Ételallergia, oltásoktól

Írta: Vinu Arumugham • Fordította Erdősi Eszter • Lektorálta: Dr. Turcsányi Zsolt – 2017. november 09.

Gyógyszerfejlesztők Folyóirata

Az eredeti tanulmány innen tölthető le!

Esetleírás: Bizonyíték arra nézve, hogy az oltóanyagokban található élelmiszerfehérjék ételallergiák kialakulását okozzák, és ennek hatása az oltáspolitikára

Szerző: Vinu Arumugham* San Jose, CA, USA, *Szerző elérhetősége: Vinu Arumugham San Jose, CA, USA e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kézhezvétel dátuma: 2015. október 1. | Elfogadás dátuma: 2015. október 5. | Kiadás dátuma: 2015. október 10.

Forrás: Arumugham V (2015) Evidence that Food Proteins in Vaccines Cause the Development of Food Allergies and Its Implications for Vaccine Policy. J Develop Drugs 4:137. doi:10.4172/2329-6631.1000137

Szerzői jog: © 2015 Arumugham V. Ez egy nyílt elérésű cikk, melyet a Creative Commons Attribution Licence alapján lehet megosztani, mely feltételek nélküli felhasználást, megosztást, és reprodukálást tesz lehetővé bármely média felületen, feltéve, hogy az eredeti szerző és forrás megfelelően fel van tüntetve. (https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/)

Kivonat

A Nobel díjas Charles Richet több, mint 100 éve bemutatta, hogy fehérjék állatokba vagy emberekbe történő befecskendezése az immunrendszer túlérzékennyé válását okozza ugyanazon fehérjére. A fehérjével történő későbbi expozíció (a szervezetnek az adott fehérjével való ismételt találkozása) pedig allergiás vagy anafilaxiás (súlyos, életveszélyes allergiás reakció) eseményt képes előidézni. Ezt a vizsgálati eredményt azóta újra és újra igazolták mind állatkísérletekben, mind embereken végzett vizsgálatokban is. A Gyógyszerészeti Intézet (Institute of Medicine, IOM) 2011. évi Oltóanyag Mellékhatás Események jelentésében megerősítette, hogy az oltóanyagokban található fehérjék ételallergiát okoznak – Dr. Richet felfedezése óta ez a legújabb és leghitelesebb megerősítése e vizsgált ténynek. Számos oltóanyag és injekció is tartalmaz élelmiszerfehérjéket. Az 1940-es évektől számtalan tanulmány mutatta be, hogy az oltóanyagokban található élelmiszerfehérjék az emberi szervezetet túlérzékennyé tehetik. Az oltóanyagokban található allergének nyilvánosságra hozatala nem teljes körű. Nincs a befecskendezett allergénekre vonatkozóan biztonságos adagolási szint meghatározva. Ennek következtében az oltóanyagokban és injekciókban található allergének mennyisége nincs szabályozva. Az oltóanyagokban használt segédanyagokban sincs szabályozva az előforduló allergének mennyisége. Azt már bebizonyították, hogy a közzétett mennyiségeknél kevesebb allergénmennyiség elégséges a szervezet túlérzékennyé válásához. Az teljességgel bizonyos, hogy számtalan, engedélyezett oltóanyag az anafilaxiás reakció kiváltásához elegendő allergént tartalmaz. Ennél fogva nyilvánvaló az a tény, hogy az oltóanyagok több, mint elegendő mennyiséget tartalmaznak ahhoz, hogy a túlérzékenységet is kiváltsák. Ma kevesebb fertőző betegség fordul elő a gyermekeknél. A bélférgességnek sincsenek már annyira kitéve, mint korábban. A császármetszések aránya az utóbbi néhány évtizedben ugyanakkor 50%-kal megnövekedett. Közismert, hogy a császármetszések az újszülöttek bél mikrobiomjának alulműködését okozzák. Mindezek az immunrendszernek a veleszületett allergiás hajlam (atópia) irányába történő kibillenését eredményezik. A mai oltásrendek 30-40 oltást tartalmaznak. Egy alkalommal akár 5 oltást is beadnak egyszerre. Az oltóanyagok olyan segédanyagokat tartalmaznak, mint pl. a pertussis toxinjai és az alumínium vegyületei, amelyek ismét csak allergiára hajlamosítanak. Az élelmiszerfehérjékre adott immunválaszt a beinjektált segédanyagok is fokozzák. Az élelmiszerfehérjék segédanyagokkal való kombinációjának atópiás gyermekekbe való injektálása aztán milliók életét veszélyeztető ételallergiák kifejlődéséhez járul hozzá. Az „ételallergia-járvány” mértékét és súlyossági fokát tekintve az oltáspolitika azonnali megváltoztatására van szükség, az oltóanyagok specifikációjának, gyártásának és, betegtájékoztatójának követelményrendszere, az Oltás Utáni Nemkívánatos Esemény Bejelentő Rendszer (VAERS) és a Nemzeti Oltási Kártérítési program tekintetében. Számos kutató felhívta már a figyelmet az élelmiszerfehérjék oltóanyagokból való eltávolításának szükségességére és az alkalmazott segédanyagok, mint például az alumíniumszármazékok alkalmazásának újraértékelésére. Mindeközben az ételallergiák kialakulására való figyelmeztetést az oltóanyagok betegtájékoztatójába kellene foglalni. Az egyidejűleg több oltóanyaggal való oltási gyakorlatot mielőbb meg kell szüntetni, hogy a többszörös oltások összekeveredő élelmiszerfehérjéinek és segédanyagainak negatív hatásait ki lehessen védeni.

Kulcsszavak

Oltóanyagok, Ételallergia, Segédanyag, Anafilaxia, Elővigyázatosság elve, Óvatos elkerülés

Rövidítések

VAERS: Vaccine Adverse Event Reporting System – Oltást Követő Nemkívánatos Események Bejelentő Rendszere (USA), DTaP: acelluláris szamárköhögés, torokgyík és tetanusz toxoid kombinált oltóanyag, IgE: E típusú immunoglobulin, MMR: kanyaró, mumpsz és rózsahimlő kombinált oltóanyag, FDA: Élelmiszer és Gyógyszeradminisztrációs Intézet (USA), USP: Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerkönyve, NIH: Nemzeti Egészségügyi Intézet (USA), NIAID: Az Allergiás és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete (USA), IOM: Gyógyszerészeti Intézet (USA)

Háttér

A becslések szerint több, mint 15 millió amerikai állampolgár szenved életet veszélyeztető élelmiszerallergiában. Az okokat kereső tanulmányok nem foglalkoznak az oltóanyagok vagy injekciók potenciális okként való kezelésének a kérdéskörével (1, 2, 3).

Módszer

Az oltóanyagokban és injekciókban található allergén anyagok egészséges egyének allergiás megbetegedését okozó hatásának rövid történeti áttekintése

A Nobel díjas Charles Richet több, mint 100 éve bemutatta, hogy az állatokba vagy emberekbe fecskendezett fehérje az immunrendszer túlérzékennyé válását okozza az adott fehérjére. A fehérjével történő későbbi expozíció (a szervezetnek az adott fehérjével való ismételt találkozása) pedig anafilaxiás reakciót (súlyos, ellátás nélkül életveszélyes allergiás reakció) képes okozni. Nevezzük el ezt Richet allergia modellnek. Wells [4] 1908-ban demonstrálta, hogy csupán 50 nanogrammnyi tojásfehérje tengerimalacba való fecskendezése is túlérzékennyé válást okoz. A tojásfehérje újbóli beinjektálása allergiás reakciót váltott ki.

1940-ben Cooke és társai [5] leírják a tetanusz oltóanyag által okozott allergiát. 1952-ben Ratner és társai [6] a tojásokon készült influenza elleni oltóanyag tojásérzékenységet okozó hatásának lehetőségével foglalkoztak. 319 vizsgálati alanyból 5 esetében találták úgy, hogy a felhámot, bőrt érintő tojásérzékenység jelent meg a tojásfehérjét tartalmazó oltások alkalmazását követően. Valamennyi, a vizsgálatba bevont alany Tuberculosis (tbc, gümőkór) elleni kezelésben részesült. A szerzők valószínűleg nem tudták, hogy a Tuberculosis fertőzés az allergiákkal szemben védelmet ad [7]. Mégis, a Tuberculosis miatt az allergia ellen védettek 1,6%-a túlérzékennyé vált az oltástól. Yamane és társai [8] influenza oltást követően a tojásfehérje-ellenes IgE antitestek megjelenését demonstrálták százas kísérleti mintából 36 esetben.

1999-ben Nakayama és társai [9] ok-okozati bizonyítékot találtak a DTaP – sejtmentes szamárköhögés, torokgyík, tetanusz toxoid kombinált oltóanyag zselatinallergiát okozó hatására. A tanulmányuk megjelenését követően, 2003-ban Kuno-Sakai és munkatársai [10] zselatinmentes DTaP oltóanyagot használva bizonyították, hogy a zselatin allergia valóban a DTaP oltóanyagban található zselatin miatt alakult ki. 2009-ben az Amerikai Egyesült Államok Egészségügyi és Emberi Erőforrás Minisztériuma megbízta a Gyógyszerészeti Intézetet (IOM) az oltóanyagok és oltási mellékhatások jelen orvosi és tudományos bizonyítékokon alapuló átfogó vizsgálatának elvégzésével.

A Gyógyszerészeti Intézet a 2011. évi jelentésében az alábbi megállapítást tette:

„A Bizottság a megbízása alapján a mellékhatás listán szereplő, IgE típusú ellenanyag közvetítésével kiváltott túlérzékenységi reakcióhoz kapcsolt, oltási antigének vizsgálata során tipikusan nem azonnali túlérzékenységi reakció kiváltását tapasztalta. (pl. hepatitis B felszíni antigén, toxoidok (olyan toxin, amely többnyire formaldehid kezelés hatására elveszíti toxikus tulajdonságait, de antigén tulajdonságait megőrzi), zselatin, tojásfehérje, Casamino-sav (kazein, azaz tehéntejfehérje savas hidrolízise során nyert kis molekulájú peptidek és aminosavak keveréke). Mindazonáltal, ahogyan azt a későbbi fejezetekben megvitatjuk, a felsorolt antigének alkalmanként, bizonyos személyeknél okoznak IgE-közvetített túlérzékenységi reakciókat és ezt követően újabb túlérzékenységi reakciókat is, beleértve az anafilaxiás reakciót is” [11]. A tojásfehérje természetesen tojásra való érzékenységet okoz. A Casamino-sav tejfehérjéből kerül kinyerésre és tejtermékekre való allergiát okoz.

Oltóanyagokban található allergén anyagok:

Az oltások és injekciók élelmiszerfehérjéket tartalmaznak, mint pl. tyúktojás, kazein, zselatin, szója, agar-agar. stb. [12]. Tartalmaznak még olyan alkotóelemeket, mint a Poliszorbát 80 (E433) és szorbit (E420), amelyeket élelmiszerekből állítanak elő. Akár csak néhány gyártónál érdeklődve is kiderül, hogy a Poliszorbát 80 változatos élelmiszeripari alapanyagokból készülhet, pl. kókuszból, pálmából, napraforgóból, tápiókából, búzából, kukoricából stb. A gyártók más növényi olajokat is használhatnak a Poliszorbát 80 előállításához használt olajsav alapjaként, pl. hüvelyesekből nyert olajakat és magvak olaját. Lehetetlen azt garantálni, hogy ezek a termékek ne tartalmazzanak visszamaradó allergén fehérjékből származó szennyeződéseket.

Nincs az oltóanyagok allergén tartalmának határértékére vonatkozó előírás

Az Élelmiszer és Gyógyszer-adminisztrációs Intézet (FDA), az Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerkönyve (USP) és a Sanofi Pasteur oltóanyag gyár is megerősítette, hogy az oltóanyagok allergén tartalmának határértékére vonatkozóan az Egyesült Államokban engedélyezett oltóanyagokra nem létezik előírás. Más szavakkal: nincs megállapított vagy kötelező érvényű határérték az oltások allergén tartalmára vonatkozóan. Az oltóanyagok segédanyagainak – mint pl. a szorbit és poliszorbát 80 – gyártására vonatkozóan sincs megállapított határérték a visszamaradó szennyeződésre vonatkozóan. Továbbá, azok az allergén szennyeződések, amelyeket a segédanyagok tartalmazhatnak, az oltóanyagok betegtájékoztatójában egyáltalán nincsenek feltüntetve. O’Brien és munkatársai [13] 1967-ben az influenza elleni oltóanyagban 7,4 mikrogramm/milliliter tojásfehérje jelenlétét mérték. Goldis és társai [14] napjainkban, 2008-ban már 38,3 mikrogramm/millilitert találtak az egyik influenza oltóanyagban. Ez az állapot az oltóanyagok allergén tartalmára vonatkozó előírások és szabályozás hiányosságainak egyértelmű következménye.

A segédanyagok és a többszörös, egyidejűleg adott oltások hatása

A szamárköhögés toxinja és az alumíniumvegyületek hatásfokozóként működnek. Ezek a hatásfokozók köztudottan befolyásolják az IgE szintézist [15]. Az élelmiszerfehérjék hatásfokozókkal együtt történő beinjektálása növeli az oltóanyagok élelmiszerfehérje tartalmának immunogenitását (azaz antigén hatására történő immunválasz kialakítását). Az akár 5 oltás egyidejű beadásakor (kombinált készítmények) számos élelmiszerfehérje és hatásfokozó segédanyag kerül egyszerre beadásra. Ez növeli a túlérzékennyé válás valószínűségét.

Atsuko és társai [15] nem csupán az oltóanyagantigének és egyéb összetevők által okozott allergiát fogadják el, de elismerik az alumínium IgE szintézisben játszott szerepét is. Ennél fogva az alumínium alapú hatásfokozók alternatíváin, kiváltásán tevékenykedtek.

A túlérzékenység kiváltásához kevesebb allergén szükséges, mint az allergiás reakció kiváltásához

Ahogyan azt Wells [4] bemutatta, a túlérzékenységet okozó dózishoz akár csak 50 nanogrammnyi tojásfehérje is elegendő – a túlérzékenységi reakció kiváltásához szükséges dózis 25 milligramm. Ugyanígy Nakayama és társai [9] úgy találták, hogy a DTaP oltóanyag zselatin tartalma (48-200 mikrogramm) elegendő volt a túlérzékenység kialakításához, de ahhoz nem volt elegendő, hogy túlérzékenységi reakciót is okozzon. Az MMR oltás ugyanakkor elegendő zselatint (0,2%) tartalmazott ahhoz, hogy már reakciót is okozzon [16].

DTaP oltást követően újabb DTaP oltás:

• Eredmény: túlérzékenységi hajlam kiváltása, allergiás reakció nélkül.

DTaP oltást követően MMR oltás:

• Eredmény: a túlérzékenység kiváltását követő allergiás reakció

Tehát egyértelmű, hogy bármely oltás vagy injekció, amely az anafilaxiás reakció kiváltásához elegendő mennyiségű allergént tartalmaz, több mint szükséges mennyiségű allergént tartalmaz a túlérzékenység kiváltásához. A legtöbb oltás köztudottan okoz anafilaxiás reakciót (az összes vakcina alkalmazási előiratában a gyártó által jelzetten – ford. megj.). Ennél fogva a legtöbb oltóanyag több mint elegendő mennyiségű allergént tartalmaz ahhoz, hogy a túlérzékenységet kiváltsa (allergiás reakció nélkül is).

Állatkísérletek és egyéb hasonló allergiát okozó mechanizmusok

A Richet allergiamodellt a laboratóriumok gyakran használják egereknél ételallergia kiváltására. Közismert, hogy ehhez élelmiszerfehérjéket alumínium hatásfokozóval együtt injektálnak be az egerekbe [17]. Ez az eljárás nem különbözik az emberekbe beadott élelmiszerfehérjét és hatásfokozókat, mint például az alumíniumot tartalmazó oltások beadásától.

Bizonyíték van arra, hogy ez az allergiamechanizmus a kullancscsípés esetében is fellép. Kullancscsípésnél alfa-galaktóz kerül az áldozat testébe. Az áldozat az alfa-galaktózra túlérzékennyé válik. Mivel a vörös húsok alfa-galaktózt tartalmaznak, az áldozat allergiássá válik a vörös húsra. [18]. Tehát látható, hogy Charles Richet allergia modellje többszörösen, különféle, egymástól független módon megerősítve egyaránt működik állati és emberi modellezésben is.

Összefoglalás

Számos tanulmány bemutatta, hogy az oltóanyagokban és egyéb injekciókban található élelmiszerfehérjék élelmiszerallergiát idéznek elő. Az IOM (Gyógyszerészeti Intézet, USA) hatósági jelentésében ugyanerre a következtetésre jutott. Az oltóanyagokban található allergének mennyisége szabályozatlan. Napjainkban a gyerekek között egyre gyakoribb az atópia. A császármetszések miatt nem megfelelően működő bél-mikrobiom az újszülöttek immunrendszerét az IgE szintézis felé tolja el [19]. A császármetszések száma az utóbbi évtizedekben 50%-kal megemelkedett. Az oltási rendben 30-40-re emelkedett az oltások száma és akár egyszerre 5 oltást is beadnak a gyerekeknek. Az oltóanyagok hatásfokozó segédanyagokat, mint pl. alumíniumvegyületeket és szamárköhögés toxint tartalmaznak, amelyek szerepet játszanak az IgE szintézis befolyásolásában. Ezek a körülmények előre láthatóan és érzékelhetően „ételallergia-járványt” eredményeznek.

Következtetések

Nyilvánvaló, hogy ahogyan Kuno-Sakai és munkatársai [10] is erre a következtetésre jutottak, a valódi megoldás az élelmiszerfehérjék oltóanyagokból és injekciókból való kivonása lenne.

Goldis és munkatársai [13] az oltóanyagok tojásfehérjével való szennyeződésének megszüntetésére alternatív oltóanyagkészítési eljárásokat javasoltak.

Kattan és munkatársai [20] javasolták a kazein kihagyását az oltóanyagokból. Mark és társai [21] javasolták, hogy értékeljék újra az alumíniumvegyületek oltóanyagokban való használatát, mivel azok nem kívánt IgE szintézisre hajlamosítanak.

Időközben pedig sürgősen intézkedni kellene arról is, hogy a problémákat okozó segéd- és hatóanyagok mennyiségét határértékek közé szorítsák. Az anafilaxiás azonnali reakciótól eltérően az oltóanyagok által okozott ételallergiák diagnosztizálására hetekkel, hónapokkal az oltások beadása után kerül sor (amely nehezíti az oltóanyaggal való ok-okozati összefüggés megállapítását. - ford. megj.)

Ha az orvosokat nem tájékoztatják az oltóanyagok és az ételallergiák közötti lehetséges kapcsolatról, sem az oltóanyagok hivatalos tájékoztatóin, sem lektorált szakmai kiadványokban [1, 2, 3], akkor hogyan lesznek képesek arra, hogy felismerjék az összefüggést és jelentsék az eseményt a VAERS – Oltást Követő Nemkívánatos Események bejelentési rendszerében? Így a VAERS adatbázis maga is alkalmatlanná válik a probléma elemzésére. Az elővigyázatosság elve [22] kimondja, hogy a tudományos egyetértés hiánya nem ok arra, hogy ne cselekedjünk akkor, amikor a közegészség biztonsága veszélyben van. Az irányelvet világszerte alkalmazzák a döntéshozók. Az óvatos elkerülés egy elővigyázatossági alapelv a kockázatkezelésben, mely szerint [23] amennyiben a kockázat nagysága nem ismert, megfelelő erőfeszítéseket kell tenni a lehetséges kockázati elemek minimalizálására. A gyakorlatban ez az egyszerre beadott több oltás szokásának azonnali megszüntetését jelenti – ami az élelmiszerfehérjék, hatásfokozó segédanyagok bevitt mennyiségének és fajtájának csökkenése révén valószínűleg csökkenti az ételallergiák kialakulásának az esélyét. Meglehet, hogy havonta egy oltásnál többet nem kellene engedélyezni.

Az óvatossági alapelv alapján a betegtájékoztóban fel kell tüntetni, hogy az ételallergia kialakulása is lehetséges mellékhatás. Ez javítaná a jelentési hajlandóságot és a VAERS adatbázis hasznossá válna a probléma további tanulmányozásában. A Nemzeti Oltási Sérülés Kompenzációs Program megkívánja, hogy az érintettek bizonyítani tudják, hogy az oltás okozta a mellékhatást. Az óvatossági alapelv alapján a termékbiztonsági előírások megkövetelik, hogy a gyártók, engedélyezők és a receptfelíró orvosok felelőssége legyen a termék biztonságosságának bizonyítása – és ne az áldozatoké.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

Dr. Polly Matzingerrel (NIH/NIAID) és Dr. Calman Prussinnal (NIH/NIAID) informális megbeszéléseket folytattam. (NIH/NIAID: National Institute of Allergy and Infectious Diseases – Allergiás és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete)