Dr. Világhy István – Világi gondolatok
Dr. Világhy István egyedülálló tudással bíró szakember volt, aki az alaposságot, a tudást képviselte. Interjúnkban korunk aktuális kérdéseiről, problémáiról kérdeztük: politika, paraszolvencia, otthonszülés, abortusz, védőoltások, betegségek, méhnyakrák prevenció, stb.
Amikor nála jártunk, nem gondoltuk, hogy sorsa tragikus irányt fog venni. A cirka 38 percnyi videó mélyen elgondolkodtató témákat érint, melyekről jelenleg is éles társadalmi vita zajlik. Ebben a hatalmas zűrzavarban igen nagy szükség lenne az általa képviselt, tapasztalatokon nyugvó érvekre. Úgy gondolta, vállalásaiért saját maga tartozik felelősséggel, s ezzel homlokegyenesen szembe ment korunk mindent felülről szabályozni akaró törekvéseivel. Világhy István ennek a harcnak lett az áldozata.
A felvétel 2012. március 26-án készült Ispánkon (Vas megye), dr. Világhy István otthonában.
A filmmel szeretnénk méltó emléket állítani dr. Világhy István személyének.
Dr. Világhy István
szülész-nőgyógyász szakorvos
1942. május 3-án született Budapesten. Apja és nagyapja általános orvosok voltak Budapesten. Fiatal kora óta meghatározó szerepet töltött be életében a sport. Először a rövidtávfutásban, később a súlyemelésben ért el kisebb-nagyobb sikereket. 1961-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Budapesti Orvostudományi Egyetemen. 1964-ben elhagyta Magyarországot, mivel a Kádár-rendszerben nem tudta elképzelni a jövőjét. Svájcban menekültjogot kapott és ösztöndíjjal folytathatta megkezdett tanulmányait. 1968-ban államvizsgázott a berni egyetemen. A szakorvosképzést különböző svájci klinikákon végezte és 1976-ban tett szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát. 1977 októberében magánrendelőt nyitott Muttenzben (Basel egyik elővárosa). A szokványos járóbeteg-rendelés mellett lehetősége volt nőgyógyászati műtétek elvégzésére szülések levezetésére magánklinikákon, szülőotthonokban és magánházaknál. Munkássága súlypontját képezte a meddőség kezelése, a terhességi vizsgálatok és a természetes szülészet művelése. 1981-ben svájci állampolgárságot szerzett. Több ízben jelentek meg írásai különböző szaklapokban. 1997-ben kezdte el szülészeti tapasztalatait leírni egy tankönyv formájában, mely 2001-ben jelent meg német nyelven „Hüvelyi szülészeti műtéttan" címmel. 2007-ben Magyarországon is megjelent a könyv, melyet saját maga fordított. 1977 és 2005 között 1777 szülést vezetett le. Ezekből 1000 kórházi szülés volt, 614 szülőotthoni, 163 pedig otthonszülés. Pontos statisztikát vezetett, melyből megtudhatjuk, hogy 2% császármetszést végzett, 15,5% fogóműtétet, 5,5% hüvelyi farfekvéses szülést, 0,2% vákuum-extrakciót, valamint 76,8% spontán szülést vezetett le. A magzati halálozás aránya 0,7% volt. Ezek az adatok szöges ellentétben állnak a mai 30-35%-os császármetszési aránnyal, amelyek – szavai szerint – „a mai szülészet dekadenciáját bizonyítják". 1983 és 2000 között a Bryophyllum készítmény alkalmazásával 1,07%-os koraszülési gyakoriságot ért el. Svájcban és a közép-európai átlagban is a koraszülések aránya 7-8% között mozog. A koraszülés megelőzését szolgáló módszerének felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van egy kontrollált klinikai kísérlet formájában a baseli egyetem szülészeti poliklinikáján.
2005. nyarán nyugdíjba vonult és bezárta svájci rendelőjét. Hazatelepült és a Vas megyei Ispánkon telepedett le. Magánrendelőként is szolgáló házát jó barátja, a neves építész, Makovecz Imre tervezte. Továbbra is elsőrendű feladatának tekintette a természetes, hüvelyi úton történő szülésvezetést, pontosabban a manuális szülészet művészetének ápolását. Számításait a hazai bürokrácia keresztülhúzta. Egy védőnői feljelentés kapcsán rendelőjét egyik napról a másikra be kellett zárnia. A vita alapját az képezte, hogy szülést csak fekvőbeteg-ellátásra alkalmas helyen szabadjon levezetni. Ebből a jogértelmezési vitából kifolyólag visszavonták a működési engedélyét. Az ezt követő kilátástalan küzdelem, magyarázkodás teljesen felőrölte idegeit. 2009-től minden szüléslevezetés törvényen kívülinek számított Ispánkon.
Világhy István nemes és érzékeny lelkű ember volt. Aggódva figyelte a hazai politika alakulását, mely nem egyszer kritikus vélemények megfogalmazására sarkallta. Szerette volna tapasztalatait megosztani az otthonszülést szabályozó jogi változások előkészítésében, melyre – habár felajánlotta segítségét – nem tartottak igényt. A jogszabályt olyan emberek alkották meg, „akik sohasem vezettek le otthonszülést". Rendelője az új szabályozás után sem felelhetett meg a kritériumoknak. Súlyos betegsége alakult ki. 2012. november 30-án végleg feladta a harcot, és itt hagyta a földi világot.
1942-2012
Kapcsolódó cikk: Megszületni az égben!
István nemcsak származását tekintve volt nemes, hanem az egész lénye volt az. Rendkívüli ízlése volt a finom dolgokhoz: zenéhez, tárgyakhoz, stb. Nekünk már nem volt módunk megtapasztalni milyen is egy Világhys szülés, pedig anno igent mondott. Két hónapon múlott. Ő az az ember volt, akiből jó lett volna többet kapni! Valahogy mindig az volt az érzésem – amikor vele beszéltem –, hogy Ő a rend a káoszban. Még akkor is, amikor felemelte a hangját, ilyenkor mindig lehűtötte dühét egy viccel. Tisztában volt tudásával, de nem akart soha sem mások fölé kerekedni. Tisztán látó, igaz ember volt, akit ez a zavart világ nem értett meg. Elszámolta magát a hazatelepüléssel, amit többször el is mondott. Meggyőződésem, hogy a körülmények áldozata lett. Sokszor gondolok rá. Lénye kitörölhetetlen nyomot hagyott bennem.