Megérkezett a válasz a Prevenar tévéreklámjával kapcsolatban
A hatóságok szerint nem volt jogsértő
Panaszunkban felhívtuk a figyelmet arra, hogy vényköteles gyógyszereket nem szabad reklámozni, és többek között azt kifogásoltuk, hogy a hirdetés nem figyelmeztet a lehetséges mellékhatásokra, továbbá nem jelöli meg a hirdetés megrendelőjét. A hivatalok panaszunkat nem találták megalapozottnak.
2013. december 4-én keltezett, a Gazdasági Versenyhivatalnak címzett panaszunkra két hivataltól érkezett válasz, egyrészről a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségétől, másrészről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól. A Felügyelőség részéről egy mondattal nyugtázták az ügyet: a tévéreklám „közzétételére jogszerűen került sor". A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság válasza ennél részletesebb volt, de végső konklúziója ugyanaz: nem történt jogsértés.
Jogsértő tévéreklám
Bejelentést tettünk a Prevenar 13 oltás televízióban sugározott reklámja kapcsán a Gazdasági Versenyhivatalnál.
2013. december 4-én keltezett levelünkre február elején várható válasz.
A bejelentést a következő indoklással tettük meg:
- Vényköteles gyógyszert nem lehet reklámozni. A Prevenar 13 oltóanyag vényköteles.
- A reklám azt sugallja, hogy az oltás teljesen megvéd az agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, középfülgyulladás ellen. Holott jól ismert, hogy ezeket a betegségeket nem csak a pneumococcus nevű baktérium okozhatja, amely ellen az oltás készült. A laikusok számára megtévesztő információkat közvetít a reklám. Hamis biztonságérzetet kelthet a nézőkben, hogy az oltás minden felsorolt betegség ellen teljes körű védelmet ad, ami nyilvánvalóan nem igaz.
- A termékmegjelölésen kívül semmilyen más információt nem tartalmaz a reklám. Nem jelenik meg, hogy ki a hirdető és még az általános gyógyszerkészítmények esetében is kötelezően előírt „A kockázatok és mellékhatások tekintetében keresse fel kezelőorvosát, illetve gyógyszerészét!" szöveg is lemaradt. Semmilyen utalás nincs arra nézve, hogy a Prevenar 13, mint minden gyógyszer, kockázatokkal és mellékhatásokkal jár.
http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/prevenar_13_szuszpenzios_injekcio/54039 - A hirdetés – habár a reklámblokkban került sugárzásra – mégis közérdekű információ látszatát keltheti.
 |
 |
 |
Miért tartjuk továbbra is több ponton jogsértőnek a tévéreklámot?
A vizsgálat négy hónapig tartott és számos pontban választ adott arra, miként lehet, illetve szabadna Magyarországon oltóanyagokat reklámozni a médiában. Az indoklásban említésre került a médiatörvény 2010. évi CIV. törvény 20. § (7) bekezdése és a 2006. évi XCVII. törvény 17.§ (4) bekezdése, miszerint „tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható, társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámozása." Közvetlenül ezen törvényi hivatkozás után, a 17. § (5) bekezdése az alábbi kitétellel mégis kivételezést enged: „a (4) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik – az egészségnevelési célú – az egészségügyi államigazgatási szerv által egyedileg engedélyezett védőoltási programokat népszerűsítő tájékoztatásra." A levél következő bekezdésében magyarázatot kaptunk arra vonatkozóan, hogy „ebben az esetben nem kell megjelölni a megrendelőt, aki rendszerint a gyártó vagy forgalmazó cég, és kereskedelmi érdeke fűződik a közlemény közzétételéhez...." Ez az indoklás – mivel semmiféle jogi hivatkozással nem lett ellátva – az eljáró hatóság saját jogi értelmezésének tekinthető.
Érdekes színfoltja az eseményeknek, hogy egy korábbi jogszabály: a 2001. évi I. törvény 6.§ (4) bekezdésének rendelkezései kimondták, hogy „A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás nem engedélyezhető, ha a tájékoztatás felismerhetővé teszi az oltóanyag nevét, árujelzőjét, illetve egyéb megjelölését." A tévéreklámban egyértelműen megjelenik a termék neve. Ennek a törvénynek a 6. § (3) bekezdése szóról-szóra megegyezik a már említett oltóanyagokkal való kivételezés megengedő 2006. évi XCVII. törvény 17. § (4) bekezdésével. Tehát úgy tekintendő rá, mintha a fenti törvény magyarázata lenne. – Továbbá figyelmen kívül hagyták a 2001. évi I. törvény bekezdésének rendelkezését is, miszerint „a Grtv. (gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény) 10. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Tilos közzétenni) „e) gyermekkorúaknak szóló" (gyógyszerreklámot.)"Ez alapján vélelmezhető lett volna a törvénysértés.
Ezt a törvényt a parlament 2012. június 25-én, a 2012: LXXVI. törvény 6. § (2) bekezdés 45. pontjával hatályon kívül helyezte. A törvényalkotók az új törvény megalkotásakor nem érezték fontosnak egy ilyen korlátozás továbbiakban való fenntartását.
A médiafelügyelet levelét továbbolvasva, néhány sorral lejjebb olvashatjuk, hogy „az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől, illetve személytől származó tájékoztatás, amely közérdekű információt közvetít a nézők vagy hallgatók figyelmének felkeltése céljából, közérdekű közleményként tehető közzé. Az ilyen jellegű megrendelőjét a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 32. § (4) bekezdése alapján egyértelműen meg kell jelölni". A reklámban nem jelenik meg a hirdetés megrendelője. Ez alapján sajnos meg kell állapítanunk, hogy az eljárás teljesen figyelmen kívül hagyta az általunk 3. pontban megjelölt észrevételeinket, miszerint „a termékmegjelölésen kívül semmilyen más információt nem tartalmaz a reklám. Nem jelenik meg, hogy ki a hirdető és még az általános gyógyszerkészítmények esetében is kötelezően előírt „A kockázatok és mellékhatások tekintetében keresse fel kezelőorvosát, illetve gyógyszerészét!" szöveg is lemaradt."Ez alapján vélelmezhető a törvénysértés.
A továbbiakban olvashatjuk, hogy az ÁNTSZ engedéllyel minden rendben találtatott. Mindentől függetlenül a Prevenar 13 esetében nem értjük az ÁNTSZ buzgóságát, ugyanis a szóban forgó oltás nem egy járványos megbetegedés elleni oltóanyagot reklámozott (mint pl. az influenza elleni oltások szezonális időszakban). Továbbá, az is érdekes vetülete a dolognak, hogy ez az oltás akkor még nem volt része a kötelező oltási programnak. A törvényi kivételezés oltási programot említ. A Prevenar oltás évek óta ingyenesen elérhető oltóanyag. Érthetetlen volt számunkra, hogy a kötelezőség bevezetése előtt pár hónappal miért kell reklámozni egy oltóanyagot.
A beadványunk 3. pontjában megfogalmazott kifogásokra is elég furcsa választ kaptunk. A 2006. évi XCVII. törvény 17.§ (1) bekezdése e)-f) pontjaira hivatkoztak, melyek a következők:
17. § (1) Az embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámozása megengedett, ha a reklám:
e) tartalmazza a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendeltetésszerű alkalmazásához szükséges, külön jogszabályban meghatározottak szerinti tájékoztatást, figyelmeztető szöveget,
f) egyértelmű felhívást tartalmaz a gyógyszer alkalmazására vonatkozó betegtájékoztató, illetve gyógyászati segédeszköz esetén a használati útmutató megismerésének szükségességére.
A hivatkozott két pontból egyiket sem tartalmazta a hirdetés. A szóban forgó vakcina egyébként is vényköteles és nem gyógyászati segédeszköz, tehát ez a törvényi szakasz nem vonatkozhat a Prevenar oltásra. Hogy mit kellett volna tartalmaznia, azt a levél által is hivatkozott 3/2009. (II. 25.) EüM rendeletből tudhatjuk meg.
Tehát, a Médiafelügyelet saját hivatkozásai és az általunk kifogásolt hiányosságok ellenére jogszerűnek találta a Prevenar 13 tévéreklámját.
Agyhártyagyulladás: A baktériumok közül a Streptococcus pneumoniae mellett tucatnyi baktérium törzsnek van nem elhanyagolható szerepe, mint például: Hameophilus influenzae, Neiserria meningitidis, Nocardia, E. Coli, egyéb Streptococcusok, Listeria, Staphilococcus, Pseudomonas.
Tüdőgyulladás:
vírusok: RS, Influenza, Parainfluenza, Adeno,
baktériumok: Streptococcusok, Staphylococcus, Hameophillus, Klebsiella,
ritkábban: Moraxella, Francisella, Legionella
Immunhiányos állapotban: Pseudomonas, Serratia, E. Coli
a gombák közül: Candida,
az egysejtűek közül: Pneumocystis carini Mycoplasma, Chlamidia
Középfülgyulladás: A kép azt mutatja, hogy a kezdeti és a váladékozásos stádiumú középfülgyulladások esetében milyen kórokozót sikerült kitenyészteni a fülváladékból.
Az USA bizonyos államaiban még a szupermarketekben is lehet vásárolni vény nélkül oltóanyagokat, pl. influenza oltást. Hazánk esetében egy reklámnak csak akkor lenne értelme, ha nálunk is választható oltási rendszer lenne. Ez esetben az adott termék népszerűsítése elfogadható gazdasági tevékenység lenne.
Levelünkben jeleztük, hogy „a reklám azt sugallja, hogy az oltás teljesen megvéd az agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, középfülgyulladás ellen. Holott jól ismert, hogy ezeket a betegségeket nem csak a pneumococcus nevű baktérium okozhatja, amely ellen az oltás készült. A laikusok számára megtévesztő információkat közvetít a reklám. Hamis biztonságérzetet kelthet a nézőkben, hogy az oltás minden felsorolt betegség ellen teljes körű védelmet ad, ami nyilvánvalóan nem igaz." Ezzel az észrevételünkkel a vizsgálat már nem is foglalkozott, mivel azt az ÁNTSZ szakmai hatáskörének tulajdonították, mondván, a hirdetést a laikusoknak szánták. A hivatkozott jogszabályok erre az ÁNTSZ-t fel is jogosítják.
Ezek után csak néhány szót érdemel az, hogy az eljárás folyamán prezentált engedélyek miként és mikor keletkeztek, és ezáltal hogyan találtattak rendben lévőknek. A négy hónapos vizsgálati idő alatt ezeknek is rendben kellett lenniük. Ha másra nem, arra egészen biztosan jó volt a bejelentés, hogy egyrészről naprakészek lettünk az idevonatkozó jogszabályokban, másrészről az ÁNTSZ is feltette honlapjára – 2014. május 20-án – az éppen aktuális jogszabályokat, azoknak, akik oltóanyagokat akarnának hirdetni rajtuk keresztül. (Most már lehet!) A szövegezésből és az időzítésből kiolvasható, hogy a bejelentésünk kapcsán kerülhetett sor a közzétételre, mivel a törvény(ek) hatálybalépésétől számítva jó néhány év telt már el. Viszont, aggodalomra adhat okot az a tény, hogy a jogalkotók gyakorlatilag szabad kezet adtak az ÁNTSZ-nek. Innentől az ÁNTSZ engedélyével bármilyen gyógyszer, oltóanyag – akár közpénzből (is) – műsorba kerülhet. – S a következőkben egészen biztosan figyelni fognak az általunk (is) kifogásolt hiányosságokra. – Hogy miért visszás ez a kapcsolat a gyártók és egy állami szerv között? Azért, mivel a korrupció melegágya. Egy ilyen viszony semmiféleképpen sem lehet kívánatos, kiváltképp, mivel közpénzekről van szó. – Gondoljunk bele: nemhogy a reklám, de a nekünk írt levél sem adott arról tájékoztatást, hogy ki volt a hirdető!
Hogy mi a konklúziója egy ilyen vizsgálatnak?
Ezen mindenkinek érdemes elgondolkoznia! Egy biztos: mindenféleképpen egyfajta helyzetképet mutat a kor hatalmi erőviszonyairól, gazdasági összefonódásairól, ahol erősen megingott a demokratikus intézményeinkbe vetett hit. A hatóságok és érdekköreik évről évre képesek a törvényeket is abba az irányba mozgatni, hogy összességében egyre egyenlőtlenebb viszonyokat teremtsenek a hétköznapi emberek és a hivatalok viszonyában. Folyamatosan eltünedeznek azok a jogszabályi passzusok, melyek védik a közérdeket, és egyre inkább teret engednek a nagytőke korlátlan hatalmának. A felügyeleti szervek a mindenkori jogszabályok betartását hivatottak ellenőrizni. Ez esetben egy állami szerv munkáját kellett felülvizsgálniuk, s ebben – akárhogy is nézzük – rosszul vizsgáztak, mivel a jelenleg érvényben lévő jogszabályokat is egyoldalúan, helyenként pontatlanul, hiányosan alkalmazták. Az, hogy esetünkben az eljáró hivatalok kiknek az érdekeit képviselték, nem is lehet kérdéses. Egy biztos: nem a bejelentést tevő civilekét.
Úgy látszik, az államigazgatási szervek tekintetében más irányelvek vannak érvényben. A felügyeleti szervek által megállapított, jól hangzó bírságok – ezek szerint –, kizárólag a magánszektorban tevékenykedőkre szabhatók ki.
Jól megfigyelhető az a hatalmi magatartás, hogy egy érvényben lévő, amúgy jónak mondható jogi szabályozásban akadályt látva, nem annak betartására, hanem jogi kiiktatására törekszenek. Ennek egyik jól bevált eszköze a jogszabályok folyamatos módosítása.
A tanulság:
Társadalmunkban sokkal intenzívebb civil jelenlétre lenne szükség. Olyan civil erőre, mely hatékonyabban képes gátat szabni a különböző nemkívánatos lobbiérdekek térnyerésének.
Forrás:
http://www.complex.hu/kzldat/t0600098.htm/t0600098_4.htm
http://www.complex.hu/kzldat/t0100001.htm/t0100001.htm
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900003.EUM
https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyfeleknek/hatosagi_ugyintezes/engedelyek/jarvanyugy/vedooltasi_programok.html
Hát, én a részemről kíváncsian olvasok minden fejleményt ezügyben...
A helyzet az, hogy mi is figyelmetlenek voltunk, mert közben változtak a jogszabályok, ezért a fenti írást is korrekcióznunk kell. (Nehéz kiigazodni a jogban!) Ami érdekes az az, hogy már nincs semmiféle megkötés a tévés reklámok esetében ha az ÁNTSZ-en megy keresztül. Ez az új szabályozás életbelépésekor kifelejtődött a törvényből.
A cikket rövidesen módosítjuk.
Ezzel - sajnos - egyetértek, de talán merhetem mondani, hogy nem rajtam múlt a dolog ("nem én kezdtem", kicsit óvodásabban
Idézet - Turcsányi:
Az a baj, hogy a joghoz nem értek, így az én véleményem is megragad az "érzésem szerint" szinten, de ezen a szinten igenis több részében alaposnak éreztem a feljelentést. Nálam leginkább az verte ki a biztosítékot, hogy a konkrét termék neve is megjelent. Mert ha arra tekintettel hagyjuk figyelmen kívül a kötelező kellékeket (kérje ki orvosa véleményét figyelmeztető szöveg stb.), hogy ez egy népegészségügyi felvilágosító kampány, akkor tessék annyit mondani, hogy pneumococcus elleni védőoltás, de ha meg egy for-profit szervezet fizeti, deklaráltan azért (!), hogy az ő termékét vigyék (és ne a konkurenciáét!), akkor meg miért kéne mentesíteni ezek alól...? Elég cinkesnek érzem, ha a két dolog összekeveredik.
Amúgy nagy lehetőséget látok abban, hogy Tamás is egyet ért a Prevenar reklámmal kapcsolatos helyzetértékelésünkben. Talán találhatnánk egy együttműködési legkisebb közös többszöröst, esetleg egy legnagyobb közös osztót? (Csak ilyen példát tudok hozni, hiszen sokkal tovább nem jutottam a matematikában.)
Persze, csak kínos alapossággal bemutatja, konkrét idézeteket is citálva, egyetlen szót nem szólva a limitációikról, míg az ellentétes bizonyítékoknak azt a részét amit egyáltalán megemlít, is jellemzően azzal a felvezetéssel, hogy mi bennük a hiba stb. stb. Vannak azért módszerek
(De ismétlem, ezen szerintem kár vitatkozni, mindkét könyv hozzáférhető, bárki ellenőrizheti.)
Idézet - B. Lajos:
Szerintem én hajszálpontosan ugyanezt írtam az idézett cikkemben: "Hogy e tényezők pontosan mennyit magyaráznak az esetszám növekedésből, azaz a növekedésből mennyi tudható be a fenti tényezőknek, és mennyi a előfordulás valós gyakoribbá válásának, illetve, hogy egyáltalán van-e valós gyakoribbá válás, jelenleg még nem ismert teljes bizonyossággal. Ami elfogadott, hogy legkevesebb a növekedés fele-kétharmada nem valós, azaz nem a prevalencia tényleges emelkedése van a hátterében, hanem a fenti okok."
Idézet - B. Lajos:
Így van, és ezt azért tették, mert a finanszírozók/támogatók úgy gondolják, hogy nem kizárólag az általad javasolt "mire kell figyelni a betegségek zajlása közben" és hasonló témákról szóló könyveknek van népegészségügyi haszna. (Ezzel egyébként én is egyetértek.)
Idézet - B. Lajos:
Azért a gyorsaságról tudnék mesélni
Idézet - B. Lajos:
Oké, de ehhez előbb tisztázni kéne, hogy mi ez az irány
Idézet - Guest:
Köszönöm a részletezését, így már teljes mértékben megnyugodtam: áttekintve a blogomat, azt gondolom, hogy ki merem jelenteni, hogy ott kizárólag általános, és nem egyes konkrét ügyekre vonatkozó információk vannak. De Önnek teljesen igaza van, úgyhogy ha ettől eltérőt (konkrét orvosi tanácsot vagy hasonlót) talál bárhol, csak szóljon.
Márpedig ezekért az általános információkat, és ez a lényeg, természetesen én vállalom a felelősséget, úgyhogy, amint már írtam is, ha ezzel kapcsolatban bármilyen észrevétele van, természetesen a legnagyobb örömmel hallgatom meg!
Ilyen rész nincs benne. A Kanyaró elleni védekezés záró gondolataiban, van néhány idézet arról, hogy akkor ez valóban sokak által (pl.: Wakefiled) milyen állítások hangzottak el. Ezeket soha nem tényként közli és elenyésző részét képezi a kanyaró fejezetnek. Amúgy a könyv nem kapható a boltokban.
Tamás! Olvastam a blogbejegyzésedet autizmus-MMR témában. Én a 70-es évek elején születtem és van némi emlékem a 70-80-as évekről is. Közel sem volt ennyi sérült gyerek mint most. Ezt csak azért írom le, mert az általad példálózott statisztikai átsorolásokban lehet/van némi igazság, de az csak egy része lehet az egésznek (ami soha sem fog kiderülni). ... Érdekes írás és nehéz téma. Ha mondhatok ilyet, ebben a témában van a legtöbb ferdítés amit az oltásos témában fel lehet hozni (vica-verza).
Könyv:
Idézet - Ferenci Tamás:No jó, de a finanszírózók/támogatók mégiscsak a közből hasítottak ki egy szeletet, hogy a könyv megszülethessen! Ezt azért tették, hogy az ige terjedjen. Vagy nem-é? ... Az egész szakmai vertikum felsorakozott. Még pályázni sem kellet a forrásra! Lehet szerénykedni, de azért ez rendkívül gyors menet volt.
A problémám az, hogy eközben semmi változás nem történt abba az irányba, ami egyre kívánatosabb lenne! Mert hát mégiscsak az a fontos, hogy valójában mit kell megélnie a gyermekeket nevelő szülőknek és gyermekeiknek! Ebbe az irányba várnánk lépéseket! ... Senkit nem érdekel az, hogy xy dologra nincs válasz! Isten létezésére sincs válasz! (nem vagyok ateista, de a példa hasonlatos)
Hogy bárki magánemberként az Ön blogjára kattint, annak nincs jelentősége.
Azonban nagyon egyszerűen tudná befolyásolni, hogy hivatalos iratok mellékleteiként, hivatalos tájékoztatásként az Ön blogja legyen vagy ne legyen megadva. Egyszerűen le kellene írnia a blogja legelejére! Ennyi. Miután az egyes ügyeket nem ismeri, talán nem Önnek kellene a szülőket nem általános, hanem konkrét információval ellátnia!
Felvilágosítana, hogy milyen lehetőségeim vannak annak megakadályozására (vagy akár csak az erről történő tudomásszerzésre), hogy valaki begépeli a billentyűzetén a vedooltas.blog.hu kombinációt, majd ezt elküldi másnak?
Idézet - Guest:
Ha érdekli erről a véleményem, akkor javaslom, hogy olvassa el a könyvem előszavát. Konkrét választ kap arra, hogy ehhez a kérdéshez hogyan álltam hozzá.
Ez így van. Sőt, továbbmegyek, ezen kívül nem szól az autójavítás modern módszereiről, a XVIII. századi észt építészet újszerű elemeiről, valamint törtrendű differenciáloperátorok sajátfüggvényeiről sem.
Én viszont azt gondolom, hogy egy könyvnek elsősorban a kitűzött céljának kell megfelelnie, itt ez pedig nem az volt, hogy "mire kell figyelni a betegségek zajlása közben" és társai.
(Szerintem amúgy a kitűzött, igazi célja ettől még érdekes és izgalmas, de persze szíved joga nem egyetérteni, ezen nyilván nem érdemes vitatkozni.)
Idézet - B. Lajos:
(Amúgy a vicc az, hogy még én is azt gondolom, hogy épp ilyen szempontból a védőoltás-ellenesek tevékenysége a védőoltások ügyének is (!!) kimondottan hasznos lehet hosszú távon, azáltal hogy mindenkit nagyobb figyelemre és elővigyázatra késztet - csak ehhez kéne minimális szakmai ismeret. Bocsánat, de ezt nem lehet a "mi civilek vagyunk" mindentvivő joker-rel megspórolni. (Tudom, hogy ez szerénytelenül hangzik, de néha úgy érzem, hogy a pro oldal extrablőd állításait is én (!!!) teszem helyre. Pont a hetekben volt egy ilyen, az MSD egyik rota-tájékoztatója kapcsán.) A nebáncsnak is lehetne ilyen szempontból pozitív szerepe (pl. személy szerint én a prevenar-os reklám feljelentését kifejezetten szimpatikus és jó húzásnak találtam), de ezt teljesen kinullázzák a szememben a nyilvánvaló marhaságok, ld. az itteni egymillió hozzászólásom többségét.)
Nem csupán az idéző felelőssége, ha Ön megengedi, hogy bármilyen hivatalos ügyben Önre hivatkozzanak! Ha ezt nem érti, akkor gondok vannak Önnel. Ha netán a gyártóra, forgalmazóra, Magyarország bármely törvényére hivatkoznának, az kevésbé gond, hiszen az adott idézetek tartalmáért ők hivatalosan is felelősséget vállalnak.
Ön nem állítja Önmagáról, hogy oltások tekintetében elismert szakember, viszont mint már mondtam, elfogadja e "megtiszteltetést", szabadon hagyja az Ön anyagaira való hivatkozást. Feltételezve, hogy később sem fog kiderülni, állításai esetleg tudományosan megkérdőjelezhetővé válnak! Netán az adott esetben nem relevánsak. Ne feledje, aki a választ kapja, ezesetben "Önt" kapja mint hozzáértő szakembert.
Ööö... tehát egy idézés nem az idézőtől jár felelősségvállalással, hanem az idézettől? Ejha
(Az persze ettől függetlenül az én ügyem, hogy a leírt tények megfelelnek-e a valóságnak, ha ezzel kapcsolatban bármilyen észrevétele van, természetesen a legnagyobb örömmel hallgatom meg!)
Idézet - Guest:
Megkérdezhetem, hogy ezt pontosan hol is írtam vagy mondtam...?
Az, hogy más védőoltás-elleneseket citál, tőle tényleg független, de ettől még nem vagyunk sokkal beljebb
Idézet - B. Lajos:
Persze, a pro-t leosztva százzal (vagy elhallgatva), a kontrát felszorozva százzal (és esetleg még pár nem létezőt is kitalálva).
Idézet - B. Lajos:
Erre nehéz lenne egy mondatban (vagy akár kettőben) válaszolni
De szerintem ezen általánosságban felesleges vitatkozni, hiszen mindkét könyv nyilvánosan beszerezhető, bárki által összevethető. (Persze bármilyen konkrét észrevételre szívesen reagálok.)
Tamás a te könyved nem erről szól!
Én viszont kifejezetten örülök annak, hogy írogatsz, mivel a kontra oldal nyilvánvalóan extrablőd állításait legalább valaki helyreteszi. Ezért köszönet jár. ;)
Az Ön blogjának a hivatalos iratokban történő idézgetése véleményem szerint felelősségvállalással jár! Ön áll helyt egy-egy konkrét ügyben a Tisztiorvosi Szolgálat helyett, hiszen Ön az a szakember, aki mindenkinél jobban tudja, mit okozhat egy védőoltás és mit nem! Akkor, mikor a szülő épp az Ön szarkasztikus hangvételű blogtartalmát kapja meg (erre volt már példa!) azzal a hivatalos felkiáltással, hogy a stílussal ugyan nem értenek egyet, ám a tartalommal annál inkább, hát az épp az aggódó szülő arculcsapása! Mert ő bizony köteles a stílussal együtt elolvasni az irományt! Ebben az esetben Ön hallgatólagosan tudomásul veszi, az adott esetben Ön hivatalos forrásként szerepel. Ami felelősséggel jár. Így, akaratlanul is. Hiszen nem tiltja meg, sőt örömmel veszi, ha Önre hivatkoznak.
A lényegi különbség az, hogy egy oltóorvos vette a fáradságot és írt egy könyvet, amiben érveit tőle független hivatkozásokkal támasztja alá. Leírja pro és kontra az érveket. Ebből a szempontból a könyv elég száraz. Ha a saját véleményét írja le azt külön jelzi, utalva a saját praxisában lévő oltási gyakorlatra. Minden állítás mögött ott a hivatkozás.
Melyik állítását nevezed hamisnak?
Az, hogy időközben változott a világ, keletkeztek újabb tanulmányok, ... ezt minden könyvbe bele kell számolni! Mi például a polios rész nagy hányadával (már) nem értünk egyet. Ez viszont a könyv alapértékeiből nem vesz el. Ami viszont fontos: nem Naiv iromány.
Oké, akkor szabad a gazda...
Idézet - B. Lajos:
Hát ebben maximálisan egyetértünk
Idézet - B. Lajos:
A kettő tényleg nem egy csoport, de ettől függetlenül sajnos a fő különbség nem abban van, hogy Hirte semleges, hanem abban, hogy van annyi esze, hogy azt mondja, hogy semleges. (Miközben közel nem az, amit elég jól szemléltet az a kilométeres lista, amit össze lehet állítani az explicit hamis állításairól - nem egy feljött már ezeken az oldalakon is.)
Idézet - B. Lajos:
Erről szintén leírtam a véleményemet a könyvben!
Elolvasta az erről szóló írásomat, amit az imént javasoltam...? Csak azért kérdezem, mert abból világossá válik, hogy a "részt vesz" az pontosan mit jelent.
Idézet - Guest:
???
Szerintem az egész könyvben/blogban egyetlen egyszer nem hivatkoztam a magyar jelentőrendszer adataira. (Vagy talán az anafilaxiás reakciók számánál volt egy adat, amit innen vettem.)
Nem véletlenül! És most nem is a megbízhatóságra gondolok, hanem arra, amit az előbb írtam.
Mindezektől függetlenül, ha javasolhatom, akkor az első ajánlás a rendszer jobbítása érdekében a kifehérítés legyen, a választhatóság révén. Ugyanis, az oly sokat hivatkozott nyugati tanulmányok bölcsőjében ez elég kielégítően tud működni (persze ízlések és pofonok, ... de akik benne élnek nem panaszkodnak).