Diétával az autizmus ellen
Mint ahogy arról korábban is beszámoltunk, a világ más pontjain már jó ideje ismert, hogy az autista betegek tünetei nagyban javíthatók a helyes táplálkozással. Az autista gyermekek szervezete ugyanis bizonyos élelmiszereket másképp dolgoz fel, mint egészséges társaiké. Dr. Büki György gyermekideggyógyász, a Heim Pál Gyermekkórház orvosa példaértékű kísérletbe fogott: egyéni diétával kezdte el kezelni betegeit.
A Hír Televízió riportjában ugyan nem esik szó a védőoltásokról, egyesületünk látókörébe mégis bekerült az autizmus, hiszen sok orvos és szülő tapasztalata, illetve egyes kutatók véleménye, hogy bizonyos védőoltások (például: MMR) összefüggésbe hozhatók a betegség kialakulásával.
Autizmus előfordulása a világ más országaiban
„Az Egyesült Királyságban jelenleg 10 gyerekből egy tanulási/viselkedési zavarokkal küzd. Tizenöt évvel ezelőtt a nyugati országokban 10.000 gyerekből átlagosan egy gyerek volt autista. A brit Egészségügyi Minisztérium adatai szerint ma 166 gyerekből egy autista. Az amerikai Járványügyi Hivatal szerint 150 gyerek közül egynél diagnosztizálnak autisztikus spektrumzavart. Magyarországon csak becsült adatok állnak rendelkezésünkre, ennek folytán pontatlanok. Dr. Büki György, a Heim Pál Gyermekkórház orvosa szerint a gyerekek 5-10%-a küzd az autiszikus spektrumzavar tüneteivel.
Dr. Büki György kendőzetlenül adta elő a magyar valóságot: korábban ő is csak igazolásokat állított ki az autisztikus spektrumzavarral küzdő gyermekekről, megoldást, hatékony kezelést nem tudott javasolni. Szerencsére nem derogált neki meghallgatni a szülők javaslatait, tapasztalatait, úgyhogy azóta – részben ezek hatására – csapatmunkát javasol az ilyen esetek hatékony kezelésére."
Forrás: Az idézőjeles szövegrészt a divany.hu oldalról idéztük. • Videóriport: HírTV – 2012-01-15 17:12:00 – Gyógyhír
A Hír Televízió riportjában elhangzottakkal kapcsolatban ajánlunk figyelmükbe két korábban készült interjút is, melyekben Dr. Endrődi László és Dr. Ugrai Tamás beszél az autizmus kialakulásának lehetséges okairól, diagnózisáról, kezeléséről. Link a riportokhoz ITT.
Ami viszont érdekes lehet az az, hogy ilyen kicsi kontrollcsoport esetében is lett autista majom! Ez esetben az egy is sok! Mindenesetre ha így van, akkor igen is fel kell rá figyelni, mert ha kivetítjük a nagyobb számokra komoly lehet a veszély.
A magánvéleményem az, hogy már ezt a tanulmányt sem tudom elhinni (lassan már semmit sem). Túl sok a szenzáció, túl nagy a körítés, ... a valóság - általában - ennél sokkal árnyaltabb képet mutat.
A módszer hibája maga az ember: Mi az amit be akarunk bizonyítani? Ezután megkeressük az eszközöket ahhoz, hogy bizonyítsuk és addig fésüljük amíg a kívánt eredményt nem kapjuk. Valahogy itt is hasonló érzéseim vannak (nem tehetek róla - ez már ragályos).
Ettől függetlenül tanulságos kis történet kerekedett ki belőle.
Személy szerint ismét tanultam egy kicsit (sokat).
Köszönöm.
Bocsánat, elírtam:
Majd a viszontválaszodban a kedvemért kérdezz rá kérlek, hogy ezt el is kell-e hinni.
Najó, legyen kompromisszumos megoldás: kérdezek, de azért súgok is
Szóval, azt nagyban hangsúlyozzák a szerzők, hogy "különbség van" a kezelt és a kontroll csoport között, pl. az amygdala térfogatának alakulásában. Ugye milyen ijesztő?
Már az absztraktban hangsúlyozzák ezt ("was significantly altered"), de már ott gyanús lehet, hogy miért nem említik egy hanggal sem, hogy mi a változás iránya...
Ha ugyanis jobban megnézzük, hamar kiderül, hogy az adataik inkább komolytalanok, mint ijesztőek... hogyan is jött ki ugyanis a "különbség van"?
Akkor a kérdések:
A szerzők állítása szerint 3 és 6 hónapos kor között mi történik az oltott állatok amygdala-méretével? (Nő/Csökken/Nem változik)
A szerzők állítása szerint 3 és 6 hónapos kor között mi történik a nem oltott állatok amygdala-méretével? (Nő/Csökken/Nem változik)
A fentiek megválaszolása után lehet elgondolkodni az eredmények hihetőségén; nem lesz hozzá szükség mély neuroanatómiai ismeretekre...
(Súgás: 154 oldal jobb hasáb teteje, vagy egyszerűen a Figure 4.)
Meg fogja írni neked (ő van beírva corresponding author-nak, illene válaszolnia már csak tudományetikai okokból is), hogy elromlott a PET-gép, pont hasmenése volt a majomnak, ja, és véletlenül beoltottuk az egyik kontrollt, bocsi. (Amikor összesen volt 4; nehéz lehetett ennyi állatot nyomon követni, megértem ám én.) Majd a viszontválaszodban a kedvemért kérdezz rá kérlek, hogy ezt is kell-e hinni.
Idézet - Lixomus:
Nagyon egyszerűen: közvetlenül az újságnak írt, amit az le is hozott, így viszont már kármentésként kénytelenek voltak válaszolni, mert ha 100 emberből csak 1 beveszi ezt a "véletlenül beoltottuk az egyik kontrollt" szinten mozgó mesét, az is jobb, mintha válasz nélkül hagyják. A 2011:71(1) 178. oldalától kezdődik a levélváltás, fent van az ane.pl-en.
Ha már precízkedünk: a kérdés nem az volt, hogy hányat "oltottak be illetva amannyit nem" vagy, hogy hányat "sikerült megmérni", hanem, hogy hány állat került tervezetten ill. ténylegesen a kísérleti és kontroll csoportokba (ha nem hiszed, ld. itt: nebancs.hu/.../... ). Természetesen a kísérleti csoport, ill. kontroll csoportba tartozónak azok az állatok minősülnek, akik befejezik a vizsgálati protokollt, nem egyszerűen elkezdik (gondolj csak bele, különben nem is lett volna értelme megkülönböztetni a kérdésemben, hogy hányat "terveztek" az egyes csoportokba rakni, és hányat raktak "ténylegesen" bele).
Idézet - Lixomus:
Nem-nem-nem! Pont erre próbáltam utalni egy zárójeles megjegyzésben, de úgy látom nem volt világos, úgyhogy kicsit bővebben: Ha már egyszer szelektál az ember, akkor bármilyen vizsgálatból ki lehet bármilyen eredményt hozni! Épp ez a lényeg! Hadd hozzak egy extrém, de a lényeget jól mutató példát. Mondjuk van 100-100 állatunk a kísérleti és kontroll csoportokban, és a kezelés a valóságban nem vált ki hatást, mondjuk hogy 10% a végpont bekövetkezési valószínűsége függetlenül a kezeléstől. (Ezért mondtam, hogy a valóságban hatástalan.) Ekkor várhatóan mindkét csoportban 10 esemény lesz. Ordító módon nincs hatása a kezelésnek. Igen ám, de ha elkezd "véletlenül elromlani" a PET-gép, "sajnos megszakadni az adatkapcsolat" áttöltéskor, "pont akkor hasmenése volt a majomnak", nem mellesleg "véletlen tévedésből kezeltük az egyik kontrollt", mégpedig úgy, hogy a kezelt csoportból okosan megválasztott 90 tűnik el, a kontrollból okosan megválasztott 10, akkor a tökéletes hatástalanságot mutató kísérletből is tökéletes hatásosság hozható ki! Ez persze egy sarkított eset volt, de remélem rögtön megérteti veled, hogy ezt miért nem intézheted el azzal, hogy "ha megelőlegezve úgy vesszük, hogy az eltűnt állatok a "prekoncepció" ellen dolgoznak, akkor azon állatok beleszámolásával sem az jön ki, hogy semmilyen hatás nem gyanítható".
A valóságban persze nem is ez a "tökéletes hatásosság" a cél, csak a statisztikai szignifikancia elérése, amihez - a szórások függvényében - elég lehet egy-két állatot elhagyni innen is és onnan is, és kész is vagyunk. Pláne ha eleve kicsi a mintanagyság...
Valóban így szó nélkül eltűnvén a majmok, nekem is furcsának hat. Det azért megjegyzem, hogy ha megelőlegezve úgy vesszük, hogy az eltűnt állatok a "prekoncepció" ellen dolgoznak, akkor azon állatok beleszámolásával sem az jön ki, hogy semmilyen hatás nem gyanítható. Ezért is bosszantó a dolog.
Én írtam a nőnek, hogy hova tűntek a majmocskák. Nem bírt válaszolni sajnos. Pittsburghi egyetemet végigtelefonálni most nincs kedvem. De az utókoment a levélből érdekelne, ha már te megtaláltad. Hol lehet elolvasni? Pláne érdekel, hogy lássam, mivel tudta valaki szóra bírni levélben, mikor nekem nem sikerült.
Vagy ennyi elég volt...?
A világért sem szeretném, ha a szabadidődet a gyermekeid helyett ezekre a hülyékre pazarolnád, úgyhogy inkább elárulom: ha rendesen végigolvasnád az anyagot, akkor sem derülne ki belőle, hogy hova tűntek. Ha kétszer rendesen, akkor sem. Ha háromszor, akkor sem. Ugyanis egy büdös szó nincs erről az egész cikkben!
A helyzet azonban ennél is viccesebb. Később a szerzők azt írták mentegetőzésként az újságnak, hogy mindenféle nehézség adódott: van amelyik majomnak súlyos hasmenése lett, más esetben rosszul működött a PET-berendezés, megint más esetben elveszett az adatkapcsolat, amikor áttöltötték volna a méréseket. Aha, persze.
De a legviccesebb: az egyik kontroll csoportból történő kiesés azért történt, mert az állatot véletlenül (!!!!!) beoltották. ("one infant in the unexposed group inadvertently received a vaccine and had to be removed from the study"). Hát, aki ezt elhiszi...
(De hangsúlyozom, annyi gerinc se volt bennük, hogy ezt magában a cikkben leírták volna, csak egy utólagos levélből derült ki, amikor már rajtakapták őket.)
Foglaljuk össze. Indultunk 12 kezelt, és 4 kontroll állatból. Lehet hivatkozni arra, hogy ez csak pilot study, meg kifinomult statisztikát használtunk, de az már ennyiből is látható, hogy túl sok következtetés levonására nem lesz alkalmas a cikk, bármi is az eredmény.
Nade, most jön a szép rész. Valójában ugyanis 12 helyett 9 kezelt, és 4 helyett 2 (azaz: kettő!) kontroll állat vesz részt a kísérletben... anélkül, hogy erről egy mukkot szólnának a szerzők!! Elrejtik két mondatban a 150. oldal közepén, mintegy mellesleg megemlítve, hogy 9/2 állatról készült felvétel... Amolyan mellékinformációként. Hogy két oldallal ezelőtt még 12/4 volt? Ugyan már, ki veszi ezt észre!
És, mint lixomus példája mutatja, tökéletesen igazuk is van!!
Egyszóval, mindenféle indoklás nélkül, sőt, nem csak mindenféle indoklás nélkül, de direkte eltitkolva, eltűnik az eleve igen kicsi kezelt csoport egyharmada (!) és az eleve borzasztóan kicsi kontroll csoport fele (!!!).
Mondanom sem kell, a megmaradt mintaszám (2 (!) fős kontroll csoport?! - nane) aztán végképp nem teszi lehetővé semmilyen következtetés levonását... még akkor sem, ha eleve ennyivel indultak volna.
De itt ráadásul alapvetően más a helyzet: mint az ebből kiderült, szelektáltak az állatok között, és persze nyilván véletlenül sem azokat tüntették el, akik nem illettek a prekoncepciójukba, á, ez kizárt. Csak elromlott a gép, meg véletlenül beoltották az egyik kontrollt. Persze.
(Így persze nem nehéz statisztikailag szignifikáns különbséget kihozni bármiből: fogok két csoportot, legrosszabb esetben ugyanolyan arányban történik a vizsgált esemény mindkettőben, ekkor elhagyok párat a kísérletiből, aminek nem lett baja, párat a kontrollból, aminek baja lett és kész is. Nagyon kifinomult...)
Aktualitásra fókuszálva, pl. engem most nagyon érdekel, hogy mi történt a kísérletben 4 majommal. Ezügyben komolyan zörgetek a Jurasic Parkban, lássuk mi lesz belőle. Viccet félretéve, tényleg nyomozom a dolgot. Persze ettől függetlenül még mindig fontos lenne (de majom eltűnés miatt, mint mentőöv, a kérdés elnapolva), hogy ha nem is 12, de 9 makinak tényleg rosszul állt az oltás és amit utána láttak MRIn és PETen. De KAnak, igaza van (még ha hülyegyerekek és az okos tanárnéni jelenletet próbálta is színpadra tenni), ez ne lógjon a levegőben. Én még mindig nem olvastam végig rendesen az anyagot, mert nincs időm, úgyhogy ezügyben fenntartások nélkül úgy teszek, mintha a majmok-szőrén szálán eltűntek volna, ahogy KA sugallja. Ki fog derülni mi a titok. Ezért már megéri vitázni, nem?
Miért kell KA-t bármiről meggyőzni? Nagy fordulatot vesz az ügy? Vagy csak egy szkeptikus meggyőzni siker? Mert akkor értem és hajrá!
Fikázni egyébként könnyű,...ezt tapasztalatból mondom.
Ha a ciik nem elég tudományos heyről van akkor azért, ha tudományos helyről (ez is lehet erősen szubjektív) van akkor lesz benne hiba vagy maga a kutatás helyszine ad majd okot agodalomra,....
Van egy olyan megérzésem, hogy az ellenkezőt bizonyítani egy állat is elég lenne.
Kedves KA mi nem simerjük egymást, de valószínűleg nagyon jó mentor lennél, bíráló tudományos lapokba,...sok tudós kapná vissza átdolgozásra a cikkét, de nem lehetne rajtuk fogást találni,...legalábbis merem remélni az általad preferált irányban sem.
Debizonyhogy ezt kell kérdezni.
150. oldal, jobb hasáb felülről 5.-7. sor:
"A complete set of MRI data at both T1 and T2 were obtained from 9 exposed and 2 unexposed animals."
Aztán 150. oldal, jobb hasáb 21.-23. sor:
"A complete set of PET data at both T1 and T2 were obtained from 9 exposed and 2 unexposed animals."
Tekintetbe véve, hogy valamennyi vizsgálatot vagy MR vagy PET kép alapján csináltak, így akiről sem ilyen, sem olyan kép nem készült, az értelemszerűen sem a kísérleti, sem a kontrollcsoportnak nem volt tagja, magyarán kiesett a vizsgálatból.
Találós kérdések, 2. kör:
Hol derül ki a cikkből, hogy miért lett a 12 kísérleti állatból 9?
Hol derül ki a cikkből, hogy miért lett a 4 kontroll állatból 2? [És még csak nem is 3.]
Csak expressz átszaladtam az anyagot, úgyhogy még azt sem vizslattam át, hogy hány ilyen 9/2 van és azokat hogyan interpretálják. Amíg vissza nem vonják a publikációt, csak nincs benne szarvas hiba, nem?
De ne cicázzunk tovább. Te gondolom precízen elolvastad, mondd el bátran mit leltél.
Jobb oldalt még érdekes linkek vannak tiomerzál-higany-autizmus publikációkhoz. Csak az abstractot futottam át, érdemes elolvasni ha van rá idő.
ncbi.nlm.nih.gov/.../22015977
ncbi.nlm.nih.gov/.../22163375
Az első kettő stimmel, a második kettő közül viszont egyik sem, azt nézd meg jobban
(De rettentően örülök, hogy észre sem vetted, tökéletesen szemléltetni fogja, amit mondani akarok erről.)
12
4
12
3 - egyet kihuztak, mert ütemezési zavar állt elő
Neked milyen számok jöttek ki a kérdéseidre?
Az egyedszámok kicsinységére is reflektáltak, ha már a komolyságát is burkoltan kétségbevontad:
While, as a pilot study, the size of the study groups limits the strength of the conclusions that can be drawn, the use of statistical modeling and repeated measures contributed to the study’s power and increased the accuracy of the estimates.
Lixomus kérdésére adott "kás" válasz nagyon érdekel továbbra is.
B. Lajosnak még adós vagyok a válasszal, lixomus-nak is szeretnék egy rövid viszontválaszt írni, utána ezt is megírom. (Már elkezdtem, de azért ez idő lesz, pláne mert elég sok dolog van most az egyetemen.)
Na, ennek nagyon örülök! Az ilyen cikkekről van értelme vitatkozni (szemben a tízoldas, de nulla tényt tartalmazó litániákkal).
Kezdésnek fel is tennék pár kérdést, amit - mivel nyilván olvastátok a cikket, ha már így hivatkoztok rá - nem lesz nehéz megválaszolni:
Terv szerint hány állat került volna a kezelt csoportba?
Terv szerint hány állat került volna a kontrollcsoportba?
Hány állat került ténylegesen a kezelt csoportba?
Hány állat került ténylegesen a kontrollcsoportba?
A fenti számokat megnézve, illetve egymással összevetve el lehet gondolkodni a kutatás komolyságán...
A magam részéről helytelenítem, hogy állatokat tesznek ki ilyen kínzó kísérleteknek. Nekik is joguk van arra, hogy a saját, természetes életterükben boldogan, háborítatlanul éljenek. Ha mi emberek már mindannyian ezt fogjuk gondolni, mondani és tenni, akkor a saját gyerekeinket sem akarjuk majd kétes eredetű és eredményű "tudományos" vakcinázásnak kitenni. Ja, és jó, hogy van forrásmegjelölés is, így senki sem fog szomjazni a cikk olvasása és értelmezése után!