről a folyamtatokról.

    Bővebben
  • Aláírásgyűjtéssel összefogás az etikus oltásokért

    Aláírásgyűjtéssel összefogás az etikus oltásokért

    ... „Az M-M-RvaxPro oltás nem etikus módon készült: kikísérletezése és létrehozása során abortusz során életét vesztett magzatok sejtjeit használták fel." ...

    Bővebben
  • Mi a normál flóra?

    Tudj meg többet a bennünk élő mikroorganizmusokról!

    Kikkel vagy mikkel osztozunk a testünkön?
    Mi jelenti a valós veszélyt és mikor? ...
    Bővebben
  • Olvasóink írták

    Olvasóink írták

    Ismerd meg mások oltástörténeteit!
    Küldd el a sajátodat!

    Bővebben
  • Könyvajánló – VPK
    „E könyv nem hiányozhat egyetlen hazai szülő és szakember könyvespolcáról sem!”

    Mielőtt döntene, TÁJÉKOZÓDJON!

Jogtár

A magyar – életkorhoz kötötten kötelező – oltási rendszer áttekintése

Az alábbi összefoglalót egy volt bűntetőjogi bíró, jelenleg közhivatalnoki állásbab álló jogász készítette, aki évek óta figyelemmel kíséri a hazai oltási rendszer alakulását. A szerző – közhivatalnoki létére hivatkozva – anonimitást kért.
A cikk a 2017-ig érvénybelévő jogszabályok áttekintése. Az újabb változásokat, lehetőség szerint frissítjük.

A hatályos jogszabályok alapján röviden összefoglalom a hazai életkorhoz kötötten kötelező oltási rendszer felépítését, beleértve az oltás megtagadásának szankciórendszerét is. A védőoltás kifejezés használatát – lehetőség szerint – mellőzöm.


Az oltatásra kötelezés emberi jogi kérdés.
A rendszer a szocialista időkbe nyúlik vissza, a „gondoskodó” állam ideájában gyökerezik, amely kevés önrendelkezést enged polgárainak. A szocializmus szellemi örökségeként él tovább, és rögzült a lakosság fejében is; úgy fogadják el, mint a világ rendjét. A túlnyomó többség nem kérdőjelezi meg erkölcsi és jogi helyénvalóságát.

Gyermekvédelmi eljárás

A védőnő, illetve a háziorvos jelzése alapján – melyet a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva tesznek meg, 1997.évi XXXI. Tv. – az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozója felkeresi a nem oltó családot. Ha úgy ítéli meg, hogy az oltásmegtagadás alapján megalapozott a család fokozottabb figyelemmel kísérése, akkor védelembe vételi eljárást kezdeményez a gyámhatóságnál. Ha a családot védelembe veszik, akkor a családsegító meghatározott időközönként kijár a családhoz, és leginkább arról beszél, hogy mennyire fontos az oltások beadása. Ha ez az idő eredménytelenül telik el, akkor vagy megszüntetik a védelembevételi eljárást, vagy a hatóság a rendőrségen kiskorú veszélyeztetésének alapos gyanúja miatt feljelentést tesz. Ez utóbbi azonban már egyre ritkábban fordul elő, mert egy konkrét ügyben hozott Legfelsőbb Bírósági döntés alapján az oltások beadásának magtagadása nem meríti ki önmagában a nevezett bűncselekményt.

A Zalaegerszegi Városi Ügyészségtől jogértelmezést kértünk, hogy az oltásokra vonatkozó két törvény hogyan fér össze, melyik az irányadó. (Lásd jogtár.) Az eredményről majd beszámolunk.


ÁNTSZ procedúra

  1. A védőnőnek legkésőbb két hónappal a védőoltás elrendelt ideje után jelentenie kell az ÁNTSZ felé, hogy a beavatkozás nem történt meg, és ennek mi az oka. Mielőtt ezt megtenné, kötelessége háromszor írásban felszólítani a rendelőben való megjelenésre beoltás céljából.
  2. A Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Intézete (lánykori nevén, rövidítve: ÁNTSZ) hoz egy végzést, melyben tájékoztatást adnak a kedves szülőnek hivatali eljárás megindításáról, amiért nem oltatta be gyermekét.
  3. A következő hivatali megkeresés egy felhívás, melyben a védőoltás beadására, valamint annak igazolására szólítanak fel, hogy az eljárás befejeződhessen, ne kelljen vele többet vesződni, és a gyerkőc mégiscsak az oltottak táborába lépjen.
  4. Ha még mindig nem adatod be az oltást a gyermekednek, akkor kb. négy hét múlva határozatot küldenek, melyben közlik, hogy van még 10 napod. No nem az életedből, hanem a hiányzó oltás beadásáig. A hangnem itt már határozottabb, szinte dorgáló, hisz 5.000-500.000, azaz ötezertől ötszázezer forintig terjedő pénzbírságot és rendőri elővezetést is megemlítenek.
    Javasoljuk, hogy legkésőbb ennél a pontnál jelenj meg a Népegészségügyi Hivatalban személyesen például levél átvetetéssel egybekötve. A személyes megjelenésed egyfajta tiszteletet mutat (pláne, ha előtte telefonon jelzed érkezésedet), másfelől egy üzenet, hogy nem félsz. Miután pár barátságos szót váltasz az ügyintéződdel (mert győzködni, meggyőzni ott senkit sem lehet és nem is szabad), esetleg a főnökével, már emberibb lesz a kapcsolat – és ki tudja – talán még az is elérhető lesz kis ráhatással, hogy csak a minimum bírságot szabják ki veled szemben.

    A határozat ellen ötezer forintért fellebbezni lehet, ami időhúzásnak jó, de célhoz nem vezet.

  5. Ha még mindig tartod magad az elhatározásodhoz, akkor 3-4 hét múlva újabb végzés érkezik a Népegészségügyi Hivataltól tértivevényesen. Ha nem tudod átvenni a postástól, vagy később elfelejtesz bemenni érte a postára, akkor 2x5=10 nap után kézbesítési vélelemmel ejtik a postaládádba. Vagyis innentől úgy veszik, hogy megkaptad, és nem hivatkozhatsz a kutyádra, aki éhségében felfalta a boríték tartalmát, de még a szomszéd nénire sem, aki elolvasás után elfelejtette visszatenni oda, ahonnan kivette.

    Újra elrendelik az oltás beadását, ami ellen végrehajtási kifogást lehet tenni időhúzás céljából.

  6. Újabb hónap eltelt (már kb. nyolc hónappal vagyunk a védőoltásra kiírt eredeti időpont után), és újabb végzés érkezik, melyben kiszabják a pénzbírságot. Kapsz új határidőt a gyermeked beoltatására. Ha nem fizetsz, újra bírságolhatnak, mert többször is megtehetik, és az egyszeri bírság összege, amivel mostantól fenyegetőznek, már 50.000-5.000.000 forint, vagyis ötvenezertől ötmillió forintig terjedhet. Vagy elfogadod az eredeti bírságot (ötezer-ötszázezer) és a határozat jogerőre lép (innentől az összeg behajtható, inkasszálható, végrehajtható), vagy jogorvoslattal élsz mint felperes (bírósághoz fordulsz). A közigazgatási perben a bíróság csak azt vizsgálja, hogy az eljárásban volt-e eljárási hiba, tehát nem érdemben vizsgálja a határozatot, ez nagyon fontos, tehát a keresetlevélben csak eljárási hibára lehet hivatkozni. A jogorvoslatot húszezer forintos illetékbélyeg fejében kérheted.

    Tehát itt az a legkésőbbi pont, hogy passzív üzemmódból átmenj aktív üzemmódba, és a komfortzónádból kilépve keress egy jó ügyvédet. Alacsony jövedelem esetén kérheted a bírság alóli mentesítést, illetve az illetékbélyeg árát sem kell kifizetned. Éljetek jogorvoslattal, és hivatkozzatok a tájékoztatási kötelezettség elmulasztására, a 2002. évi VI. törvényre.

    A kereseti igazolást (alacsony jövedelemmel rendelkezőknél) a peres iratokhoz is csatolni kell, mert ha utólag akarnád ezt megtenni (élsz a 8 napos beadási halasztási jogoddal), akkor az ÁNTSZ hajlamos elkavarni, illetve nem továbbküldeni az illetékes bíróság felé. Ebben az esetben plusz 7.000 Ft illetékköltség lehet belőle, mivel a térítésmentességi kérelmed elbírálása is másodfokra emelkedik!

Miért hivatkoznál a tájékoztatási kötelezettség elmulasztására?

Hát azért, mert az „Anyuka, ne aggódjon, csak egy kis bőrpír, esetleg duzzanat, ritkán láz" minden, csak nem tájékoztatás.

És a törvény?

Nos, ez olyan, mint Trójában volt az a bizonyos faló. Dereng, ahogy Brad Pitték kimásztak belőle az éj leple alatt, hogy megbosszulják az elrabolt szépséget? A lényeg: ezt a törvényt az EU-hoz való csatlakozás előtt a jogharmonizáció keretében – hogy szerezzünk Brüsszelben egy újabb jó pontot – gyorsan beemelték a magyar jogrendbe, ki is hirdették, hatályba is lépett annak rendje s módja szerint, csak oltás-be-nem-adás miatti ügyekben még nem hivatkoztak rá. Eddig.
  1. Erre a beadványra az ÁNTSZ láthatóan hónapokig szöszmötöl. Az oltás eredeti időpontjától számítva eltelik egy egész év és néhány hónap, és még nem reagáltak semmit.
Várható kimenetel a tárgyalás után: vagy nyersz, vagy veszítesz. Ha veszítesz, irány Strasbourg, Emberjogi Bíróság. Ott elmesélheted, hogy mennyire szeretnek téged itthon. Pedig dolgozol, adót fizetsz és egészséges gyermekeddel nem terheled az amúgy is pénzügyi gondokkal sújtott TB kasszát. (Lehet, hogy pont ez a baj?!?...)

Ha jó az ügyvéded, sokáig elhúzhatjátok az eljárást. A BCG esetében elég egyéves korig, mert azután már nem adható be, a többi oltásnál sajnos a gyermek nagykorúságáig kellene (ill. a 20. életévig). Ha azonban csak egy évig húzod, már az is eredmény, mert az érettebb immunrendszerű gyermek szervezetét kevésbé terhelik meg az oltások!
Ha tudni szeretnéd, hogyan kérhetsz az ÁNTSZ-től halasztást vagy mentességet (utóbbit csak nagyon súlyos fennálló betegség esetén lehet), a jogtárunkban, a módszertani levélben találsz ezekre vonatkozó útmutatást. Sok jóra ne számíts: Magyarországon még a daganatos gyerekeket is oltják (holott ez TILOS)!
Javasoljuk, hogy tárd a problémát a megválasztott parlamenti képviselő elé, persze írásban. Őket azért választottuk, hogy törődjenek az emberek problémáival. Az oltás – nem oltás problematikájának megoldása végtelenül egyszerű. Ebben is csak le kell másolni a sógorokat, Ausztriát. Egyszerű politikai döntés, semmi több.

Az ügyvéd felülvizsgálati kérelmet ír a bíróságnak, amely során megvizsgálják azt, hogy vétett-e jogi hibát a Népegészségügyi Hivatal.

Ha hibázott a hivatal az eljárásban, akkor új eljárásra kötelezi őt a bíróság. Mivel egyre több ilyen ügyük van, már keveset hibáznak.
(A múltkori személyes látogatásomkor kis papírhalom volt az oltásmegtagadók ügye, és ez csak egy kistérség anyaga...)
Vajon hányan lehetünk?

Sok sikert!
Sz. P.

Jogtár

Mire hivatkozik az ÁNTSZ?

Mire hivatkozhat az oltásmegtagadó szülő?


2002. évi VI. törvény


Az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk Tárgy és cél

A jelen Egyezményben Részes Felek védelemben részesítik az emberi lényt méltóságában és önazonosságában és megkülönböztetés nélkül mindenki számára biztosítják sérthetetlenségének és más jogainak és alapvető szabadságainak tiszteletben tartását a biológia és az orvostudomány alkalmazásának vonatkozásában.

Minden Részes Állam saját belső jogában megteszi a szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény rendelkezéseinek hatályba léptetésére.

2. Cikk Az emberi lény elsőbbsége

Az emberi lény érdeke és jóléte a társadalom vagy a tudomány puszta érdekével szemben mindenkor elsőbbséget élvez.


II. Fejezet BELEEGYEZÉS

5. Cikk Általános szabály

Egészségügyi beavatkozás csak azután hajtható végre, ha abba az érintett személy szabadon és tájékozottságon alapuló beleegyezését adta.

Ennek a személynek előzetesen megfelelő tájékoztatást kell kapnia a beavatkozás céljáról és természetéről, valamint következményeiről és kockázatairól.

Az érintett személy beleegyezését bármikor szabadon visszavonhatja.


V. Fejezet TUDOMÁNYOS KUTATÁS

15. Cikk Általános szabály

A tudományos kutatás a biológia és az orvostudomány területén szabadon gyakorolható, amennyiben a jelen Egyezmény rendelkezéseit és az emberi lényt védelmező egyéb jogi rendelkezéseket betartják.