Járvány van

Írta: B. Lajos – 2015. január 25. Kategória: Sokszínű szemüveg

Gondolom, sokan már meg sem lepődnek ezen a kijelentésen, hisz ezidőtájt – hosszas felkészülés után – minden évben hivatalosan is kihirdetésre kerül az éves influenza járvány időszaka. Ez az esemény mindannyiunkból más-más reakciót vált ki. Lesz, aki egyből prüsszögni kezd, lesz, aki dörzsöli a tenyerét, hogy őt úgysem éri baj. Van, aki rohan oltatni (vagy már oltatott), és van, aki nyúl a spájzba a páleszos butykosért, mondván: amióta az eszemet tudom, ezt iszom, azóta semmi bajom (igaz, nem tudom, mióta tudom az eszem?!?). No most, én ezek közül egyikhez sem tartozom. Influenza ügyben totális hír-immunitás alakult ki bennem. Olyan szinten nem érdekel a dolog, hogy ha egy poligráfot kötnének rám, az teljes bizonyossággal a nyugalmi állapotában maradna. Illetve még az is előfordulhat, hogy visszafelé magába fordulna a mutató. A legmagasabb inger, amit kiválthat bennem, az az, hogy fáraszt az ügy. ...

Ez az írás nem jött volna létre, ha 2015. január 21-én nem tör rám egy olyan hurutos, köhögéses nyavalya, mely napokra ágynak dönt.

Mégis, akkor milyen járvány van?

Gyermekeket nevelő szülőként hónapok óta hallom, hogy járvány van. Különös kórokozó(k) lehet(nek) a háttérben, mivel nem csak a gyermekeket sújtja, hanem a szülőket, nevelőket egyaránt. Ismerősökkel összefutva a városban, kérdezés nélkül ömlik belőlük az információ: „Beteg a család, és én is." Vannak, akik folyton visszaesnek és nem csak vissza, hanem ágynak is. A járvány nem kevés tüdőgyulladásos esetet is produkált. Nálunk az oviban is, ahová ráadásul csak 18 gyerkőc jár, több esetről tudok. Sokuk szinte folyamatos középfülgyulladással küzd, illetve azok allopatikus kimosós, fölszúrós kezelésmódjával együtt, mely valamilyen okból kifolyólag újból vissza-visszatér. Volt olyan is, akinél egyszerre, vagy egymást követően jöttek a bajok. Hurutos köhögés, tüdőgyulladás, középfülgyulladás, csaknem süketségig fajulva. Az antibiotikumos kezelés szinte minden érintett gyermeknél a végső megoldás lett (kivéve nálunk). A közszáj tüdőgyulladás járványról beszél. No, ez az, ami először szöget ütött a fejemben! A média hónapokig harsogta a Prevenar oltás reklámját, mely így szólt:

AGYHÁRTYAGYULLADÁS, TÜDŐGYULLADÁS, KÖZÉPFÜLGYULLADÁS

ellen nyújt védelmet. A reklám azt is mondja, hogy „az elmúlt öt évben több százezer gyermek kapta meg az oltást". A mostani járvány az egész országra kiterjedő méretű. Több anyuka is jelezte felénk, hogy „tüdőgyulladásos járvány van". – A szóhasználatot idéztem. –  A tömeges jelző nem túlzás. A (kis)gyermeket nevelő családok szinte mindegyike valamilyen módon kontaktált a mostani bacival. Ez többnyire megbetegedés formájában öltött testet. Igaz, hogy a legtöbb esetben a járóbeteg-ellátás keretei közt alkalmazott antibiotikumok hatásosan megoldották a problémát. Tudomásunk van néhány kórházba utalt gyermekről is (ezt maguk az érintett szülők mondták el). Egy szülő érdeklődésére az egyik kórházunk intenzív osztályának doktornője a pneumococcus nevet ejtette ki a száján („többnyire ez áll a háttérben"). A média mégis hallgat. Ez érthetetlen!

Itt valami nagyon nem stimmel!

Pont most zajlik a pneumococcus elleni oltási program Magyarországon. Pont most tör ki járvány? Pneumococcus járvány? Akkor mi ellen is oltottak/oltanak? Ráadásul ez a betegség nem is szokott járványos formát ölteni! ... „Elvileg az nem lehet" (mondaná a szakma egyszerűbb fele csípőből tüzelve). Akkor mi más?... Pl.: influenzaszerű megbetegedések. – Úgy látszik, ezt mindenre rá lehet húzni.

Ha már pneumococcus, akkor érdemes megemlíteni, hogy többször leírtuk ezen az oldalon (is) a következő állítást: „Hosszú keresgélés után sem találunk egyetlen Pneumococcus járványt sem a történelmi feljegyzésekben, mivel soha nem okozott tömeges megbetegedést. Ennek oka az, hogy kizárólag a legyengült immunrendszerrel bíró egyedeknél okoz megbetegedést. Veszélyességi besorolásáról sok mindent elárul az a tény is, hogy egy kialakult fertőzés esetén nem kell semmiféle óvintézkedést tenniük a beteg környezetében élőknek – gondolva itt a megelőző antibiotikumos kezelésekre." Ha ez így van, – márpedig ezt szakmai körökből sem cáfolták eddig – akkor a pneumococcus kizárva.
De ha a gyanú mégis beigazolódik, akkor ezt az állítást, ebben a formában többet nem lehet használni. Igaz, még a szakirodalmat is át kell majd szabni ez miatt a kis sztori miatt, de ez legyen a dolga annak, akié (gondolom, ez pikk-pakk menni fog)!

Ilyenkor mondja a GPS nevű hölgyike, hogy ÚJRATERVEZÉS.

Egy hír 2014. decemberében – nem kimondva – hasonló történésekről számol be: „Egyre többen fordulnak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, de nem ez a kórokozó." „Az elvégzett virológiai vizsgálatok egyetlen egy esetben sem igazolták az influenzavírus jelenlétét." – A hír arra már nem terjedt ki, hogy valójában mit találtak.

Egy másik hír a következő kiemelést teszi: „Felnőtteknél egyelőre nincs jele a halálozási adatok emelkedésének, ám a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a szövődmények, például tüdőgyulladások száma."

Az OEK szezonális kiadványában RS vírus járványról is említést tesz. Az RSV szövődményei között előfordulhat pneumónia (tüdőgyulladás) is. Az influenzás megbetegedések során (RS vírusnál is) potenciális veszélyforrás a bakteriális felülfertőzés lehetősége, mely hátterében pneumococcus törzsek is állhatnak.

Mink van még?

A 2014. december 22-én a Kormányhivatalhoz eljuttatott beadványunk előkészítése során, – minő véletlen – a prevenáros rész kidolgozásához volt némi közöm. Ebből a forrásanyagból tudhatjuk, hogy 2012-ben, az OEK szakemberei által készült egy szerotípizálási vizsgálat, mely azt vizsgálta, milyen hatással volt az oltás bevezetése a betegségtípus alakulására. A vizsgálat eredménye azt mutatta ki, hogy egyfajta szerotípus átrendeződés ment végbe az oltás bevezetését követően. Az ezidáig kevésbé vagy egyáltalán nem domináns törzsek jutottak szerephez. A dominancia alakulásában az oltóanyagban szereplő törzsek is megerősödtek: ahelyett, hogy háttérbe szorultak volna, dominánssá váltak. „A 19A, mely még 2008-ban a színen sem volt, 2012-ben meghaladta a 3-as szerotípus korábbi gyakoriságát (2012-ben 34%!)". A Prevernar 13-nak elvileg védenie kellene a 19A csoporttal szemben. Az oltás terjesztette/tolta előre a 19A típust?

A Nebáncsvirág Egyesület több átvett cikkben hívta fel a figyelmet erre a jelenségre!

Fontos megjegyezni, hogy a szerotípizálási vizsgálat idején még csak 2012-t írtunk!

Még egy fontos mozzanat. Vakcinabeszerzés, Tender, ... Balhé

2014 áprilisában zárult le a pneumococcus oltás közbeszerzési pályázata, nyertese pedig a brit GlaxoSmithKline (GSK) nevű vállalat Synflorix terméke lett volna. A tender eredményét azonban az utolsó pillanatban törölték.

Az index.hu értesülései szerint a megrendelő (az Országos Tisztifőorvosi Hivatal) két különböző kifogást jelölt meg az érvénytelenítés okaként: egyrészt a friss statisztikák szerint változtak az uralkodó pneumococcus-szerotípusok Magyarországon, és ezek ellen nem nyújtana megfelelő járványügyi védelmet a GSK terméke; másrészt a legújabb tudományos kutatásokat követve tartanak az oltás egyik feltételezetten lehetséges mellékhatásától, a Kawasaki-szindrómától.

A gyártó, melynek jelenleg egy kötelező oltása van Magyarországon (a hepatitis B elleni Engerix B), azonnal fellebbezett az eredménytelenítés ellen, azt állítva, hogy egyrészt a szerotípusokkal kapcsolatban a megrendelő már korábban tájékozódhatott volna, hiszen a statisztikák márciusban már publikusak voltak; másrészt a Kawasaki-szindróma és a Synflorix oltás között csak feltételezett, de egyelőre nem bizonyított az összefüggés.

A Közbeszerzési Döntőbizottság június 23-ai döntése értelmében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) hibázott, jogsértő módon nyilvánította eredménytelennek a közbeszerzést, és egymillió forintos bírságot köteles fizetni.

Mi itt szálltunk le az ügyről. Az én véleményem az, hogy a Kawasaki-szindróma csak afféle csinált ürügyként jelenik meg a történetben. Amúgy a GSK terméke valóban rosszabb választás lett volna. Tehát, az OTH-t döntéséért kritizálni nem szabad. Viszont, a nagyobb baj jeleit az OEK szakemberei egészen biztosan előre látták. 2012-ben ugyanis a szerotípizálási vizsgálat nem említ esetszámokat, csak a beküldött minták alapján vonja le következtetéseit. Ettől függetlenül, ha valahol tudnak számszerű adatokat, az az OEK, ugyanis az orvosok számítógépes hálózatának adatai csak befutnak hozzájuk. Ezekből pedig egészen biztosan már akkor tudható volt a tendencia. – Pontos adatokkal valószínűleg ők sem tudnak szolgálni, ugyanis a pneumococcus esetek jelentése kivitelezhetetlen. Hogy miért? Azért, mert laboratóriumi vizsgálat nélkül csak gyanítani lehet, hogy mi(k) lehet(nek) a háttérben. Laborba pedig nem szokás mintát küldeni. Csak tippelek: tíz rendelőből, tízben nincs mintavételére alkalmas transzfergéles pálcika. A mintaküldési hajlandóságról és annak fontosságáról a következőket olvashatjuk egy helyi lapban nyilatkozó orvostól (ZalaEgerszeg újság ): „Vírusvizsgálatot nem kértünk, hiszen mire megjön az eredmény, lecseng az egész influenzajárvány. Melyik vírus volt idén a domináns, ennek megállapítása a virológusok dolga, ...". Micsoda ellentmondás! Kérdezem én, ha nem küldenek mintákat az orvosok, honnét tudják a virológusok, hogy valójában mi történt? Egy mintából sok minden kiderülhet! Mi van akkor, ha nem is influenza okozta megbetegedésről kell beszélni? Oltsunk akkor is, mindegy, mi ellen is! Kicsit olyan ez, mint amikor „vak vezet világtalant". ... Nem csak az arra kijelölt rendelőknek kellene mintákat küldeni. – Néhány sorral feljebb a laikusok döntési szabadságát kritizálta orvosunk, szankciókért kiáltva...

Szerotípus átrendeződés történhetett?

Ez valószínűsíthető. Szedjük sorba, mink van:

• van egy betegség, ami az oltottakat sem kíméli (esetükben az oltás nem véd),
• van egy betegség, mely a felnőttek és gyermekek között közel azonos morbiditással (megbetegedéssel) bír,
• a felnőttek között ugyanúgy súlyos lefolyású a betegség, ami azt feltételezi, hogy a felnőtt lakosság sem került kapcsolatba ezzel a mikroorganizmussal eddigi élete során (idősek, gyenge immunállapotúak életveszélyben),
• ez a kórokozó nem volt jelen a Kárpát-medencében, most pedig rövid idő alatt tömeges járványt okozott/okoz,
• egy új kórokozó akkor tud erőre kapni, ha új élettér nyílik előtte (valami más helyébe lép), erre adott védőoltási program is alkalmat szülhet (oltással kiütött szerotípusok helyébe másik lép, de egyúttal teljesen más mikroorganizmus is feltűnhet),
• 2008-tól olyan oltóanyaggal oltanak Magyarországon, mely tartalmazza a hazánkban ezidáig nem kimutatott és egyre terjedőbb 19A szerotípust,
• a hivatalos járványügyi szervek és a média hallgat.

Ez utóbbi hallgatáshoz hozzá kell tennem, hogy az influenza járványról hónapok óta megy a kampány. – Lázas készülődés zajlott. – Mikorra várható, megelőzhető, stb... Egy tömegeket érintő, zajló járványról pedig senki nem mond semmit. Ilyen esetben fontos lenne a lakosságnak tudni, hogy mégis, mire vigyázzunk, mire figyeljünk! Hát ez a felvilágosítás nem történt meg! No, itt állok le... Mindenki szőjje hozzá a maga kis elméletét!

Mi történt?

Csak találgatni lehet. A kérdés nehezen megválaszolható, annál is inkább, mivel a szövődmények kialakulásáért – pl. tüdőgyulladás – önmagában a pneumococcus baktériumok nem okolhatók. Mondhatjuk úgy is, hogy a bajok párban járnak. Mindig van egy alapbetegség, mely szövődményekre hajlamosító lehet (esetünkben akár influenza vagy épp RS vírus, de lehet sok minden). Így azt mondani, hogy ez egy mesterségesen előidézett járvány lenne, vagy akár balesetet gyanítani a háttérben elég merész gondolat, de nem lehetetlen. Az OEK szerotípizálási vizsgálatából csak sejteni lehet, hogy a háttérben mégiscsak a szerotípus átrendeződés állhat. Tehát, egy lehetséges közvetett ok-okozati összefüggést kapargatunk. Erre adhat alapot az a tény, hogy a szezonálisan megjelenő influenza és RSV fertőzések évről-évre ismétlődnek. Utóbbival a gyermekek 2-3 éves korukig találkoznak, így ez a korosztály többségében rendelkezik egyfajta védelemmel a vírussal szemben. Tehát, ezeknek a betegségeknek a járványszerű megjelenésében semmi különlegesség nincs. A különbség az elmúlt évekhez képest a szövődmények arányában van.

Egy másik lehetséges alternatíva az lehet, hogy a pneumococcus oltással egy teljesen más típusú kórokozó előtt nyitottunk kaput. A természet újfent – és mindig – kitölti a rést. Ebben az esetben mindig azzal játszunk, hogy egy bölcsebb rendezési elv alapján létrejött egyensúlyba piszkítunk bele, miután összességében rosszabb viszonyokat idézünk elő, mint az azt megelőző volt. Az ördögi a dologban az, hogy ekkor megjelenik a statisztika nevű tudomány, ami aztán olyan eredményeket kanyarít ki, amiből az oltási program sikerét lehet majd kiolvasni. A receptúra a következő: Lényegi dolgokat kiemelve, a másod-, harmad-, vagy épp sokadrangú szempontokat egy kalapba téve, megalkotja ez elvárt eredményt. Cinizmussal élve, a számok a hülyeség önigazolásának eszközévé válnak... Ez utóbbi elméletet végképp nem lehet bizonyítani. Illetve lehetne, de ennek esélye, a mai dekadens gondolkodású szellemi miliőben teljesen irreális elvárás lenne!
Csak hogy tisztán lássunk! Technikai értelemben minden tudásunk megvan ahhoz, hogy kiderítsük/feltárjuk az okokat. Annak, hogy ez megtörténjen, sok minden gátat szab! Ezek leginkább emberi tényezők, melyek nem a tudás hiányából eredeztethetők.

Konkrétan: ha kellő mennyiségű tüdőgyulladásos esetből vett mintából igazolódna, hogy a 19A törzs áll a szövődmények hátterében, akkor az oltóanyagot, tágabb értelemben az oltási programot lehetne egyértelműen felelőssé tenni. A felnőtteknek szánt oltóanyagban ugyancsak benne van a 19A típus. Tehát, a mikroorganizmus terjesztésében minden korcsoport kivette részét.

Költséghatékonyság elemzések: Szerintem ez az a terület, ahol a legnagyobb csúsztatások produkálódnak. Előre látom, hogy a mostani hírek kapcsán ismét hová kerül majd a hangsúly. Arra, hogy az oltással mennyi megbetegedést lehetett volna megelőzni. Az, hogy egy másik oltás mennyi közvetett szövődményt produkált, már sehol nem kerül bele a számításokba. Az oltások fogynak, a betegek száma nő, a táppénzes időszakok utáni TB terhek is nőnek, az orvosságok is fogynak, stb. Költség az embereknek, az államnak – bevétel a gyógyszercégeknek és a társadalombiztosítás kasszájából élő ellátóintézményeknek (mindegyikre egyre többet költünk). Nagyjából így fest az a rendszer, melyben üzlet a betegség. Ezek azok a faktorok, melyekkel soha nem találkozunk egy költséghatékonyság-elemzésben sem. Az elemzések mindig csak egy adott betegségtípust vizsgálnak, és a közvetett egészségügyi hatásokat már nem (pl.: mennyire leszünk fogékonyak más betegségekre). Az elemzést megrendelő szándéka mindig érződik a számokban.

Mi fog történni?

Semmi. Ugyanis a kutyát nem érdekli, hogy most mi van. Illetve, akiknek dolga lenne a megszólalás, azok lapítanak. Ha a politika rákérdezne, akkor max. legyintenek, hogy „ez semmi...".
De ha példának okáért találnak 2-3 kanyarós beteget, akkor már ugranak is és komoly vizsgálat indul. Jön a „lám-lám" önigazolós kampány szöveg meg miegymás... A gyerekeknek persze semmi bajuk sincs (leszámítva pár nap otthonlétet), de ez már újfent senkit nem érdekel.

Mit tehetünk?

Valahogy jelezzük a körzetünkben praktizáló orvosaink felé, hogy vegyenek mintát a hozzájuk forduló betegektől és küldjék el azt az OEK laborba. Az OEK évek óta körlevélben hívja fel a figyelmet, kéri az orvosokat, hogy küldjenek mintákat. A beküldött minták rendkívül fontosak lehetnek egy ilyen helyzetben, mivel ők is akkor tudják a munkájukat jól végezni, ha van miből dolgozni. Sajnos erről legtöbb esetben még a kórházakban is megfeledkeznek, nemhogy a körzeti orvosi rendelőkben.

Figyelem! Az itt leírtak nem tekintendők bizonyító erejűnek. Pusztán a fellelhető információk alapján egyfajta konstelláció-értelmezés. Úgy, ahogy az oltások esetében is, az, hogy mit tekintünk bizonyítéknak, és milyen feltételrendszerek alapján, rendkívül szubjektív is lehet. Egy-egy oltásnál nem az a kérdés, hogy kell, avagy nem kell. A kérdés az, hogy kin segít? Mi van akkor, ha a valódi rizikócsoportokon túllépve az egész populációt vesszük célba velük? Egy hatásos védelmi eszközt ütünk ki saját kezünkből a mohóságunkkal? Elképzelhető, hogy tettünkkel pont azokat veszélyeztetjük, akiket védhetne az oltás. Nem beszélve arról, hogy kiszámíthatatlan események előtt nyitunk kaput (pl.: szerotípus átrendeződés). – Gondolkozzunk a történteken!