Nyílt társadalmi konzultációt kezdeményeztünk
2018. március 28. keltezéssel újabb levelet küldtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Ebben nyílt társadalmi konzultációt kezdeményeztünk a bárányhimlő elleni védőoltás tervezett kötelezővé tételével kapcsolatban. Egyúttal rákérdeztünk a kötelezővé tétel alapjául szolgáló néhány fontos adatra, mely méltán érdekelheti a közvéleményt is.
A levél elküldése előtt volt némi reményünk, hogy egy ilyen horderejű döntés előtt a Minisztérium összeszedi magát és megpróbál törvényi kötelezettségének eleget tenni. Úgy gondoltuk, hogy az embereknek joguk van tudni, hogy milyen az az újabb oltás, amit kötelezővé kívánnak tenni. A 2002. évi VI. törvény 28. Cikke előírja, hogy „A jelen Egyezményben Részes Felek ügyelnek arra, hogy a biológia és az orvostudomány fejlődése által felvetett alapkérdések megfelelő nyilvános vita tárgyát képezzék, különösen a jelentős orvosi, társadalmi, gazdasági, etikai és jogi vonatkozások fényében, és hogy az esetleges gyakorlati alkalmazások megfelelő szakmai tanácskozás tárgyát képezzék.” Továbbá az Oviedói Egyezmény Preambulumában az Európa Tanács tagállamai, köztük Magyarország, elismerték „a nyilvános vita szorgalmazásának jelentőségét a biológia és az orvostudomány alkalmazása által felvetett kérdésekről és az azokra adandó válaszokról”. – Meg kell, hogy jegyezzük, hogy az egyezmény értelmében a hatályba lépéstől számítva az összes újjonnan bevezetett oltás esetében ezt meg kellett volna tenni. Tehát kérésünk nem csak jogszerű, de időszerű is volt.
Reményeink szertefoszlottak.
A megküldött válaszokból egyértelműen kiderül, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára teljességgel fölösleges szemponttá vált az emberek véleménye, tájékoztatása. Tényleg erőforrásnak tekintik a magyar embereket, ahol az elfogadás megengedett, a gondolkodás szélsőségnek számít. Valójában az a legjobb, ha az emberek nem is kérdeznek! – Elég csak körbenézni az erőltetett tudománykampányon, melynek a legnagyobb baja pont az, hogy csak nevében van köze a tudományhoz, valójában bulvárkampány folyik, mely semmi újat nem tudott eddig felmutatni. Pedig az oltások terén (is) bőven lenne mit tisztába rakni. – Magyarország polgárainak nincs joga tudni, hogy milyen tudományos, hosszú- és rövidtávű egészségügyi következményekkel fog járni a bárányhimlő elleni oltás kötelezővé tétele. A döntést a nyilvánosság teljes kizárásával, „erőből" kívánják meghozni. A képződött dokumentumokat a jelenleg érvényes jogszabályok kiaknázásával 10 évre titkosították. Érthetetlen, hogy egészségügyi vonatkozású dokumentumokat miért kell titkosítani. Ez egyértelműen közérdekű adat, melynek alá kellene támasztani a döntést. Kiváltképp, mivel kormányzati döntés fog születni, ahol vélhetőleg a nagy többség azt sem tudja, mire szavaz.
Van ebben az országban olyan ember, aki ezt így helyesnek tartja?
Kinek az érdekében cselekszik a Minisztérium?
A levélváltás részletei:
Pedig tökéletesen erre találták ki. Ennél az oltásnál, mint „orvosi, társadalmi, gazdasági, etikai és jogi" vonatkozásait tekintve kézzelfogható problémák merülnek fel. Először is új oltás lenne a kötelező rendben. A bárányhimlő elleni oltás amerikai tapasztalatai azt mutatják, hogy a tömeges alkalmazás kifejezetten rontja az egészségügyi mutatókat, kiemelten az övsömör esetek alakulását, és gyengíti a természetes booster hatást (többek között ez lenne az „orvosi" érv). nebancs.hu/.../... Ebből kifolyólag társadalmi hatásai prognosztizálhatók. Gazdasági hatásai ugyancsak jól előreláthatók. Az a GSK gazdasági számításokon alapuló tanulmánya, amit a gyártó készíttetett a minisztérium részére, hemzseg a módszertani hibáktól. – Ki kell emelni, hogy ezt az oltást gazdasági elemzésekre hivatkozva próbálja meg a GSK eladni az egész világon. – Tehát nem egészségügyi indokkal! A tanulmány nem számol azzal sem, hogy mi van akkor, ha valaki később esik át a betegségen. Az oltás egyáltalán nem ad stabil védelmet, és még lehetne sorolni azt a sok felmerülő egészségügyi kérdést ami valahogy kimaradt az okfejtésből. Az oltás etikai kérdései sem vitathatók, hisz ez a készítmény (is) embrionális sejtvonalat használ. A jogi kérdések pedig – mindezek fényében – egyértelműsítik azt, hogy egy ilyen oltást nem szabad kötelezővé tenni.
Az idézett Oviedói egyezmény részlet alapgondolata pont az ilyen jellegű kérdések megvitatására született. Persze ennek az előzményei is voltak.
Aki ezeket ismeri az érti, hogy miről van itt szó. Aki nem azt csak sajnálni tudom, ... miért szól bele abba amit nem ért.
A levél teljesen rendben volt. A válasz erőből jött. Ami elhibázott volt az az időzítés. Azóta az új minisztérium személyi állománya szinte teljesen lecserélődött.
Arra, amelyik a hazai alkotmányos válság felismerésében is inkompetensnek, teljességgel alkalmatlannak bizonyult?
Miért nem a Sári nénire hivatkoznak, aki a piac mellett szokott virágot árulni? Értelmesebb válaszra számítanék tőle.
Az Oviedói Egyezménnyel kapcsolatos okfejtés egy vicc. Adatok biztosítása helyett mellébeszélés. Sürgősen el kellene zárni az ilyen embereket a felelős pozíciókból..