I. rész • A vírus és a védőoltás
I. A SHOT IN THE DARK
– Oltás sötétben
A gyermekbénulás ellen legszívesebben védőoltással védekeznek, holott egész sor történelmi bizonyíték mutat arra, hogy nem vírus, hanem ipari és mezőgazdasági szennyezés okozza.
(A permetszerek bevezetése és az első járványok)
-
a 20. század első felében futótűzként terjedt a gyermekbénulás, de csak az iparosodott nyugaton. Azelőtt nagyon kevés megbetegedés volt csak, és szélütésnek hívták.
-
Mérgező fémekre gyanakodtak, elsősorban az ólomra, az arzénra és a higanyra. Már 1824-ben leírta egy angol tudós, John Cooke, hogy ezek bénulást okozhatnak. 1878-ban Alfred Vulpian erősítette meg ezt a gondolatot, mikor azt tapasztalta, hogy kutyáknak ólmot adagolva a gyermekbénulással megegyező pusztulást ér el a kutyák motoros idegsejtjeiben. 1883-ban az orosz Popov bebizonyította, hogy ugyanez történik arzén esetében. -
Ennek ellenére 1870-től széles körben használták az arzén tartalmú Paris Green nevű féregirtót az almaültetvényeken egy molyfajta hernyója ellen.
-
1892-ben Massachusettsben a Paris Greenről a még mérgezőbb ólom-arzenátra váltottak. Két év múlva a szomszédos Vermont államban kitört az első ismert gyermekbénulás járvány. Dr Charles Caverly szerint nem mikroorganizmus, hanem méreg okozhatta, hiszen megfigyelte, hogy többnyire többgyermekes családokban jelent meg a betegség, s bár nem törekedtek a beteg gyermekek elkülönítésével, mégsem fertőződött meg más. Az ólom-arzenát mégis csakhamar az első számú féregirtó lett, gyümölcsökre, bogyókra permetezték az iparosodott világban.
-
1907-ben bevezették a kálcium-arzenátot is, főleg gyapotültetvényeken és -malmokban. Egy évvel később újabb járvány tört ki: 69, addig egészséges gyermek bénult le Massachusettsben. Ők vagy abban a városban éltek, ahol három gyapotmalom volt, vagy ezektől a malmoktól lefelé a folyó partján fekvő településeken. A közelben gyümölcsöskertek is voltak, ahol bizonyára ólom-arzenát készítményt használtak. Ez a környék a vermonti járvány helyszínétől lefelé a folyó mentén található.
-
1908-ban is kitört egy járvány Massachusettsben, ami nagy visszhangot keltett, de a mérgezésre utaló jelek ellenére az egészségügyi tisztviselők figyelmen kívül hagyták az újonnan bevezetett féregirtókat. Azt gondolták, ezek feltétlenül szükségesek a vírusok és baktériumok elleni küzdelemhez és a nyereséges mezőgazdasághoz. Ezért a lebénult gyerekeknél nem próbálkoztak ellenméreg beadásával. Inkább azt tanácsolták a szülőknek, tartsák tisztán a gyermekeiket, s a tudósok a vadiúj elmélettől elvakítva, mely szerint minden járványt mikroorganizmus kell, hogy okozzon, a gyermekbénulásért felelős vírust kezdték el keresni.
(Az első kísérletek)
-
1908-ban Ausztriában két tudós, Karl Landsteiner és Erwin Popper azt állította, lehet, hogy találtak egy „láthatatlan vírust”, mely a járványokat okozta. Egy kilencéves áldozat fertőzött gerincvelőjét ledarálva és felhigítva egy-két csészényit egyenesen két majom agyába fecskendeztek. Az egyik majom meghalt, a másik lebénult. A boncolások során hasonló elváltozást találtak a központi idegszövetekben, mint a gyermekbénulás emberi áldozatainál. A WHO a mai napig hitelt ad ennek a felfedezésnek. Pedig a beinjektált folyadék bizonyára tartalmazott emberi sejttörmelékeket, a gyermekek betegségét okozó mérgeket és talán több vírust is. Így nem csoda, ha a majmok megbetegedtek tőle. Ez a fura lötty semmiképpen nem egyezett a mai fogalmaink szerinti elkülöníthető, kicsi organizmussal, amit vírusnak
nevezünk. Érdekes módon vírus létére nem is fertőzött, hiszen ha csak megitatták a majmokat vele, vagy valamelyik végtagjukba fecskendezték, nem bénultak le, és nem terjedt át más majmokra sem. A kísérlet tehát egyáltalán nem derítette ki, mi bénította le a majmokat, s ezáltal a gyermekeket. -
Mégis, a következő évben Simon Flexner és Paul Lewis, a Rockefeller Egészségügyi Kutatóintézet munkatársai „bizonyították”, hogy az a bizonyos oldat „fertőz”: beoltották egy majom agyába, aztán az ő agyából vontak ki folyadékot, azt beinjektálták egy második majomba, és így tovább. Az összes majom lebénult. A két kutató azt nyilatkozta, nem találták meg a betegséget okozó baktériumot, de valószínűsítik, hogy a kórokozó a vírusok olyan parányi fajtája lehet, amihez hasonlót teljes bizonyossággal még nem sikerült mikroszkóp alatt megpillantani. Érdekes módon nem próbálták meg, ugyanígy lebénulnak-e a majmok, ha ciánt vagy ólmot fecskendeznek az agyukba, pedig bőven volt bizonyíték arra, hogy valószínűleg így lenne.
-
Így vette kezdetét egy negyven évig tartó vadászat a gyermekbénulást okozó vírus ellen.
(Pánikkeltés)
-
Eközben Franklin D Roosevelt, aki maga is a gyermekbénulás áldozata volt, 1938-ban létrehozta a Gyermekbénulásért Nemzeti Alapítványt (National Foundation for Infantile Paralysis, NFIP), mely gyorsan úgy döntött, hogy a már megbetegedett gyermekeket nem lehet gyógyítani. Nem voltak hajlandóak kivizsgálni azokat az eseteket, amikor ellenméreg beadásával gyógyulást sikerült elérni. Inkább a vakcinakutatásra gyűjtöttek pénzt, elsősorban rémtörténeteket terjesztve a betegségről. (A legsúlyosabb esetek valóban rémisztőek voltak: az áldozatot vastüdő segítette lélegezni.) Az akció szenzációsan sikeres lett, mind a pénzgyűjtést, mind a gyermekbénulást övező félelem elterjedésének tekintetében. A hatóságok azt tanácsolták a szülőknek, tartsák a gyermekeiket tisztán, óvakodjanak azoktól a helyektől, ahol fertőzés adható át, mint például az uszodák, és hogy öljék meg a legyeket. A szegényebb családoknak meg kellett elégedniük annyival, hogy több vizet és szappant használtak, valamint agyoncsapkodták a legyeket, a módosabbak viszont sterillé igyekeztek tenni otthonukat azzal, hogy rovarirtó szerekkel fújkálták. Tehát hamarosan azt vették észre az orvosok, hogy a gyermekbénulás leginkább a középosztálybeli gyerekeket fertőzi meg, és főleg azokat, akik a legtöbb friss gyümölcsöt eszik. Ez annyira érthetetlenül hangzott, hogy a szülőket kétségbeesésbe kergette.
(Oltóanyag-kutatások)
-
az 1930-as évek végéig a tudósok több, a fertőzött majmok agyából kivont „vírus izolátumot” teszteltek, de érthetetlen módon ezeket szájon át beadva a majmok nem betegedtek meg, viszont a szervezetük termelt antitesteket, tehát valamilyen veszélytelen vírus valóban átment rajtuk. Az egyetlen mód, hogy lebénítsák a majmokat, továbbra is az volt, ha nagy mennyiségben az agyukba injektálják a „vírust” tartalmazó oldatot.
-
1941-ben Dr John Toomey tanulmányában rávezetett arra, hogy mivel akármilyen intim módon érintkeznek az egyének, nem terjed egyikükről a másikra a betegség, a gyermekbénulás nem fertőző, tehát nem is okozhatja vírus, ezért védőoltással nem lehet küzdeni ellene. Ez jelentősen visszavetette a vírusvadászok munkáját.
-
A vírusteória híveit megingatta a tábori orvosok azon megfigyelése is a második világháború idején, hogy a harmadik világban szinte teljes az immunitás a feltételezett polio vírus ellen, holott nem tudnak gyermekbénulásos járványokról sem a Közel-Keleten, sem Ázsiában, sem Afrikában. Az orvosokat ez meglepte, hiszen immunitás elvileg csak akkor lehetséges, ha a lakosság már átesett korábban a betegségen. Akkor hogy lehet, hogy ezekben az országokban sosem volt járvány?
-
A hatásos oltóanyag megtalálásáért versengő tudósok azonban szentül meg voltak győződve arról, hogy vírusról van szó, ezért figyelmen kívül hagytak minden ennek ellentmondó bizonyítékot. Köztük Jonas Salk, aki 1947-ben talált valamit a mérgek és a hulladék között, amit a majmok agyából kivont folyadék tartalmazott. Bár nem bizonyította, hogy ez a polio vírusnak hitt mikroorganizmus az emberi szervezetben is bénulást idézne elő, remélte, hogy oltóanyagot azért lehet belőle készíteni. Az elismert bakteriológus, Claus Jungeblut figyelmeztetett, hogy az ilyen „vírus izolátumok” nem ugyanazokat a tüneteket okozzák majmok és emberek esetében, s hogy a feltételezett polio vírus igazából csak a kísérletek során jött létre, a természetben nem létezik, vagyis semmi köze a gyermekbénuláshoz.
-
1948-ban aztán Gilbert Dalldorf és Grace Sickles diadalmasan kijelentette, hogy megtalálták a vírust a lebénult gyermekek ürülékében. Mintát vettek belőle, lepörgették róla a nagyobb részecskéket, felhigították és egerek agyába oltották. Nem meglepő, hogy az állatok súlyosan megbetegedtek és lebénultak. Az oltóanyagot kutató tudósok persze örömmel fogadták a hírt. Eddig hiába próbálták kimutatni a vírust a gerinc szöveteiben, ahol pedig elvileg lennie kellett volna, hiszen azt károsította. Mennyivel egyszerűbb az ürülékből kivonni a vírust!
-
1951-ben kimagyarázták, miért nem sikerült a gerincből kimutatni a vírust. Egyszerűen azért, mondták, mert nem mindig van ott. Helyette valamilyen másik vírus van ott, például a Coxsackie. Ez persze kár, mert a Coxsackie ellen nem hatna a tervezett polio vakcina. Hamarosan felfedezték, hogy többféle vírus is jelen lehet ezekben a sérült idegsejtekben. Persze, ha mérgezés okozta a betegséget, ez logikus is, hiszen sok vírus telepszik meg szívesen egy méregtől legyengült sejtben. A lakosság azt várta, a tudósok olyan oltóanyagot prezentálnak, ami megállítja a járványokat. Most azonban kiderült, hogy a polio vakcina legfeljebb csak néhány esetben előzhetné meg a betegséget: akkor, ha a polio vírus van jelen.
-
1949-ben John Enders és Thomas Weller felfedezte, hogyan lehet élő állatok agya helyett sejtkultúrákban kitenyészteni a vírust. Ezzel lehetővé vált a vírus-alapú vakcinák kereskedelmi gyártása. Aztán azt is kidolgozták, hogyan lehet a polio vírust olcsó majomvese és -here sejteken kitenyészteni. Hamarosan százezrével ölték le a majmokat, és a mai napig őket használják a brit vakcina teszteléséhez.
(Salk dicsőített oltóanyaga: a tesztelés)
-
1954-ben Salk polio vakcinája készen állt a tesztelésre. (Beismerte, hogy vagy 17 ezer majmot „áldoztak” fel a fejlesztés folyamata során.) Az volt a hipotézis, hogy ha elhalt polio vírust fecskendeznek a gyerekek szervezetébe (Salk formaldehiddel öntötte le a vírusokat, hogy elpusztuljanak), antitestek termelődnek, melyek megvédenek az élő vírussal szemben is. Tehát immunitás érhető el. Több, mint négyszázezer amerikai gyermeken tesztelték az oltóanyagot, s a hivatalos eredmény az volt, hogy azok közül, akik mind a három adagot megkapták, „mindössze” 112 kapta el a következő hónapokban a gyermekbénulást. Tehát sikeresként könyvelték el a tesztelést. De a kimutatás nem tért ki arra, hányan bénultak le már egy vagy két dózis után, vagy betegedtek meg két héten belül a harmadik adag után – az ilyen eseteket ugyanis a nem oltott kontrollcsoporthoz számolták. Salk szerint az oltóanyag 30-90 százalékos védelmet nyújtott, ami elég bizonytalan statisztikának tűnik. Az amerikai Betegségfelügyelő és -Megelőző
Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) elmélete szerint több, mint 60 százalék, a munkásosztály gyermekei már eleve immunisak voltak, mert a koszon keresztül már találkoztak a vírussal. Nem tudni, Salk valaha vizsgálta-e a beoltandó gyerekek immunitását, de Hilary Kaprowski 1957-ben Kongóban a lakosság 85 százalékát találta immunisnak a beoltás előtt. (Ennek ellenére beoltotta őket.) -
1954-ben Dr Bernice Eddy arról számolt be, hogy az ő tesztelése során a Salk oltóanyag súlyos bénulást okozott a majmoknál. Pánikkeltőnek bélyegezték, és mikor egy évvel később a figyelmeztetései jogosnak bizonyultak, eltávolították erről a kutatási területről.
-
1955 áprilisában Salk polio védőoltását teljesen biztonságosnak és hatásosnak nyilvánították. Salk kongresszusi kitüntetést kapott, melyet maga az elnök, Dwight Eisenhower adott át.
(A védőoltás bukása – és felemelése manipulált statisztikákkal)
-
De a győzelem érzése nem tarthatott sokáig. Két héten belül közel kétszáz, oltást kapott gyermek betegedett meg polióban. Eisenhower azt üzente a tisztifőorvosnak, hogy kíméljék meg a további hasonló hírek kellemetlenségétől. Öt napra leállították a vakcinagyártást, de aztán mást eszeltek ki: szigorítottak az oltóanyag-laboratóriumokra vonatkozó szabályokon, hiszen arra gyanakodtak, a fenti esteket olyan vírusok okozták, melyek túlélték a formaldehidot.
-
Négy hónappal később az átoltott New York és Connecticut államokban már megkétszereződött a gyermekbénulásos esetek száma, Vermontban pedig megháromszorozódott. Rhode Islanden és Wisconsinban ötszörösére emelkedett. Sokaknak éppen az a karja bénult le, amelyikbe az oltást kapta. (Az izmok a többszöri védőoltással vagy antibiotikummal történő beinjektálás következtében mérgezést és bénulást kaphatnak, ezt a jelenséget ma „provokációs bénulásnak” hívjuk. Mára az is kiderült, hogy Salk oltóanyaga nem volt tiszta: kis mennyiségben formaldehidet és vírusmaradványokat tartalmazott.)
Hogy Eisenhower hitelességét megőrizzék, az egészségügyi hatóságok megváltoztatták a gyermekbénulásos esetek számontartásának módját. A következőképpen: 1) 1956 előtt akkor nyilvánítottak valakit poliomyelitis-szel sújtottnak, ha a bénulásos tünetek legalább 24 órán át tartottak. 1956 után ez a határérték 60 napra tolódott ki. Mivel a legtöbben hatvan napon belül meggyógyultak, ezzel az intézkedéssel máris drámaian lecsökkentették a hivatalosan elismert esetek számát, és a csökkenés, úgy mondták, persze a védőoltásnak volt köszönhető. 2) Nem ismerték el oltási szövődményként azokat az eseteket, amikor az oltást követő harminc napon belül alakult ki a poliomyelitis (tehát mint pl. abban az első kétszáz esetben, ami annyira megrázta „szegény” Eisenhowert). Ilyenkor a megbetegítő vírus – szerintük – már az oltás beadása előtt jelen volt a szervezetben.
-
A statisztikai siker ellenére egy hónappal később Kanadában felfüggesztették a Salk vakcina szétosztását. Novemberben Dánia kivételével az ősszes európai ország leállította a szétosztási terveket, 1957 januárjára pedig 17 amerikai állam tett ugyanígy. A New York Times szerint az 5-14 éves korosztályban a gyermekbénulásios esetek 50 százaléka az oltást követően alakult ki.
-
Tehát újabb szabályozási és statisztikai változtatásra volt szükség: újraosztályozták az összes poliós esetet számos más betegség neve alá, és az ezekkel kapcsolatos kutatásokra újabb pénzgyűjtő szervezetet hoztak létre. Így látszólag még kevesebb lett a gyermekbénulás. Az újraosztályozás így történt: 1) 1958 előtt gyermekbénulásnak számított az is, ha csak a nyak volt nagyon merev, de ezt kiterjedt fájdalom kísérte, Illetve agyhártyagyulladásos eseteket is ide számítottak. Ezeket „bénulást nem okozó poliomyelitisnek” hívták. 1958 után az agyhártyagyulladásnak már két variációját adminisztrálták: vírusos és aszeptikus (vagyis fertőzésmentes). Ennek következményeképpen, bár statisztikailag a polio esetek száma csökkent, az aszeptikus meningitis (agyhártyagyulladás) előfordulása rohamosan nőtt:
| Bénulást nem okozó polio esetek száma | Aszeptikus (fertőzésmentes) meningitis (agyhártyagyulladás) eseteinek száma | |
|---|---|---|
| 1951-1960 | 70.083 | 0 |
| 1961-1982 | 589 | 102.999 |
| 1983-1992 | 0 | 117.366 |
Ezt az osztályozást a mai napig így használják.
-
A következő akció azt az 1951-es felfedezést használta ki, hogy a polio betegek szervezetében többféle vírus lehet jelen. 1958 előtt ezzel nem törődtek, hiszen az orvos a tünetek alapján állapította meg a diagnózist, és nem vizsgálgatta, polio vírus van-e jelen. Az új szabályozás feladta a leckét az orvosoknak: csak akkor tarthattak valakit polio betegként nyilván, ha kimutatták a polio vírus jelenlétét. Ennek eredményeként, akit korábban gyermekbénulással regisztráltak volna, azokat mostantól inkább Coxsackie vagy ECHO vírusos betegnek mondták, hiszen a tünetek ugyanazok voltak. A hivatalos polio megbetegedések száma megint megcsappant, ismét a vakcina hatásosságát igazolandó.
-
Tehát az 1958-as detroiti járvány során hiába volt minden betegnek ugyanolyan bénulási tünete és fájdalma, 49 százalékuk szervezetében nem találtak polio vírust, így ők hivatalosan „nem poliomyelitis okozta heveny petyhüdt bénulásban” szenvedtek. Más eseteket „Guillian-Barré szindrómaként” diagnosztizáltak (egyes kutatók szerint ettől bénult le Roosevelt). Számos esetre pedig „kéz-láb-szájfájásként” utalnak, mely szintén bénulást okozhat. A múlt évben (2003) a krónikus fáradtság szindróma (CFS) okozójaként is a Coxsackie vírust nevezték meg, holott korábban a polio egyik fajtájaként tartották volna számon, hiszen a poliora emlékeztető izomkárosodással járhat.
-
Ha ezek az átcsoportosítások nem lettek volna, a vak is látná, hogy a Salk-féle védőoltás bevezetése után hirtelen megnőtt a gyermekbénulásos esetek száma.. Például a Coxsackie és az aszeptikus meningitis csoportokkal együtt a jelentett polio esetek száma az 1957-es 2.500-ról 1959-re (két év alatt!) megduplázódott volna (5.000)!
POLIO: ARE PESTICIDES TO BLAME? – Polio: a féreg- és rovarirtószerek okolhatók érte?
Az első gyermekbénulásos járványt, mely trópusi nemzetet ért, a DDT nevű permetszer bevezetése előzte meg. A második világháború vége felé ezzel fertőtlenítették napi rendszerességgel a Fülöp-szigeteken állomásozó amerikai hadsereg táborait, hogy elpusztítsák a legyeket. Az ott szolgáló katonák nagy részének halálát később a gyermekbénulás okozta. A nem fertőtlenített szomszédos lakosságot viszont elkerülte a betegség. A háború után a megmaradt DDT készleteket eladták az amerikai lakosságnak.
1944-ben a szövetségi kutatóközpont, a National Institutes of Health arról számolt be, hogy a DDT a gerincagynak ugyanazt a részét károsítja, mint a polio. Dr Morton Biskind endokrinológus is leírta: a DDT ugyanolyan sérülést okoz a gerincagynak, mint a polio az állatokban. Hozzátette, nem is érti, hogyan tarthatja magát az a legenda, hogy az ember számára bármilyen mennyiségben alkalmazva is biztonságos a DDT, amikor halálos méreg minden állat számára. Leírja, hogy előszeretettel használják a DDT-t a háztartásokban, és a sprayk és aeroszolok permetét belélegzik, az oldat pedig a bőrt, az ágyneműt és más textilt is beszennyez. A német Daniel Dresden pedig lejegyezte, hogy a heveny DDT mérgezés olyan elváltozásokat okoz a központi idegrendszerben, ami megegyezni tűnik a gyermekbénulás súlyos eseteiben tapasztaltakkal.
A DDT-t az ólomarzenát helyett használták, elsősorban gyümölcsöskertekben és tejelő tehenek fürösztésére. (A gyümölcsöskertekben évente legalább tízszer permeteztek, főként a nyári hónapokban – ekkor történt a legtöbb megbetegedés is. A dohányültetvényeket és más terményeket szintén lefújták. Az akkoriban legtöbbet permetezett vidékeken ma is annyira szennyezett a talaj, hogy teljesen le kell cserélni, ha lakóházakat kívánnak oda építeni.) Hamarosan a tejben is magas DDT értéket mutattak ki. (1905 és és az 1940-es évek között sok orvos talált összefüggést a járványok és szennyezett tej fogyasztása között, például az 1927-es Broadstairs-i járvány esetében, Nagy-Britanniában. Feltűnő volt, hogy olyan intézményekben tombol a betegség, mint bentlakásos iskolák, melyeknek nem sok kapcsolata van egymással, de ugyanabból a forrásból szerzik be a tejkészleteiket. A tehenek fürösztésére ólom-arzenátot használtak, de a tartósítószerként funkcionáló formaldehid is okozhatott mérgezést és bénulást.) A DDE-vel együtt (mely még sokkal veszélyesebb) a DDT is áthatol a vér-agy gáton, ami az agyat védi a vírusok behatolásától. Ennek ellenére a háziasszonyoknak éppenhogy azt tanácsolták, a gyermekbénulás elkerülése végett használjanak DDT-t. A gyermekszobákat előszeretettel tapétázták előzőleg DDT-be áztatott papírral.
Biskind több, mint 200 polióval sújtott beteget kezelt. Azt tapasztalta, hogy sokan felépültek, ha étrendjükből kivette a permetszerekkel mérgezett ételeket, értve ezalatt főleg a tejtermékeket. Értetlenségének adott hangot, hogy hogyan válhatott általános gyakorlattá DDT-vel fertőtleníteni a teheneket, amikor már 1945-ben megfigyelték, hogy a DDT a bőrön át felszívódva felhalmozódik a testzsírban és megjelenik az állatok tejében. És bár a fiatal állatok fogékonyabbak a DDT káros hatásaira, mint a felnőttek, nem tűnik úgy, hogy bárki is foglalkozna azzal, az ilyen koncentrációk mit okozhatnak a fiatal állatok és a gyermekek szervezetében.
Néhány orvos sikeresen kezelt lebénult gyerekeket dimerkaprellel. Ez egy ellenméreg, amit ma is használnak a kórházakban, hiszen megköti az olyan nehézfém-mérgeket, mint az arzén vagy az ólom, és ezáltal megakadályozza a további mérgezést. 1951-ben Dr Irwin Eskwith dimerkaprollal gyógyított meg egy holbar bénulásban szenvedő gyermeket (ez a gyermekbénulás legsúlyosabb formája). Egy gyógyászati folyóirat pedig 17 olyan felépülésről számolt be, amikor az akut polio kezelése során nagy dózisban használtak egy másik ellenmérget: az aszkorbinsavat (C-vitamin).
1949-ben hivatalosan is azt ajánlották az amerikai farmereknek, hogy fejezzék be a tehenek DDT-vel való fürösztését, de nem sokan fogadták meg a tanácsot. 1950-ben tehát az amerikai tej egyes esetekben akár a dupláját is tartalmazta annak a DDT mennyiségnek, ami súlyos betegséget okozhat az embernek. 1950-ben és '51-ben Biskindet és társát, Ralph Scobeyt a kongresszusba hívták tanúskodni, A felhozott bizonyítékok elég okot szolgáltattak volna a DDT betiltására, de az egészségügyben a végsőkig tagadták a permetszerek káros hatását az emberi szervezetre. Pedig elkerülhető lett volna minden idők legnagyobb gyermekbénulás-járványa 1952-ben, mikor 57.700 amerikai megbetegedést regisztráltak, melyeknek egyharmada bénulásos tünetekkel járt.
Mire véget ért a járvány, egy nagy halom bizonyíték sugallta, hogy a gyermekbénulást nem vírus okozza:
-
A háziállatok is lebénultak. A polio vírus csak embereket fertőz meg, a mérgezés viszont több fajt is sújthat egyszerre.
-
A legtöbb bénulásos eset csaknem egy időben, 48 órán belül történt. Holott a fertőzéses járványok először lassan terjednek, aztán egyre gyorsabban, végül lassan tűnnek el, ahogy az immunitás kialakul. A hirtelen kitörés inkább tömeges mérgezésre utal.
-
A szülők beszámolója szerint néhány gyermek közvetlenül friss gyümölcs fogyasztása után lett rosszul.
-
A betegségen enyhített valamilyen vegyi mérgezések esetén használt ellenméreg beadása. Mérgezésre utaló vegyi anyagok jelentek meg a szövetekben.
-
A polio terjedését nem törte meg az iskolák bezárása, és a betegekkel való érintkezéssel nem terjedt tovább a kór. Holott a feltételezett polio vírus nagyon fertőző volt – ezt bizonyította az is, hogy sok egészséges személy rendelkezett antitestekkel.
-
Kevés, vagy semennyi összefüggés nem látszott a polio antitestek meglétének gyakorisága és a betegség előfordulása között. A felgyógyuló betegek szervezetében egyáltalán nem voltak polio antitestek.
-
A legpusztítóbb vírusos járványok akkor törnek ki, amikor új vírussal találkozik a lakosság. A polio vírus azonban már sokkal előbb jelen volt, mint hogy kitört az első járvány. A kémiai permetszereket viszont éppen az első járványok előtt vezették be.
. 1954-ben, majd 1956-ban korlátozásokat vezettek be a féreg- és rovarirtószereket illetően, s a gyermekbénulásos esetek száma rögtön megcsappant. Mire 1955-ben bevezették Jonas Salk polio védőoltását, a megbetegedések száma már fele volt az 1952-ben jegyzettnek. Nagy-Britanniában még drámaibb volt a visszaesés: több, mint 82 százalékkal csökkent a gyermekbénulásos betegek száma 1950 és az 1957-es első tömeges oltás között.
THE CASE AGAINST THE POLIO VIRUS – Ami a polio vírus ellen szól
Mikor végre sikerült elektronmikroszkóp segítségével lencsevégre kapni a polio vírust, meglepően kicsike gömbnek bizonyult, melynek felületét apró egyenlőszárú háromszögek alkotják. Ez a polio vírus okozná a gyermekbénulást? Vagy inkább az emberi faj egy ősi, ártalmatlan társa? Minden bizonyíték az utóbbi mellett szól:
-
Többezer éve megtalálható az ember körül, s a természetben csak a torokban és a bélben szaporodik. Mint a többi ilyen vírus, ez is teljesen ártalmatlan, hiszen mi és ők megtanultunk alkalmazkodni egymáshoz. A kisgyermekek szervezetébe a megemésztett piszok révén került be, s nem okozott nekik kárt, inkább csak segítette aktiválni az immunrendszerüket, hogy ellenállóbbá váljanak a betegségekkel szemben.
-
Ha ez okozná a gyermekbénulást, nagyobb lenne az előfordulása a betegség által jobban sújtott országokban, és kisebb ott, ahol nincsenek járványok. Ennek pont az ellenkezője igaz.
-
Ha azt állítjuk, ez okozza a poliót, akkor ellentmondunk a virológia egyik leghíresebb törvényének, az első Koch posztulátumnak. Eszerint ha a tünetek alapján beazonosítunk egy betegséget, amit feltételezésünk szerint vírus okoz, akkor minden egyes esetben a vírusnak ott kell lennie a szervezetben. A bénulásoknál azonban nem mindig volt kimutatható a vírus.
-
Egy másik Koch posztulátum szerint ha egy vírus betegséget okoz, minden fertőzés betegséggel kell, hogy járjon. Mégis, a polio széles körben fertőz meg gyermekeket anélkül, hogy megbetegednének.
-
Furcsamód a középosztálybeli szülők gyermekeit, éppen a legtisztábbakat fertőzi előszeretettel, holott a vírusoknak szociális osztálytól függetlenül kellene terjednie, és a jó higiénia éppen hogy akadálya lenne. A CDC (Betegségfelügyelő és -Megelőző Központ) elmélete szerint ez azért van, mert ezeket a gyerekeket csecsemőkorukban a szüleik távol tartották a kosztól, melyben a vírus él, és ezért nem fertőződtek meg akkor, amikor édesanyjuk teje a legnagyobb védettséget adta. Tehát, amíg az összes többi fertőző betegség számára akadályt jelent a jó higiénia, a CDC teóriája szerint a gyermekbénulást éppen a jó higiénia okozta.
-
Ha ez a vírus okozza a bénulást, a belekből kellene feljutnia a vér-agy gáthoz, mely az agyat és a gerincvelőt védi. Sok évtizednyi kutatás ellenére mégsem sikerült ezt soha megfigyelni.
-
Nagyon ritkán találják meg a vérben, holott a belekből a vér-agy gáthoz a vérkeringéssel lehet a legkönnyebben feljutni, és Salk védőoltása is a vérben próbálja feltartóztatni a polio vírust.
-
Még sohasem figyelték meg, hogy szaporodna az áldozat motoros idegsejtjeiben.
Egy alternatív magyarázat
Dr Ralph Scobey gyermekbénulás-kutató 1954-ben magyarázatot talált arra, miért találhatók vírusok a sérült motoros idegsejtekben. Szerinte maga az emberi szervezet aktiválja vagy termeli ezeket a vírusokat veszély esetén, vagy hogy a sejtkárosodást helyrehozzák. A gyermekbénulás estében tehát a mérgezés hatására a „szunnyadó” vírus aktiválódik. Mára már bizonyított tény, hogy a polio vírus tud így „szunnyadni”.
Azt is tudjuk, hogy a méreg által roncsolt szövetek vonzzák a vírusokat. Az egyik általános mérgezési vizsgálat, az Ames-teszt éppen arra alapul, hogy ha vírusok mutálódnak és szaporodnak egy bizonyos mennyiségű vegyi anyag jelenlétében, akkor ez a mennyiség veszélyesen mérgező.
Scobey ezen kívül felsorolta azokat az ellenmérgeket, melyek hatásosnak bizonyultak a polio gyógyításában, 11 tudományos folyóiratot idézve, melyek 1936 és 1949 között jelentek meg.
Fordította: Lepold Andrea
A cikksorozat további két része:
II. THE HIDDEN EPIDEMIC – Az elrejtett járvány
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magabiztosan azt jósolja, a gyermekbénulás járványoknak vége, és 2004 végére maga a polio vírus is kihal. ;Kit próbálnak ezzel átverni, és miért?
III. POISONOUS VACCINES – Mérgező oltások
„Ha továbbra is engedélyezik ezeket a szennyezett (polio) védőoltásokat, garantálom, hogy a következő húsz évben olyan mértékben fog pusztítani a rák, mint még soha.” Bernice Eddy tanúskodása az amerikai kongresszus előtt 1972-ben.
Disgrace on the seek engines for not positioning this submit higher!
Come on over and talk over with my website . Thanks
=)
Keep up the great work! Youu already know, many persons are looking round for this info, yoou could help them greatly.
I surprise how so much attempt you put to make
this kind oof excellent informative website.
first time I frequnted your webb page and so far?
I surprised with the analysis you made tto ccreate this particular submit
incredible. Magnificent task!
„Más járványok agresszivitása jelentősen csökkent és felnőttkori halálos betegségekből gyermekkori nem feltétlenül halálos betegségekké váltak (rubeóla, kanyaró, mumpsz). Akármi is hozta létre ezt a változást, bízvást feltételezhető, hogy a még változatlanul domináns fertőző betegségekkel kapcsolatban a társadalmi helyzettől függő tápláltsági állapot az ellenálló képesség eltérő szintjét, ennél fogva jelentős mortalitási (halálozási) különbségeket hozott létre.”
„Az ebben az időszakban ezeket a változásokat sokáig az orvoslás fejlődésének, az első tudományosnak tekinthető gyógyítási technikák megjelenésének tulajdonították. Ezt a feltevést elsőként McKeown támadta meg (McKeown–Record 1962; MecKeown 1976a; 1976b), a tuberkulózis Angliában és Walesben megfigyelhető visszaszorulásának vizsgálata során kapott eredményei alapján. McKeown számításai szerint a tuberkulózis (és számos más fertőző betegség) visszaszorulása jóval azt megelőzően kezdődött meg Nagy-Britanniában, mint amikor a megfelelő terápiás eljárások felfedezésére sor került, azok későbbi mindennapi orvoslásba való bekerülésük idejéről nem is szólva.”
„McKeown tézise az orvostudomány szerepére vonatkozó, addigra kialakult nézeteket ingatta meg, így érthető módon komoly rezonanciát az orvoslás, ezen belül a népegészségügy területén váltott ki. McKeown meggyőzően demonstrálta az orvoslás e tekintetben marginális (mellékes) szerepét” (...) „A társadalmi különbséget tekintve egyedül a tuberkulózisra vonatkozóan állapították meg annak jellegzetes koncentrálódását a fejlett országokban is a népesség kevésbe iskolázott és szegényebb csoportjaiban. Míg a fejlett világ a fertőző betegségekkel kapcsolatban elsősorban az „új” fertőző betegségekkel kapcsolatos aggodalmakkal van elfoglalva, a nem-fejlett országokban elsősorban a soha nem látott volumenű urbanizációs folyamatok okoznak gondot. A nem-tervezett urbanizációs folyamatok kapcsán törvényszerűen alakulnak ki rossz infrastruktúrájú, ivóvíz-, szennyvíz- és hulladékkezelést nélkülöző, zsúfolt szegénynegyedek, ahol minden tradicionális fertőző betegség újra nagy arányban szedhet (illetve az ismert szegénynegyedek esetén bizonyítottan szed) áldozatokat, és a helyzetet súlyosbíthatja a „vidéki fertőzések” behurcolása a városi területekre (Alior et al. 2010).”
Illetve:
„Más fertőző betegségek hatása azonban természetszerűen függ az ellenálló képességétől, így a tápláltságtól, közvetve pedig a személy társadalmi állásától, azaz „diszkriminál” társadalmi csoportok között. Történeti demográfusok szerint a tizenhatodik és tizennyolcadik század között a „nemdiszkriminatív” járványok gyakoribbak voltak, mint a későbbi évszázadokban. (A tizennyolcadik század folyamán a domináns betegségségek mintázata átalakult: számos nagyon virulens járvány egyszerűen eltűnt, mások visszaszorultak, és csak bizonyos életkori csoportokban szedtek áldozatokat, illetve csak bizonyos speciális körülmények (áradások) esetén léptek fel (Livi-Bacci 1999).”
„Ugyanakkor a fejlett és gazdag országokra vonatkozóan sok ismeretanyag áll rendelkezésre a fertőző betegségek alakulására vonatkozóan. Ezek az elemzések mind a fertőző betegségek a tizenkilencedik és a huszadik század folyamán bekövetkezett eltűnéséről számolnak be. Gazdag szakirodalom mutatja be az egyes betegségek eltűnéséhez vezető utat, különösen a közegészségügyi beavatkozások tekintetében. Az amerikai nagyvárosokban például a tiszta ivóvíz biztosítása (klórral való tisztítás illetve szűrés) az 1910-as évek környékén a tífusz teljes eltűnését, a teljes lakosság körében a mortalitás 13%-os és a csecsemőhalandóság közel 50%-os csökkenését hozta magával (Cutler–Miller 2005). A tizenkilencedik és huszadik század fordulóján az ezekben az országokban megfigyelhető, alapvető csökkenés a fertőző betegségek okozta halálozásban egyértelműen a bevezetett közegészségügyi innovációk hatását tükrözik.”
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok megbízásából készült Epidemiológiai körkép (Társadalmi egyenlőtlenségek a mortalitásban Magyarországon (1971–2008) és az epidemiológiai átmenet elmélete
Kovács Katalin Budapest, 2011/2 OTKA nyilvántartási szám: 69 031
„A szerző szerint: az epidemiológiai gyakorlatban „meglepő nemtörődömséget fedeztek fel az orvosi közösségben – a szakorvosokat is beleértve – az oltást követő nemkívánatos események jelentési kötelezettségével kapcsolatosan” [68]. Ezen kívül a szakirodalomban az oltások utáni reakciókkal kapcsolatos immunológiai kutatási munkákról szóló beszámolókat sem találunk (a fentiek kivételével).”
„Említést érdemel továbbá, hogy a fejlettebb országokban kevéssé ösztönzik az oltások utáni súlyos mellékhatásokat elszenvedő egyének megfelelő utánkövetését és laboratóriumi vizsgálatok elvégzését [70]. Ennek valószínűleg az az oka, hogy alapvetően a szabályozó hatóságok soha nem tekintették az oltásokat toxikusnak [68]. Így az oltások és a súlyos mellékhatások közötti ok-okozati összefüggésekkel kapcsolatos bizonyítékok hiányát azzal a feltételezéssel pótolták, hogy az oltások biztonságosak [71].” valaszthato-oltas.hu/.../...
A kérdés az, hogy mely egyén számára haladják meg az oltás veszélyei annak kockázatát? Sajnos azonban erre nézve nincsenek előszűrési lehetőségek, nevezetesen hogy az oltóanyag bármely összetevőjével szemben ki lehet túlérzékeny. Külföldön több évtizedes utókövető rendszer létezik már, – ezek alapján állította össze a gyógyszergyár a gyógyszertájékoztatókban szereplő kontraindikációkat. Hazánkban 139 éve oltanak kötelezetten hagyományból, ám a gyakorlati egészségvédelmi beavatkozás utókövetése nem kielégítő: azaz nem figyelték tisztességesen, nem dokumentálták az oltást követő nemkívánatos eseményeket, így hazánkban „az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek, a szövődmények jelenthetnek.” Egy nemzetközi EU-s tanulmány azonban rendszerezte Európa országainak védőoltási stratégiáit és arra a következtetésre jutottak, hogy „Az ajánlott kontra kötelező védőoltási stratégiák nemzeti rendszere többnyire hagyományokon alapszik, nem pedig bizonyítékokon alapuló orvoslás alapú. Eurosurveillance, Volume 17, Issue 22, 31 May 2012 Mandatory and recommended vaccination in the EU, Iceland and Norway: results of the VENICE 2010 survey on the ways of implementing national vaccination programmes M Haverkate1, F D’Ancona
"„Az Oltást Követő Nemkívánatos Események okának tisztázásához elengedhetetlenül fontos az esemény felderítése, bejelentése és pontos kiértékelése. Hazánkban eddig döntően passzív jelentési rendszer működött, világszerte ismert azonban az OKNE felügyeletének fontossága. " OKNE eljárás rendjéről Orsz Epid KP tájékoztatója, 2014
Jé, meddig jutottunk...
Fel tud mutatni Gybencsko tehát magyar vizsgálatokat - az OKNE figyelésének magyarországi vetületeiről? Mennyire pontos vajon, ha eddig bevallottan passzív volt? Mivel az én kislányom allergiás reakciói 8 éve sem bejelentve sem kivizsgálva nem voltak, gyógyszerrel próbálták kezelni amit rendre kihányt, és a folyamatos oltásrendjében csak a csoda meg az én reszketeg kutatásaim és odafiigyelésem eredményeként él egyáltalán? Személy szerint a tragédia ha bekövetkezett volna, a maga lelkét terheli. Is... meg a vakbuzgó, mániákus főnökeiét, akik hagyományból veszélyeztenek ártatlan gyermekeket. Mutatom miért.
Az OKNE jelentés sajnos világszerte nem pontos, mert csak elvileg kötelező a lejelentés. Ezt azért tudni lehet, sokszor volt erről itt szó, kérem, tekintsen el attól, hogy bizonyíték ()okkal jöjjek."
Nyugodtan eltekinthet, én sem azt állítottam, hogy halálpontos az OKNE jelentés, csak azt cáfoltam (véleményem szerint meggyőző módon), hogy az allergiás reakciókat mindig letagadják. (Az anafilaxia súlyossága és azonnalisága miatt egyébként valószínű, hogy ha másban nem is, de ebben elég pontos az OKNE adatbázis.)
Oltási titerek meghatározása a gyakorlatban:
slideplayer.hu/slide/2048933/
Benne pl. az alábbi: védőoltás hatásosságának mérése, miért hiányos? Pár szóban benne a lényeg, miért....
Aztán: Hogyan olvassunk kritikusan orvosi folyóiratokban megjelent cikkeket?
slideplayer.hu/slide/2159746/
Ami még nagyon megragadta a figyelmemet és segít megérteni, hogyan határoznak meg egy klinikai esetet:
"A klinikai döntéshozatal biostatisztikai háttere és az azt alátámasztó módszerek áttekintése Dr. Prohászka Zoltán Az MTA Doktora Semmelweis Egyetem III":
slideplayer.hu/slide/2147120/
Amúgy ezen az oldalon van egy csomó érdekes dia az immunrendszerről és sok minden másról, aki esetleg mélyebben érdeklődő a témában.
Valóban beszédes kis anyag és ahogy elnézem, pont azokról a kérdésekről beszél amin a lényeg van.
Ebben a PPT bemutatóban magyar tanulmány olvasható az adjuváns indukált autoimmun (ASIA) szindrómával kapcsolatban. Egy továbbképzés anyaga, immunológusok számára. Számomra is nagyon érdekes a leírás, úgy hiszem, elgondolkodtató és megfontolandó. Talán mégsem olyan biztonságosak az oltások...
www.google.hu/.../
Idézet:
"mégis ha van allergiás reakció - az tuti nem oltástól van."
Ezt meggyőzően cáfolja az OKNE jelentésekben évtizedekre visszamenőleg feltüntetett anafilaxiás reakciók esetei. vacsatc.hu/.../...
Köszönjük a kedves mosoly-jelet, mint az anafilaxiás sokkról szóló komoly jelentést....
Az OKNE jelentés sajnos világszerte nem pontos, mert csak elvileg kötelező a lejelentés. Ezt azért tudni lehet, sokszor volt erről itt szó, kérem, tekintsen el attól, hogy bizonyítékokkal jöjjek. Az anafilaxiás sokknál enyhébb károsodás, mint pl. az allergiák is épp elég kellemetlen. Talán látta az ATV oltásokról szóló riportját (nov.26-án sugározták) , ahol Dr. Lakos András infektológus volt az egyik riportalany, aki maga is elismerte az allergiás esetek emelkedését, amit összefüggésbe lehet hozni oltásokkal.
Amúgy temérdek tanulmányt lehet felállítani pro és kontra oltás-ügyben, az, hogy ki, melyiket látja valósnak, attól függ, hogy melyik oldalban "hisz". Ez még hosszas vita lesz, olyan, mint pl. az otthonszülés-kórházi szülés, stb. De mindig van arany középút. Vannak olyan oltások, amik hasznosak, ha járványveszély fenyegethet, pl. torokgyík, szamárköhögés (van, aki persze ezt is vitatja), de vannak olyanok, amiknek (szinte) kötelezővé tétele erősen megkérdőjelezhető, mint pl. Pneumococcus elleni és a HPV elleni. A Pneumococcus elleni oltás kötelezővé tételéről még Ferenci Tamás is így vélekedett a blogjában, a HPV-ről pedig egy másik cikk alatt megírtam, mik az aggályaim, amiket fenntartok továbbra is, de majd az idő igazolja (vagy nem, álláspont kérdése), hogy mi az igazság ezen két oltás tekintetében.
2*2 ugye 4, de vannak levezetések arról, hogy lesz 2*2=5. Kb. ilyen lehet sok "tanulmány" is, amit egy adott témával kapcsolatban elővesznek, azaz helyes(nek tűnő) levezetéssel épp az ellenkezőjét hozzák ki egy korábban már vizsgált esetnek, de, mint ahogy írtam, ez álláspont kérdése, ki, mit szeretne látni a végén bizonyítékként. Az igazság szubjektív dolog.
Tudom, ez itt polio-ról szóló vita, elnézést az off-ért.
*minden adat innen a gyártó tájékoztatójából való"
Elhiszem, hogy minden adat *innen* a gyártó tájékoztatójából való, de máshol a gyártótól független adatot is lehet olvasni. Mi köz ennek a poliohoz?
"**minden tanulmány, vizsgálat amelyeket itt találunk, kizárják a nem egészséges gyermekeket"
Elhiszem, hogy *itt* csak ilyenek vannak. Máshol pedig rengeteg kutatás foglalkozik a különböző betegségekben szenvedők oltásával. Mi köze ennek a poliohoz (vagy bármihez)?
"Az oltóanyagokat (néha) állatokon tesztelik, de nincsenek velejáró toxicitásra vizsgálva"
Ha toxikus lenne, az állatokon vagy legkésőbb az emberi teszteken kiderülne, hiszen mérgezési tüneteket okozna.
"az oldal alján jegyzet amely rögzíti miért a placebo nem igazi placebo (sóoldat vagy víz) hanem mindig egy MÁSIK vakcinával összehasonlítva!!!"
Tekintve, hogy a poliooltás placebo kontrollált kettős vak kísérleténél nem másik vakcinával, hanem placeboval hasonlították össze a hatását, így nem értem, ennek mi köze a poliohoz.
"A Deklaráció megtiltja a placebo kontrollos vizsgálatokat abban az esetben ha már létezik egy „bizonyított” gyógymód... , tehát, egyszerűen a „régi, létező” kezelést (vakcinát) kell az „újjal” összehasonlítani (újabb vakcina)"
És ez nagyon helyesen van így. Ha ugyanis van már egy vakcina, aminek ismerjük a hatásossági és biztonságossági profilját (vagyis, hogy milyen az immunogenitása és milyen gyakran okoz xy mellékhatásokat), akkor azzal is összehasonlíthatjuk egy kísérlet során az új oltást, nem értem, mi ezen a meglepő. Így ugyanolyan jó információt szerzünk, de nem teszünk ki többezer gyereket a betegség potenciális következményeinek. Mondok egy példát, hogy érthető legyen.
Egy betegség ellen kifejlesztik az X oltást. Elvégeznek egy placebo kontrollált kísérletet. A placebo csoportban 5% volt a láz előfordulása, az X-szel beoltott csoportban 15%, ebből tudjuk, hogy az X oltás 10%-ban okoz lázat.
Néhány évvel később kifejlesztik ugyanazon betegség ellen az Y oltást. Elvégeznek egy kísérletet, ahol X oltást adják az egyik, Y oltást a másik csoportnak. A X-szel oltott csoportban 15% a láz előfordulása, az Y csoportban 10 %. Mivel az előző placebokontrollált teszt eredményei rendelkezésre állnak, ezért ki lehet számolni, hogy az Y oltás 5%-ban okoz lázat. Ha placebo kontrollal végeznék a kísérletet, ugyanez az eredmény jönne ki, ugyanannyi információhoz jutnánk azzal a különbséggel, hogy több ezer gyereket tettünk ki egy olyan betegségnek, amely oltással megelőzhető lett volna, ami orvosetikailag elfogadhatatlan.
"Bár a DTP oltás előnyei meg kéne haladják a paralízis kockázatát , ez a tanulmány erőteljesen rámutat, egy vadpolio járvány esélyekor el kell kerülni a szükségtelen DTP oltást és injekciókat."
Nem álltam neki ezt leellenőrizni, de nem is szükséges, mivel Magyarországon évtizedek óta vad poliovírus, így a kérdés teljesen irreleváns.
"Vakhit- az nem tudomány"
Én randomizált, placebo kontrollált kettős vak kísérletet hoztam fel, ami bizonyítja az oltás hatékonyságát. Én ezt erős tudományos bizonyítéknak mondanám, a vakhitet máshol keresse. Ellenkező előjelű, akár csak megközelítően ilyen erős bizonyítékot eddig nem mutatott. természetesen lehet, hogy én tévedek, de akkor illene ezt bizonyítani.
"mégis ha van allergiás reakció - az tuti nem oltástól van."
Ezt meggyőzően cáfolja az OKNE jelentésekben évtizedekre visszamenőleg feltüntetett anafilaxiás reakciók esetei. vacsatc.hu/.../...
" akkor nincs adat a biztonságosságról, halálba oltják nyugodt szívvel a gyermekeinket. maga is felelős ezért."
De még mennyire! Gyakran kérvényezem, hogy személyesen olthassak halálra a gyermekeinket.
"a vírus okozta megbetegedés mindössze 1%-a esetén végződik tartós paralízissel."
Ez természetesen nem igaz, a későbbi linkről szedett 0,5% a helyes.
Ezt írja:
"Fogom hozni -csak másik gépen van lementve - azt, ahol kimondják, az IPV oltás után kellene fertőződni a virussal hogy védettség alakuljon ki.... de ebben ha végigböngészi, meg fogja találni."
Majd hozza a "bizonyítékot":
"Az a teória, hogy az elölt oltóanyagvírus miatt keringő antitestek (elégséges mennyiségben) semlegesítik a poilovírust, mielőtt a kp-i idegrendszerbe kerül és bénulást okoz. A legfőbb csalódás az elölt (inaktivált) polio vírusos vakcinával kapcsolatosan az, hogy amit antitesteket keringet a szervezetben, önmagukban nem védenek meg a táplálkozási fertőzéstől (polio). Csakis amikor a helyi immunitást (oltást) követi egy táplálkozási eredetű fertőzés (polio), akkor lehet olyan stabil immunitást szerezni, amely megvéd a betegségtől!"
Egészen hihetetlen, mennyire szelektíven olvas. Mégis mit kezdjek azzal, hogy azt mondja, hogy mindjárt hoz bizonyítékot "A"-ra, majd jön és lobogtatja a bizonyítékot "B"-re. Az egész IPV téma (és az idézet) is arról szól, hogy az IPV nem vagy csak korlátozott mértékben képes nyálkahártya-immunitás kialakítására, de ebből hogy következik, hogy nem alakítana ki védettséget? Az idézetben is benne van, hogy a vérben alakítja ki az immunitást az IPV, így a vírus nem tud eljutni a központi idegrendszerbe, de bélben helyi fertőzést ettől még okozhat a poliovírus. Pontosan ezért oltottak Magyarországon másfél évtizedig először IPV-vel majd OPV-vel.
ncbi.nlm.nih.gov/.../1538150
J Infect Dis. 1992 Mar;165(3):444-9.
DTP oltásnak tulajdonítható a gyermekparalízis egy vadpolio járvány kitörésekor, Omanban
A vad poliovírus inkubációs ideje alatt történt DTP oltás azonosíthatóan okoz bénulást, mennyiségi adatok nem lettek megállapítva, a rizikóról. Egy vadvírus kitörésekor 70 gyermek (5-24 hónapos) vakcinációs státusza lett megvizsgálva, akik lebénultak. 692 kontroll gyermekkel egyetemben. Szignifikánsan magasabb arányban kaptak DTP oltást a lebénult gyermekek, 30 nappal a paralísist megelőzően. Ez a tanulmány megerősíti, az injekciók fontos okai a gyermekbénulás bekövetkeztének. Bár a DTP oltás előnyei meg kéne haladják a paralízis kockázatát , ez a tanulmány erőteljesen rámutat, egy vadpolio járvány esélyekor el kell kerülni a szükségtelen DTP oltást és injekciókat.
"The Present Status of Polio Vaccines transcript (Illinois Medical Journal) – A gyermekbénulás elleni vakcina jelenlegi statusa, átirat: Meg kell különböztetnünk a polio fertőzést és a klinikai betegséget is. Minden egyes ismert polio betegségre körülbelül ezer subklinikai (rejtett) polio fertőzés esik, amely a felnőttek nagyfokú természetes immunitása miatt van. Alapvetően fontos megérteni, a jelen-és múlt-kor vakcinaproblémája az, hogy bélfertőzést (pl ploio) lehet kapni betegség kialakulásával vagy a betegség kialakulása nélkül is. Az a teória, hogy az elölt oltóanyagvírus miatt keringő antitestek (elégséges mennyiségben) semlegesítik a poilovírust, mielőtt a kp-i idegrendszerbe kerül és bénulást okoz. A legfőbb csalódás az elölt (inaktivált) polio vírusos vakcinával kapcsolatosan az, hogy amit antitesteket keringet a szervezetben, önmagukban nem védenek meg a táplálkozási fertőzéstől (polio). Csakis amikor a helyi immunitást (oltást) követi egy táplálkozási eredetű fertőzés (polio), akkor lehet olyan stabil immunitást szerezni, amely megvéd a betegségtől!" s45.photobucket.com/.../...
és ez is érdekes: insidevaccines.com/.../...
Hogy is vannak a vakcinák biztonságosnak értékelve?
*minden adat innen a gyártó tájékoztatójából való
**minden tanulmány, vizsgálat amelyeket itt találunk, kizárják a nem egészséges gyermekeket ...tehát durván 60%-a az egész gyermekpopulációnak és csecsemőknek nem lenne elfogadva a vakcina biztonságossági vizsgálatokban való résztvételre.
***Az oltóanyagokat (néha) állatokon tesztelik, de nincsenek velejáró toxicitásra vizsgálva,, mivel feltételezik (!!!) hogy biztonságosak, nem toxikusak FDA/CDC discussion ( 2002 megbeszélés átirata, erről szól)
Történelmileg az oltások nem klinikai biztonságossági értékelése gyakran nélkülözi az állatkísérletekben a toxicitási vizsgálatot. Azért, mert a vakcinákat nem úgy nézik, mint hogy van toxicitásuk a „jó”hatás mellett is (velejáró toxicitás) és általában kis adagokban alkalmazzák, havonta, évente. (FDA/CDC megbeszélés 11 12 old)
***az oldal alján jegyzet amely rögzíti miért a placebo nem igazi placebo (sóoldat vagy víz) hanem mindig egy MÁSIK vakcinával összehasonlítva!!!
Polio - IPOL (Inactivated Polio) Sanofi
Az inaktivált polio oltás együtt adva DTPvel. Az élő vírusos Sabin cseppek sokszor a betegséget is kiváltották, ezért alkalmazzák az inaktivált vírusos oltást.
www.fda.gov/.../UCM054459.pdf
*a szerkesztő megjegyzése (vaccineinside) A Declaration of Helsinki megállapításait és kiegészítéseit értelmezve felmerül a kérdés, miért és hogy is állunk ezzel a placebo kontrollos kérdéssel a vakcinák biztonságossági vizsgálataiban. A Deklaráció megtiltja a placebo kontrollos vizsgálatokat abban az esetben ha már létezik egy „bizonyított” gyógymód... , tehát, egyszerűen a „régi, létező” kezelést (vakcinát) kell az „újjal” összehasonlítani (újabb vakcina). ..Így nem láthatunk bizonyítékot arra nézve hogy egy vakcina biztonságos lenne. Csak arra nézve hogy X vakcina biztonságosabb, mint Y vakcina.
Érdekesség: az IPOL Sanofi Salk adatokat használ a hatékonyságra (az nem inaktivált). IPOL tájékoztató- ezt használják az összes inaktiváltra nyilván a gyógyszargyártók:
8. Salk J, et al. Antigen content of inactivated poliovirus vaccine for use in a one- or two-dose regimen. Ann Clin Res 14: 204-212, 1982
9. Salk J, et al. Killed poliovirus antigen titration in humans. Develop Biol Standard 41: 119-132, 1978
10. Salk J, et al. Theoretical and practical considerations in the application of killed poliovirus vaccine for the control of paralytic
poliomyelitis. Develop Biol Standard 47: 181-198, 1981
11. TITKOS adatok itt vannak: from Sanofi Pasteur SA
12. - II - Unpublished data available from Sanofi Pasteur Inc.
"Maga a bénulás egy komplex több lépcsős folyamat eredménye, ami a vírus okozta megbetegedés mindössze 1%-a esetén végződik tartós paralízissel. A vírus az 1900-as évektől egyre jobban terjedt, végül az 50-es években aggasztóbb méreteket öltött a bénulásos megbetegedések száma" ... "Hazánkban 1931, 1954, 1957, 1959-ben alakult ki súlyosabb járvány. 1957-ben 2334 bénulás történt, amely 143 esetben végződött halállal.[5]" .... "1992 óta 3 hónapos korban inaktivált poliovírust tartalmazó vakcinával (IPV) kezdik az immunizálást a „Di-aPer-Te +Hib” oltás keretében (szamárköhögés-tetanusz-diftéria + H. influenzae okozta agyhártyagyulladás), majd élő poliovírus vakcinával folytatják 4, 5, 15 hónapos és 3 és 6 éves korban. Az oltást nem kaphatja az a gyermek, akinek az első beoltás után veszélyes allergiás tünetei jelentkeztek a streptomycinre, neomycinre vagy polymyxin B-re.[5]" hu.wikipedia.org/.../...
kérdés: előre nem lehet kiszűrni, mégis ha van allergiás reakció - az tuti nem oltástól van. Na persze, ha orvosilag lehetetlen előszűrést csinálni, az OKNE rendszar meg -mivel kpilag kötelezett és közjó- figyelve sincs, akkor nincs adat a biztonságosságról, halálba oltják nyugodt szívvel a gyermekeinket. maga is felelős ezért.
na akkor itt már csak fél % bénulásról beszélnek (a fertőzött-betegek esetében, összesre vonatkoztatva: " Approximately 90% to 95% of infections cause no symptoms.[1] Another 5 to 10% of people have minor symptoms such as: fever, headache, vomiting, diarrhea, neck stiffness and pains in the arms and legs.[2][1] These people are usually back to normal within one or two weeks. In about 0.5% of cases there is muscle weakness resulting in an inability to move.[1]" en.wikipedia.org/.../...
Jól mondja Lajos, csak használni kellene a google-t....
itt van egy egész nagy és korrekt ellenérv elérhetőség, az 50es évektől kutatási eredményekkel.http://www.vacfacts.info/failure-of-the-continued-polio-vaccine-campaign.html
Fogom hozni -csak másik gépen van lementve - azt, ahol kimondják, az IPV oltás után kellene fertőződni a virussal hogy védettség alakuljon ki.... de ebben ha végigböngészi, meg fogja találni.
Szóval... miért kell vitatkoznia, ha nem imseri (el) a másik oldal lehetőségét sem? Vakhit- az nem tudomány. sajnálom, ön sem győzött meg hogy oltassak....
Az anekdota után még mindig nem látod, hogy hol a probléma. Szimplán logikai vetülete van. Nincs perdöntő bizonyíték! Az oltásban részesültek esetében logikus következmény, hogy a diagnózis kritériumának tekintett polio vírus nem fog megjelenni a beazonosítás során. Az ok-okozat ettől még nem biztos, hogy más lesz. A Tádzsik tanulmány rámutatott arra, hogy egy komoly természeti katasztrófa esetén, mint az AFP, mint a polio megbetegedések ugrásszerűen megnőhetnek (meg is nőttek). Az írás különben taglalja azt is, hogy az AFP alá vont betegségeket hogyan különböztetik meg. Ennek pontosan utánajártunk (forrásmegjelöléssel – lehet mazsolázni).
Amúgy, még mindig nem esett le, hogy hol bukik meg a polio történet. Tamásnak anno ezt sikerült megérteni. Itt nem az a fontos, hogy hány polio-s esetet azonosítunk alkalmasint – az csak egy statisztikai szám –, hanem az, hogy hány ember bénult le. A probléma ott van, hogy a Scobey-féle elméletet nem vizsgálták ki. Persze az ő elméletével sem lenne kevesebb bénulás a földön, de akkor nem egy haszontalan harcot űzne az emberiség egy olyan vírus ellen ami nem biztos, hogy bénulást okoz. A Koch-féle posztulátumok sem működnek polio esetében. A majomlöttyös azonosítás meg nem felel meg a mai vizsgálati kritériumoknak (elkülönített vírussal folytatott kísérletek). Egy rendkívül szennyezett, agyból vett, szűretlen oldattól, melyet egy másik agyba fecskendeznek bárki lebénul. Tehát, mai szemmel a kísérlet alkalmatlan volt arra, hogy bizonyítékként kezeljük. Lehet poliomentes a föld, de az embereken ez fog segíteni? Tény, hogy ott bénulnak az emberek ahol a környezeti terhelés brutális méreteket ölt, illetve a fejlett világban már évtizedek óta betiltott vegyszereket, mindenféle kontroll nélkül alkalmazzák. Jelen pillanatban több DDT-t gyártanak (és még miegymást), használnak ezekben az országokban, mint a 50-60 években az egész világon. A bénulások is akkor jelentek meg ezekben az országokban, amikor a fejlett világban betiltották az említett vegyi anyagokat és a gyárakat szépen kitelepítették Indiába, Kínába, stb. Érdemes megnézni az említett két ország bénulásos statisztikáit. Polio nem, vagy csak elszigetelt egyedi esetekben létezett a 20 század előtt, nem volt tömegeket érintő probléma (gyakorlatilag ismeretlen volt). Fertőzés egészen biztosan volt, hisz a természetben szinte mindenhol előforduló ártalmatlan vírusról beszélünk (forrásvizek, termőföld, stb.) Ez nem egy klasszikus értelembe vett vírusos megbetegedés, ami mindig is létezett. Pl. kanyaró, tífusz, pertussis, stb.
Amúgy ezt a témát már vagy 100-szor kitárgyaltuk. És a logokus álláspont az (lenne), hogy ki kell vizsgálni ezt az egész polio témát.
A fertőzés nem egyenlő a fertőző betegséggel. A fertőzés nem egyenlő a megbetegedéssel. Ezek a fogalmak rendre hibás értelmezéssel szerepelnek.
Vakhit az, amikor valaki perdöntő tudományos bizonyítékok ellenére sem hajlandó valaki megváltoztatni az álláspontját. Én csupán nem hittem a fenti, forrásmegjelölés nélküli ellenőrizhetetlen állításoktól, logikai hibáktól hemzsegő, alapvető természettudományos ismeretek hiányáról tanúskodó cikknek, ami egy olyan oldalon jelent meg, amelynek számtalan cikkéről derült ki, hogy ellenőrizhetően hamis állításokat tesz, azokat korrigálni nem hajlandó. Mindeközben egyetlen tudományos vizsgálatot nem tudott mutatni sem ez, sem bármelyik cikk, ami alátámasztotta volna, hogy a poliot összekevernék bármilyen nehézfémmérgezéssel, vagy hogy a poliovírus nem okoz gyermekbénulást (természetesen lehet, hogy csak én nem találtam meg, ez esetben örülnék, ha belinkelné).
Placebokontrollált kettős vak kísérlet. Ez az, ami bizonyítja az oltás hatékonyságát a gyermekbénulás ellen. Beoltottak többszázezer gyereket IPV-vel, többszázezret placeboval, és az IPV-vel oltottak közül 80-90%-kal kevesebb gyermekbénulásos eset volt. Ez a lényeg. Tökmindegy, hogy milyen kísérletek bizonyítják, hogy a polio okozza-e a járványos gyermekbénulást, tökmindegy, hogy kit vagy kit nem vizsgálnak nehézfémekre, tökmindegy, hogy a DDT-vel kapcsolatban ki milyen elméletet fejteget. Az empirikus bizonyítékok azt támasztják alá, hogy az oltás véd a gyermekbénulás ellen.
(A fenti cikk azzal próbálja a vizsgálatokat elintézni, hogy nem számolnak azokkal a betegekkel, akik a teljes oltási sor megkapása előtt bénultak le. Ez egyrészt nem igaz, másrészt természetesen kell idő minden oltásnak, hogy kialakítsa a védelmet. Amíg ez nem következik be, addig az oltott és oltatlan csoportban is ugyanannyi megbetegedés lesz, ebben semmi meglepő nincs, és egyáltalán nem kérdőjelezi meg a kísérletek érvényességét.)
És igen, a fenti cikkel ellentétben én megadok forrást is.
Francis T, Jr, Korns R, Voight R, Boisen M, Hemphill F, Napier J, et al.; An evaluation of the 1954 poliomyelitis vaccine trials: summary report. Am J Public Health 1955; 45;1–50
archive.samj.org.za/.../...
"Tömören velősen: Adott egy betegségtípus (AFP). Amit külön választunk egy kritérium alapján. Ez a kriterium az, hogy sikerül-e fülön csípni a székletben vagy a kisagyban, vagy tökmindegy hol a polionak elkeresztelt vírust. Ha nincs akkor non-polio AFP. Tüneteit tekintve semmi különbség nincs sima polio és a non-polio AFP között."
Ez egyáltalán nem igaz, az AFP differenciáldiagnosztikája ennél sokkal bonyolultabb, és én nem is teszek úgy, mintha értenék hozzá, Ön se tegye. Lásd.: epirev.oxfordjournals.org/.../ ...
"A nehézfémekkel való kutatások eredményeire pedig nem nehéz rákeresni. Gyakorlatilag ősidőktől tudjuk hogy mit okoz. Már az ókorban is segített eltenni pár történelmi személyt. Ez alapműveltséget érintő tartalom., had ne kelljen behivatkozni már!"
Teljesen félreértett. Én nem azt állítottam, hogy ne lenne olyan nehézfém, ami ne okozhatna bénulást. Arra kértem forrást, hogy a nehézfémmérgezés tüneteit összekeverhetik a poliovírus okozta gyermekbénuláséval.
"Valóban polio okozza a bénulást?"
Sok dolog okozhat bénulást, a polio ebből egy. Ha ön szerint a poliovírus nem okoz gyermekbénulást, akkor mivel magyarázza, hogy a vizsgálatok során az oltott csoportokban kevesebben bénultak le, mint az oltatlan csoportban?
A nehézfémekkel való kutatások eredményeire pedig nem nehéz rákeresni. Gyakorlatilag ősidőktől tudjuk hogy mit okoz. Már az ókorban is segített eltenni pár történelmi személyt. Ez alapműveltséget érintő tartalom., had ne kelljen behivatkozni már!
A Tádzsik tanulmányban van egy táblázat ami elmagyarázza ki kivel van polio ügyben (forrás, sőt még folyó megjelöléssel is).