„Meglepően rövid ideig hat a szamárköhögés elleni oltás”
Ez a címe a Medical Online internetes szaklapban megjelent cikknek, ami önmagáért beszél. A cikk arról szól, hogy a szamárköhögés oltás 3 évig hat. Erre a következtetésre amerikai orvosok jutottak, mikor a 2010-ben Kaliforniában lezajló szamárköhögés járványban megbetegedett gyermekek adatait elemezték. Tehát a való életben, a ténylegesen lezajlott eseményeket figyelték meg!
Az ember elgondolkodik a cím elején található „meglepően" szó használatán. Akkor szoktunk meglepődni, ha máshogy tudtuk, mást hittünk, mást vártunk, másban reménykedtünk, vagy máshogy tanították mint amivel szembesülni kényszerülünk. Jelen esetben feltételezhetjük, hogy a szakemberek több, esetleg jóval több mint három év, netalántán életre szóló hatásúnak hitték, tudták, mondták ezt az oltást. Mire alapozták ezt, ami miatt aztán meglepődtek, hovatovább csalódtak? Erre vonatkozóan érdekes mondatra lelünk a cikkben:
„A GSK szóvivője a Reutersnek elmondta: a cég sosem vizsgálta, hogy meddig tart a 4-6 éves korban beadott oltás hatásossága." – GSK = Glaxo Smith Kline a vakcina gyártója
FIGYELEM! Olvassuk el még egyszer: SOSEM VIZSGÁLTA. Tehát egy alapvetően fontos tulajdonságot, hogy mennyi ideig hat, a gyártó sohasem vizsgált. S azt a hatóságok sohasem kérték számon, illetve nem vizsgálták meg saját eljárás során. Fel sem merült a kérdés, nem voltak rá kíváncsiak (!). De most meglepődnek. Lépjünk túl a helyzetből adódó komikumon, mert ez nagyon mély emberjogi és egészségügyi kérdéseket vet fel.
Először is, a hatóságok, szakemberek vagy akár csak a gyermekeinket beoltó orvosok sem említik nekünk egyetlen szóval sem, hogy az oltás, amit éppen beadni készülnek, esetleg nem véd egész életre szólóan. Nem csak a szamárköhögés elleni, hanem a többi oltás sem. Lehet, hogy a honi szakemberek még nem értek el a „meglepődés" szintjére más oltások esetében, de a nagyvilágban az orvostársadalom jelentős hányada ezzel tisztában van már. Itthon csak leszegett fejjel, ellentmondást nem tűrő hangon harsogják: „oltani, oltani, oltani". „Mert ha nem érjük el a 95 százalékos átoltottságot, akkor biztos pusztulás fenyeget mindannyiunkat." A három évig ható oltás esetében ugye nem kell hosszas matematikai levezetésekbe bocsátkozni arról, hogy azért, mert 95 százaléknál több embert böktek meg élete során a szamárköhögés elleni oltással, az csupán az adott közösség töredékében nyújt aktuálisan tényleges védettséget. Ezzel a „nyájimmunitás" szakkifejezés is csupán elvont fogalommá silányul, mert nyájimmunitás szamárköhögés esetében gyakorlatilag nincs. Kiszámolható, hogy a Magyarországon élők jóval több mint 80 százaléka NEM élvezi a szamárköhögés elleni oltottságból adódó védelmet annak ellenére, hogy gyakorlatilag mindenki megkapta az oltást. Pánikra semmi ok. Vegyük észre azt a megnyugtató tényt, hogy ennek ellenére hazánkban sem pusztít a szamárköhögés járvány – valamilyen rejtélyes okból. Amit viszont szintén vegyünk észre: a hatóságaink eltitkolják azt a tényt, hogy valószínűleg nem véd örökre egy oltás sem s hogy nem is vizsgálták, hogy valójában mennyi ideig véd az, amit éppen be akarnak adni a gyerekeinknek, ellentmondást nem tűrve. Egy visszafordíthatatlan orvosi beavatkozásról nem tudják és/vagy nem mondják meg a szülőnek, amit mindenkinek alapvető emberi joga volna tudni, és az információ birtokában dönteni...
Mennyire vehető komolyan, amikor büszkén kihirdetik, hogy egy adott vakcina 90 (95, 97 ... stb.) százalékban védelmet nyújt? Hány percig vagy hány évig 90 százalék? Mint láthatjuk, nem tudják, de még csak nem is kíváncsiak rá. Csak meglepődnek, hogy 3 évvel az oltás beadása után a 90 százalék inkább 0.
Az Alkotmánybíróság helyesnek vélte, hogy az emberi szabadságjogokat korlátozzák oltások esetében, mert a közösség érdekében ez így jó. Mondván, aki nincs beoltva, az veszélyezteti az egész közösséget. A három évig ható szamárköhögés elleni oltás esetében nem kell magyaráznunk, hogy ez a döntés ingatag alapzaton született. Bárki által belátható, hogy egy be nem oltott gyermek pontosan annyira veszélyes e tekintetben a társadalomra, mint bárki, akinél már az oltás hatástalan – például az újszülöttekre nézve saját szülei. Ha optimistán 10 éves hatást feltételezünk minden oltás esetében, akkor a legmerészebb becslés esetén is gyakorlatilag minden harminc év feletti ember veszélyes lehet embertársaira oltott betegségek tekintetében. Pontosan annyira, mint egy csecsemő, akinek a szülei megtagadják az oltásokat. Viszont mi felnőttek megtagadhatunk bármilyen oltást amit ajánlanak (hiszen mi életkorunkban már nem kötelező semmi), míg a kisgyermekeket teljes jogfosztottságban beoltják. Ez alapvető emberjogi diszkrimináció, ezért az Alkotmánybíróság döntése téves.
Fontos jogtechnikai kérdés, hogy mire alapozta az Alkotmánybíróság a döntést. Természetesen a járványügyi illetékesek szakértői véleményét vette alapul. Vajon elmondták-e az Alkotmánybíróságnak, hogy az oltások csupán pár évig nyújtanak védelmet, vagy, hogy ezt soha nem vizsgálta senki? Ha ezekre nem hívták fel a figyelmet a szakemberek, akkor félrevezették az Alkotmánybíróságot, ami viszont egy igazságügyi tényállás...
Visszatérve a címben szereplő „meglepően" szóra, érdemes megvizsgálni, hogy mennyire lepődtek meg a hazai szakemberek. Elég elolvasni Dr. Ócsai Lajossal (ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője) egy régebben készült interjút a Medical Online-ban (forrás lent). Bár több ellentmondás van az interjúban, most koncentráljunk a szamárköhögést taglaló kijelentésekre (kiemelések tőlem):
- „Az újfajta pertusszisz-vakcina nemcsak 7 éves korig adható, hanem serdülőknek, sőt felnőtteknek is. A 11 évesek emlékeztető oltása 10–15 évre nyújt védettséget, ami esetenként a szülések idejére is kitart"
- „Vannak kórokozók, amelyekkel szemben védettek vagyunk, de nem iktathatók ki a környezetünkből. Ezek a szervezetünkben is jelen lehetnek, de nem betegszünk meg miattuk. Mivel időnként találkozik velük az immunrendszerünk, a gyerekkori védőoltás elég lehet öregkorig. Ilyen például a diftéria, a pertusszisz." (pertusszisz=szamárköhögés)
Ezeket olvasva egy interjún belül, az ember azt gondolja, hogy ennek az embernek vagy fogalma sincs arról, hogy a szamárköhögés oltás meddig véd, vagy pedig, hogy pontosan tudja, meddig véd, de megpróbálja elkenni a nem túl hízelgő tényt. Egyik esetben sem túl bizalomgerjesztő.
Csendben megjegyzem, hogy tavaly október óta, amikor az interjú megjelent, egyetlen orvos sem kérdezte meg a fórumon, hogy melyik kijelentés tekinthető irányadónak a szamárköhögés elleni oltást illetően.
Amolyan desszertként javaslom, hogy a címadó cikkben, a szürke kockában szereplő „Védőoltás csecsemőknek: a legkisebbeken nem tesztelték" című cikket is fussuk át (forrás lent). Ez a cím is igen beszédes. A cikk pontosan arról szól, amit a címből sejtünk (kiemelés tőlem):
„Azonban problémát jelent, hogy a csecsemők számára elfogadott oltásokat eredetileg idősebbek számára fejlesztették ki, csecsemők körében nem tesztelték. Holott az optimális védőoltás-fejlesztésnek figyelembe kéne vennie az immunrendszer fejlődését, annak korspecifikus sajátságait – napjainkban a tudomány a csecsemők és az idősebbek immunitása között egyre több különbségre világít rá."
Tehát: Magyarországon olyan oltások kötelezőek, melyeknél az alkalmazott vakcinák felhasználását nem előzte meg vizsgálat a célzott korcsoportban. (Elismerten, terhes nők esetében sem végeztek semmilyen vizsgálatot.) Értjük-e, mit jelent ez? Azt, hogy a gyermekeinkbe, minden kiút nélkül, kötelezően befecskendeznek valamit, aminek működésére, szükségességére a bizakodás a legerősebb orvostudományi bizonyíték, illetve a hosszútávú elemzését a „meglepődés" elnevezésű protokollban végzik el.
Felhívjuk a tisztelt illetékesek, az Egészségügyi Tudományos Tanács, az Alkotmánybíróság figyelmét, hogy egyesületünk pontosan emiatt is követeli az oltásokról szóló információk teljeskörű elérhetőségét és a szabad döntés jogát.
- Sohasem vizsgálta sem a gyártó, sem az oltást kötelezően előíró hatóság, hogy mennyi ideig hat beadása után – szamárköhögés esetében kiderült, hogy ténylegesen csak három évig.
- Nem az oltandó gyermek korosztályára fejlesztették és tesztelték – tehát senki nem vizsgálta, hogy a beoltandó gyermekünk korosztályára nézve miről is szól az adott vakcina hatásosság, veszély tekintetében.
- Mérgező, egészségre bizonyítottan káros anyagokat, ismert és ismeretlen kórokozó szennyeződéseket, emberi abortumból, állatokból származó sejteket, fehérjéket tartalmaz.
Forrás:
http://www.medicalonline.hu/gyerekgyogyaszat/cikk/meglepoen_rovid_ideig_hat_a_szamarkohoges_elleni_oltas
http://www.medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/tucatnyi_uj_vakcina__diagnosztikai_forradalom
http://www.medicalonline.hu/cikk/vedooltas_csecsemoknek__a_legkisebbeken_nem_teszteltek
Kérjük jelezze, ha valamelyik cikk nem elérhető!
Kedves Akácvirág!
Amikor a BCG oltást beadásra kerül, még nem tudható az, hogy a gyermeknek mire van allergiája. Az esetek döntő többségben (szerintem) semmire. Ezt az oltást a kórházban szokás beadni. Az allergia kialakulása egy folyamat eredménye kell, hogy legyen. A mi álláspontunk az az, hogy ebbe a folyamatba a védőoltások igen komolyan kiveszik a részüket.
Én. És még száz másik.