Egyesületünk politikától és vallási hovatartozástól független szervezet!

Oldalainkat 51 vendég és 0 tag böngészi

Legyen választható a kötelező!
  • Természetes és mesterséges immunizálás

    Ahhoz, hogy az ember az oltások hatásait megértse, legalább részben meg kell ismerkednie azzal a tudással, amelyet az immunológiai kutatások eredményei közvetítenek ezekről a folyamtatokról.

    Bővebben
  • Mi a normál flóra?

    Tudj meg többet a bennünk élő mikroorganizmusokról!

    Kikkel vagy mikkel osztozunk a testünkön?
    Mi jelenti a valós veszélyt és mikor? ...
    Bővebben
  • Olvasóink írták

    Olvasóink írták

    Ismerd meg mások oltástörténeteit!
    Küldd el a sajátodat!

    Bővebben
  • Könyvajánló – VPK
    „E könyv nem hiányozhat egyetlen hazai szülő és szakember könyvespolcáról sem!”

    Mielőtt döntene, TÁJÉKOZÓDJON!

    Bővebben
  • Főlap
  • „Védő"oltások
  • Kötelező védőoltások – hivatalos és az alternatív érvek
  • MMR oltás

MMR oltás

Az MMR oltást a gyermekek 15 hónapos és 11 éves korukban kapják. Az oltás három komponensből áll: morbilli, azaz kanyaró;mumpsz, azaz járványos fültőmirigy-gyulladás; és rubeola, azaz rózsahimlő. Mind a három összetevő élő vírusokat tartalmaz, melyeket különböző laboratóriumi módszerekkel előzőleg gyengítettek, ezáltal a betegséget okozó hatásuk jelentősen enyhült. Mivel élő vírusokról van szó, ezért a beadásuk előtt a „nem élő" oltásokhoz képest szigorúbb feltételeket szabnak, nehogy az oltóanyag egy gyenge immunrendszerben felerősödve oltási fertőzést okozzon. A vizsgálatok szerint a védettség is jóval tartósabb az Infanrix-IPV-Hib típusú oltásénál, ezért ismétlik csak jóval később.


A kanyaró (morbilli)

A betegség leírása:

  • Bevezető, nem specifikus tünetek: magas láz, nátha, rosszullét, kötőhártya-gyulladás, fényérzékenység, erős köhögés.
  • Kialakult, a betegségre típusos tünetek: a fejtől kezdődően az egész testre szétterjedő, fokozatosan összefolyó, apró piros kiütésekkel járó bőr- és nyálkahártya-elváltozások. A kiütések általában nem viszketőek. Jellegzetessége a Koplik folt, mely az őrlőfogaknál kialakuló, piros alapon kékes-piszkosszürke elszíneződés (1 nap alatt eltűnik).
  • A vírus hordozói: kizárólag emberben okoz betegséget.
  • A terjedés útja: elsősorban légúti cseppfertőzés, de ritkán (néhány napig) tárgyak is közvetíthetik a vírust.
  • Lappangási idő: 8-14 nap.
  • A betegség lefolyása: a kiütések megjelenésétől számítva 1-3 hét alatt maradandó elváltozás hátrahagyása nélkül magától gyógyul.
  • Szövődmények: gyakoriságuk és súlyosságuk nagymértékben függ a szervezet általános állapotától, a kortól (csecsemőkben és felnőttekben gyakoribbak) és a megfelelő kezelés hiányától: középfülgyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás, lázgörcs. Nagyon ritkán: agyvelőgyulladás, halál.
  • Kezelés: A-vitamin, homeopátia, nagy kockázatú esetekben gamma globulin, bakteriális szövődmény esetén antibiotikum is szóba jön, gyógyszeres lázcsillapítás nem javasolt, mivel a szövődmények számát sokszorosára emeli.
  • A továbbterjedés: a beteg fertőzőképes a nem specifikus tünetek kezdetétől a kiütések megjelenése utáni 7. napig.
  • A járványok: a kanyaró erősen fertőző. Az oltások bevezetése előtt gyakorlatilag a teljes felnőtt népesség átesett a betegségen. A leggyakrabban az 5-10 éves korosztály fertőződött meg. A betegség kiállása életre szóló immunitást adott. A kanyaró az oltások bevezetése előtti elterjedtségéről kimutatták, hogy a XIX. század végétől az addigi magas gyakoriságú betegség fokozatosan (lényegesen) csökkent. A kórházban kezelt kanyarós betegeknek jóval magasabb volt a halálozása az otthon kezeltekénél.

 

Hivatalos álláspont   Tudományos (ellen)érvek
A vakcináció után hosszú távon magasabb ellenanyag-szinteket lehet kimutatni, mint a természetes betegség kiállása után.

A vakcina hatására gyakorlatilag eltűnt a kanyaró betegség.

A WHO szerint védőoltásokkal a betegség teljes mértékben felszámolható és felszámolandó.

  A betegség kiállása mégis életreszóló védettséget ad, az oltást pedig azért ismételgetik, mert ezt nem teszi. Kérdés, hogy akkor miért ezzel a módszerrel mérjük a védettséget? A védőoltás bevezetése után a megbetegedések inkább a veszélyeztetett korosztályokat érintik. A halálozások száma növekedett. A betegséget kiállt anyák a csecsemőiknek (akiket ma sem lehet védőoltással védeni) nem tudják az anyatejen keresztül a veszélyeztetett hónapokban az ellenanyagokat átadni.

Egy olyan közösségben, ahol jó az általános higiénia, tiszta az ivóvíz, megfelelő a tápláltság, a vitaminellátottság, és helyes a kezelés, a kanyaró szövődményei extrém ritkák. A kanyaró betegség kiállása számos későbbi betegség elszenvedésének csökkenti a valószínűségét: pikkelysömör, légúti fertőzések, rákos betegségek, szklerózis multiplex, allergiás betegségek.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a vírus a kétszer oltottakban is gyakran tovább él és fertőzőképes marad, így egy idő után járványokat idéz elő az oltottak körében is. Látszólagos ellentmondás, hogy amennyire növekszik az oltással szerzett védelem a népességben, annál valószínűbben alakulnak ki kanyaró járványok. Ennek az az oka, hogy a valódi kanyaró vírussal egyre kevésbé találkozhatnak az emberek, így az életre szóló védettség elmarad.

 

Hivatalos álláspont   Tudományos (ellen)érvek
A Priorix oltás mellékhatásait 42 napig figyelték 12 000 beoltotton. A kombinált oltás mellékhatásai megfelelnek az egykomponensű oltások után megfigyelteknek.
A Priorix alkalmazási előiratában szereplő tartós egészségkárosodást jelentő, illetve ahhoz vezethető mellékhatások:
  • Ritka: lázzal járó konvulzió, allergiás reakciók
  • Nem gyakori: konjunktivitisz (kötőhártyagyulladás), bronhitisz (hörghurut), köhögés, fültőmirigy-megnagyobbodás, hasmenés, étvágytalanság, hányás, otitis media (középfül-gyulladás), idegesség, szokatlan sírás, insomnia (alvászavar)
  • Gyakori: kiütés, felső légúti fertőzések, fájdalom és duzzanat az injekció beadásának helyén, láz (végbélben >39,5 °C; hónaljban/szájban >39,0 °C)
  • Nagyon gyakori: bőrpír az injekció beadásának helyén, láz (végbélben ≥38 °C; hónaljban/szájban ≥37,5 °C)
  • Ismeretlen gyakoriságú: Trombocitopenia, trombocitopeniás purpura (vérlemezkeszám-csökkenés és ebből származó vérzés), transzverz mielitisz (gerincvelőgyulladás), Guillain-Barré szindróma (több idegre kiterjedő bénulásos tünetegyüttes), perifériás neuritisz (környéki ideg gyulladása), enkefalitisz (agyvelőgyulladás), eritéma multiforme (változó alakú bőrpír), artralgia (ízületi fájdalom), artritisz (ízületi gyulladás), meningitis (agyhártyagyulladás), Kawasaki-szindróma (verőérgyulladás), anafilaxiás reakciók (heveny rosszindulatú allergia).
  A kisördög lakhelyét jól ismerjük...
A hivatalos tájékoztatóban szó szerint ez olvasható: „Az alábbi biztonságossági információ a Priorix-szal végzett klinikai vizsgálatokban oltott kb. 12 000 résztvevő adatai alapján készült."

Megjegyzés a megjelölt részekre vonatkozóan: „Biztonságossági információ" – ugyebár az információ közlést jelent. Ez a szó nincs szoros kapcsolatban a vizsgálati eredményekkel. Ha jól értelmezem – tessék megcáfolni – akkor azt jelenti ez a kifejezés, hogy „én ismerem 12 000 oltott 42 napos megfigyelésének adatait, de csak biztonságossági információkat közlök". Megerősíti ezt az „adatai alapján" is. Mire kötelezi a gyógyszergyárat ez a kijelentés: „adatai alapján"? Mit tudunk arról, hogy mely szervezet végezte a vizsgálatot? Volt-e ellenőrző hatóság? Ha van, akkor milyen módszerekkel ellenőriznek? Milyen következménye van a pontatlan adatközlésnek?

Az morbilli, mumpsz, rubeola egykomponensű és kombinált oltás mellékhatásait a legtöbb tanulmányban 3 hétig figyelik meg, mert az oltóvírus csak eddig mutatható ki a vérből. Legtöbbször csak egykomponensű vakcinát vizsgálnak, így a három élő vírus egymásrahatása nem derülhet ki. Ha pedig vizsgálják, akkor sokszor súlyos mellékhatásra derül fény:
  • Amennyiben valamelyik oltóvírus immungyengülést hoz létre (pl. a kanyaró jellegzetessége) a többi vírus elleni védelem gyengülése miatt megakadályozódik az oltóvírus elpusztítása és tartós hordozó állapot alakulhat ki: a vírus genetikai-, autoimmun betegségeket, stb. indít(hat) el, előre nem belátható következményekkel. Például konkrét tanulmányok szólnak autoimmun májgyulladásról, autizmusban a bélhámsejtek, az agyvelő érintettségéről. Azaz a beteg szövetekből kimutatható az oltóvírus.
  • A háromkomponensű MMR vakcinához hasonlóan, azok után a természetesen előforduló esetek után, amelyekben – igen ritkán – a kanyaró, mumpsz, rubeola és varicella (bárányhimlő) közül 2 vagy több okozott egyszerre megbetegedést, többen leírták a viselkedészavar, autizmus későbbi kifejlődését.
  • Az idült gyulladásos bélbetegségek és az MMR oltás között is nagyon valószínű az ok-okozati összefüggés. Alátámasztja ezen nézetet az a vizsgálati eredmény is, mely szerint a kora csecsemőkorban, illetve az anyaméhben elszenvedett kanyarófertőzés növeli ezeknek az esetleg évtizedekkel később kifejlődő betegségeknek a kockázatát.
Megjegyzendő, hogy az utóbbi négy évtizedben megtízszereződött az autizmus előfordulása az Egyesült Államokban. Ma 110 emberre jut egy autista. A gyulladásos bélbetegségek Skandináviában 1990-2001-ig megötszöröződtek.

 

Mumpsz (járványos fültőmirigy gyulladás – parotitis epidemica)

A betegség leírása:
  • Bevezető, nem specifikus tünetek: (gyermekekben ritkák) láz, nyaki izomfájdalom, fejfájás, rossz közérzet
  • Kialakult, a betegségre típusos tünetek: egyik, vagy mindkét fültőmirigy megnagyobbodása, fájdalma. Sokszor eltorzul az arc.
  • A vírus hordozója: az ember. Tudomásunk szerint csak emberben okoz betegséget.
  • A terjedés útja: a tünetek megjelenése előtti 2. naptól fertőzhet a duzzanat elmúlását követő 2. napig. Légúti cseppfertőzés, közvetlen terjedés (néhány napig) a fertőzött tárgyak is közvetíthetik a vírust.
  • Lappangási idő:14-21 nap.
  • A betegség lefolyása: 1-3 nap alatt fejlődik ki a mirigyduzzanat, mely a környező többi nyálmirigyre is átterjed. A beteg nyáltermelése csökken. A fájdalom és a duzzanat általában 3-7 nap alatt magától elmúlik. Ritkán kiütés is lehetséges.
  • Szövődmények: ritkán agyhártyagyulladás, de ezek túlnyomó része maradandó károsodás nélkül gyógyul. Nagyon ritkán (1-2:100 000) azonban agyvelőgyulladásba és esetleg halálba is torkollhat. Viszonylag gyakori szövődmény lehet még a heregyulladás, mely többnyire egyoldali és maradandó elváltozás nélkül gyógyul. Ritkán kétoldali és sterilitáshoz vezethet. A mumpsz süketséget is okozhat.
  • Diagnózis: A tünetek alapján állítható fel. Kétes esetben antitestvizsgálatot végeznek.
  • Kezelés: Specifikus kezelést az akadémikus orvoslás nem ismer, ezért tüneti kezelést javasol. Az egyedi tünetek alapján választott homeopátiás szer enyhíti a lefolyást és csökkenti a szövődmények kialakulását.
  • Továbbterjedés: a mumpsz vírusa az emberi szervezeten kívül rövid idő alatt elveszti fertőzőképességét. Kisebb járványok a védőoltás bevezetését követően is előfordulnak.
  • A járványok: Az oltások bevezetése előtt a 4-6 éves korosztályban volt a leggyakoribb a betegség előfordulása. Az oltások bevezetése után a leginkább érintettek a felnőttek, mivel a a védettség addigra lecsökken. Ezzel a szövődmények előfordulásának aránya növekedett, sőt egyes vizsgálatok szerint abszolút számban sem csökkent.
  • A betegség pozitív hatásai: Az átvészelt betegség után ritkábban alakul ki – az emlőrákot kivéve – nagyon sok ráktípus, valamint a sclerosis multiplex.

A mumpsz elleni oltás Magyarországon 1991 óta kötelező, jelenleg csak kombináltan (MMR) adják.

A mumpsz elleni oltás mellékhatásai: láz, lázgörcs, allergiás reakció, ritkán hereduzzanat. Sok adat szól az MMR oltás cukorbetegséget kiváltó hatásáról. 10%-al emeli a betegség gyakoriságát.

Hivatalos álláspont   Tudományos (ellen)érvek
A betegség előfordulása az oltások óta jelentősen csökkent, így szükségszerúen csökkennek a szövődmények is. A járványok elsősorban inkább az oltások elmaradásának tudhatók be, mintsem az immunitás csökkenésének.   A betegség előfordulásának a csökkenése átmenetinek tekinthető, mert minden hasonló esetben a természetes védettség csökkenése a fertőzés visszatéréséhez vezet. Továbbá az oltás utáni megbetegedések éppen a veszélyeztetett korosztályokat érintik. Kimarad az életre szóló védettség és a természetes betegség pozitív hatása.

 

Rubeola (rózsahimlő)

A betegség leírása:

  • Bevezető, nem specifikus tünetek: enyhe nátha mely rövid ideig tart, de ki is maradhat
  • Kialakult, a betegségre típusos tünetek: fájdalmas nyakszirti nyirokcsomó-megnagyobbodás , rózsaszín szájnyálkahártya kiütés, az arcon kezdődő és gyorsan, a törzsre terjedő, esetleg összefolyó, majd hamar eltűnő kiütés. Esetleg izületi-, illetve herefájdalom. Nincs magas láz.
  • A vírus hordozói: csak emberben okoz betegséget.
  • A terjedés útja: cseppfertőzés, valamint veleszületetten az anyától. A tünetek megjelenése előtti 8. naptól fertőzhet a kiütés elmúlása utáni 8. napig, de nem ritkán terjeszthet vírust olyan személy is, akinél nem alakultak ki a tünetek.
  • Lappangási idő: 14-24 nap.
  • A betegség lefolyása: A kiütés a 3. napra általában elmúlik.
  • Szövődmények: A várandósság alatt gyakoriak és magzati károsodáshoz, spontán vetéléshez vezethetnek. Az első hat hétben kialakult betegség esetén 60% is lehet a szövődmények aránya, ezután fokozatosan csökken. Nem várandós betegben a rubeola betegség ritkán okoz szövődményt és ezek ritkán súlyosak, valamint leggyakrabban spontán és teljesen meggyógyulnak: ízületi fájdalom, izületi- vagy ideggyulladás.
  • Diagnózis: A tünetek alapján állítható fel. Kétes esetben antitestvizsgálatot végeznek. Várandósságban magzatvízvizsgálat, magzati vérvizsgálat mutathatja ki a magzati károsodást. Ezen esetekben orvosilag indokolt lehet a művi abortusz.
  • Kezelés: ágynyugalom. Várandósság alatti kezelése nem megoldott. Passzív immunizálás, alternatív gyógymódok megkísérelhetők.
  • Továbbterjedés: Az oltások bevezetése előtt a gyerekek nagy része átesett a rubeolán és így életre szóló védettség alakult ki. Az oltások után a betegség gyakorisága jelentősen csökkent.
  • Járványok: A védőoltások bevezetése után is előfordulnak kisebb járványok, de ezek most az idősebb és ezért veszélyeztetettebb korosztályokat érintik.
  • A betegség pozitív hatásai: csökkenti a későbbi rák és sclerosis multiplex kockázatát.
  • A rubeola elleni oltás: Művileg elhajtott magzatból nyert sejtkultúrán tenyésztik az oltóvírust, amely az oltás kötelezősége miatt komoly vallás-etikai problémákat vet fel. Jelenleg a kombinált MMR oltás részeként a gyerekek kétszer kapják. Így sem okoz, így a 18-23 éves korosztályra 96%-os védelem érhető el, ami a gyermekvállalási kor kitolódásával tovább csökken.
  • A rubeola elleni oltás mellékhatásai: láz, lázgörcs, allergiás reakció, eczema, ízületi gyulladás, ritkán idegrendszeri szövődmények, beleértve az agyvelőgyulladást is.. Sok adat szól az MMR oltás cukorbetegséget kiváltó hatásáról. 10%-al emeli a betegség gyakoriságát.
Hivatalos álláspont   Tudományos (ellen)érvek
A rubeola betegség előfordulása az oltás bevezetése óta jelentősen csökkent. Magyarországon a bejelentett rózsahimlő-fertőzés eredetű magzati károsodás csökkent.  
  • Hivatalos USA statisztika szerint a védőoltások bevezetésével a magzati rendellenességek abszolút száma 25 év viszonylatában stagnált, vagy emelkedett.
  • Az oltásokkal által előidézett védettség éppen a gyermekvállalás időpontjára tűnik el.
  • Számos krónikus betegség kialakulását segítheti elő.
  • Etikailag megkérdőjelezhető a művileg elhajtott magzati sejteken történő oltóanyagtermelés.
    (Lásd: Vatikáni levél)


Az MMR oltást ma Priorix gyári néven adják.

Az összeállítást Dr. Turcsányi Zsolt készítette.

Utólagos szerkesztői korrekció: 2011-től az M-M-RVAXPRO váltotta fel a Priorix oltóanyagot.