BCG oltás
|
2010 október 26
A tuberkulózis (tüdőgümőkór, tbc)
Évszázadok óta ismert betegség, mely sokszor járványos formában jelentkezett. A betegségnek több formája ismert. A kórokozóval történő első találkozáskor a megtapadás, illetve a kezdeti szaporodás helyén a szervezet egy sejtes burkot (gümőt) képez – amellyel a kórokozót elzárja a további terjedéstől. A megtapadás helye lehet a tüdő, a bél, illetve a sérült bőr). A gümő(k)ben tenyésztéssel és mikroszkóppal kimutatható egy nagyon sok fertőtlenítőszernek ellenálló pálcika alakú baktérium. Az immunrendszer sem tudja elpusztítani, ezért veszi körbe. Ha az immunrendszer működése romlik, akkor a baktérium kijuthat és szóródva megbetegíti a tudőt, vagy más távoli szerveket. Nagyon ritkán, rossz immunrendszeri állapotban a kórokozót a szervezet nem tudja „körbezárni", ilyenkor egy heveny (súlyos és gyors lefolyású), sokszor végzetes betegség alakul ki: szétszórt, vagy agyhártyagyulladásos forma.
A BCG „védőoltás" egy élő, gyengített tuberkulózis baktérium törzset tartalmaz, melyet Magyarországon a csecsemőknek 6 hetes korukig meg kell adni. Ellenjavallatot jelent az immunrendszer zavara (pl. HIV fertőzés).
| Hivatalos álláspont | Tudományos (ellen)érvek | |
|---|---|---|
| A tuberkulózis esetén élesen elválik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a magyar hatóságok álláspontja. WHO: Csak rizikócsoportokat kell oltani. (Rossz szociális helyzet, a környezetben élő tbc fertőzött). A betegség visszaszorítását a rizikócsoportok szoros vizsgálatával, a kiszűrt betegek azonnali, célzott, ingyenes, kötelező kezelésével lehet elérni. Magyarország: Bár a kora gyermekkoron túl a BCG oltás nem véd a tbc fertőzéstől, mégis oltani kell minden gyermeket (az ellenjavallatokat figyelembe véve) a heveny formák megelőzéséért. |
Ellenérvek a magyar oltási rendszerrel szemben: nem rizikócsoportba tartozó csecsemő esetén – a hivatalos statisztikai adatok alapján – több nagyságrenddel nagyobb a kockázata annak, hogy az oltás súlyos szövődményt okoz, mint a betegségnek, amely ellen megvéd. A csecsemőkori BCG oltás megnehezíti az esetleges későbbi tbc betegség felismerését. Azokban az országokban, ahol fejlett betegségfelismerő és gyógyító hálózat működik (mint pl. Magyarországon), a BCG oltás elhagyása után tovább csökkent a tbc megbetegedések, ezen belül a gyermekkori súlyos előfordulások száma is. A BCG oltás hatástalanságát a WHO által végzett kísérlet is igazolta. A témával foglalkozó cikk itt olvasható.
|
Az összeállítást Dr. Turcsányi Zsolt készítette
