„Én most már oltásellenes vagyok!"

Írta: Nebáncsvirág Egyesület – 2012. március 22.

A következő levelet H. Bernadett küldte nekünk 2012. márciusában.

„Én most már oltásellenes vagyok!

Miért már, illetve csak most?

Két fiam van, a nagyobbik 5 éves, a kicsi 8 hónapos. Sajnos a nagyobbik fiamnál autizmust diagnosztizáltak 3 éves korában. Ő minden, még a nem kötelező oltásokat is megkapta. 1 éves koráig rendesen fejlődött, aztán:

• 1 évesen Varilrix (bárányhimlő elleni) oltás után hasmenés, védőnő feljegyzése: fogózkodva jár, szótagokat mond;
• 14 hónaposan védőnő feljegyzése: egyedül jár, szótagokat mond, gyakran van légúti fertőzése;
• 15 hónaposan Priorix (MMR) oltás után légúti fertőzések sora, szívzörej (utóbbi ártalmatlannak bizonyult);
• 16 hónaposan védőnő feljegyzése: babanyelven (!!!) gagyog;
• 18 hónapos Infanrix (Di-Per-Te) oltás után dermatitis, láz, vírusos bélfertőzés;
• 22 hónaposan védőnő feljegyzése: "anyuka panaszkodik, hogy szemkontaktust nem tart, és a beszéde elmaradt, nem figyel rájuk."

Szociális viselkedése visszamaradt. Kérdeztem, mit tehetnék? Várjak! Sokat volt beteg, felső légúti fertőzés, hasmenés. Tejcukor érzékeny – ha jól olvastam, nekik ellenjavallt az MMR oltás. (Persze ezt nem kérdezték oltás előtt.) Sajnos csak mostanában bukkantam rá különféle „gyógymódokra", mert bárhol érdeklődtem, azt mondták, törődjek bele, hogy a fiam autista. Mi most is azért dolgozunk, hogy helyrehozzuk a károkat: diéta, fejlesztés, oltáskivezetés, stb. 5 évesen egy másfél éves szintjén kommunikál, neki sajnos ez a terület károsodott.

Kisebbik fiam vesetágulattal született (ezt jeleztem a kórházi gyerekorvosnak, de nem foglalkoztak vele), eléggé sárga volt, amikor BCG-vel beoltották. Az oltási heg többször csúnyán kifakadt, most is gennyes (8 hónap után!). 10 naposan fulladni kezdett, és beszürkült. Súlyos húgyúti fertőzéssel 3 hetet töltött kórházban. Vérplazmát kapott, mert a mája még mindig nem tudta a bilirubint lebontani. Infúziók, gyógyszerek, és azzal rémisztgettek, el kell távolítani a veséjét... Hál istennek ezzel nincs azóta probléma, de ha meg kellett volna műteni, akkor is beoltották volna Infanrixszal (Di-Per-Te) a műtét után kb. 2 héttel. Igaz, ez az oltás kb. 2 hetet csúszott.

• Első Infanrix oltás: szinte vígasztalhatatlan sírás, kis csomó az oltás helyén.
• 2. oltás: egyre több sírás.
• 3. oltás: éjszaka 2 óránként ébredés, sírás, nagy csomó az oltás helyén.

Közben szépen fejlődött, de a forgásban féloldalas lett. Mászásnál az utoljára oltott lábát inkább húzza (a másikkal tökéletesen mászik). Erre az én háziorvosom mondta: ha ideghez nagyon közel adják az oltást, az ott betokosodhat és hónapokig tart, mire feloldódik, s közben akadályozhatja a mozgást. Gyógypedagógus masszírozza, és ő is mondta, hogy fél oldalára nagyon merev. (Mindez gondos homeopátiás oltáselőkészítés mellett.)

Szóval a fentiekből okulva úgy döntöttem, nem oltják többet egyik gyermekemet sem. Tudom, nehéz és hosszú menet lesz, de azt nehezebb lenne elviselnem, ha a kicsinek is lenne valami baja. (Eléggé megvisel minket a nagyobbik állapota, hiszen olyan szép és értelmes gyerkőc...) Mivel a kicsi is tejcukorérzékeny, ami öröklött, talán az MMR-t vele el tudom kerülni..."