Egyesületünk politikától és vallási hovatartozástól független szervezet!

Oldalainkat 122 vendég és 0 tag böngészi

Legyen választható a kötelező!
  • Természetes és mesterséges immunizálás

    Ahhoz, hogy az ember az oltások hatásait megértse, legalább részben meg kell ismerkednie azzal a tudással, amelyet az immunológiai kutatások eredményei közvetítenek ezekről a folyamtatokról.

    Bővebben
  • Aláírásgyűjtéssel összefogás az etikus oltásokért

    Aláírásgyűjtéssel összefogás az etikus oltásokért

    ... „Az M-M-RvaxPro oltás nem etikus módon készült: kikísérletezése és létrehozása során abortusz során életét vesztett magzatok sejtjeit használták fel." ...

    Bővebben
  • Mi a normál flóra?

    Tudj meg többet a bennünk élő mikroorganizmusokról!

    Kikkel vagy mikkel osztozunk a testünkön?
    Mi jelenti a valós veszélyt és mikor? ...
    Bővebben
  • Olvasóink írták

    Olvasóink írták

    Ismerd meg mások oltástörténeteit!
    Küldd el a sajátodat!

    Bővebben
  • Könyvajánló – VPK
    „E könyv nem hiányozhat egyetlen hazai szülő és szakember könyvespolcáról sem!”

    Mielőtt döntene, TÁJÉKOZÓDJON!

    Bővebben

Blog

Meningococcus – Barát vagy ellenség?

2017. évtől ingyenesen elérhető a meningococcus C elleni oltóanyag hazánkban. Ezzel párhuzamosan a média fokozott figyelmet szentelt a meningococcus megbetegedéses esetekre. A jelenségben semmi rendkívülit nem tapasztalhatunk, hisz a védőoltási programok bevezetését meglehetősen jó hatásfokkal tudják megtámogatni a súlyos, tragikus kimenetelű esetek reprezentálásával. A megelőzés egyetlen eszközét a védőoltás minél szélesebb körű felvételében látják.

Az alábbi írás arra tesz kísérletet, hogy kicsit tágabb értelmezésben vizsgálja meg a betegség kialakulásának körülményeit, illetve, hogy mik lehetnek azok a tényezők, melyek befolyásolni tudják a betegségre való fogékonyságot. Ez utóbbiról vajmi kevés szó esik a fősodrású hírekben, és gyakran találkozunk olyan – nem ritkán orvosi – véleményekkel is, amiből az következik, hogy még a hivatalos álláspont kommunikálásával is komoly nehézségek adódnak (pl.: milyen szintű védelmet várhatunk el az oltástól és az mennyi időre szól).

A betegség kórokozóiról

Maga a betegség elég ritka előfordulást mutat. A tudomány jelenleg 13 szerotípust ismer, és ezek közül öt ellen létezik védőoltás (A, B, C, W135, Y). Előfordulásának gyakorisága területenként/országonként változik. Magyarországon a B szerotípus előfordulása a legjellemzőbb. A hazánkban évek óta alkalmazott oltóanyagok (Menjugate, Neisvac-C, Meningitec, ...) a C típus ellen hivatottak védeni. Ez a típus Spanyolországban, Görögországban valóban jellemző, nálunk nem. Viszonylag új oltóanyag a Bexsero, melyet immáron a B típus ellen fejlesztettek ki. Ez az oltás rekombináns technológiát alkalmaz, mely a géntechnológia egyik ágát jelenti. A betegség epidemiológiája viszonylag állandó előfordulást mutat. Viszonyításként néhány adat:
A 2016-os évben 47 Neisseria meningitis megbetegedést jelentettek, ebből 7 végződött halállal. Ez a szám az elmúlt 10 év legmagasabb előfordulását jelentette. 2015-ben ez a szám 36 volt, és 9-en haltak meg, amiből 7 volt az öt év alatti gyermek. Az OEK 2016 decemberében a következő adatokat tette közzé: 1. ábra.

Ezek az értékek nem mutatnak változást a grafikont megelőző időszakban sem. 2004-es évben összesen 273 gennyes agyhártyagyulladás fordult elő, ebből 43 meningococcus (37 B típ., 3 C típ., 3 nem tipizált), 72 pneumococcus és 3 Hib. Az EPINFO 4. különszáma 2000-ben az alábbi adatokról számol be: „Az utóbbi évtizedekben az évente diagnosztizált és bejelentett megbetegedések száma mindössze 20-40 között változott.” „A megbetegedések szórványosan fordultak elő, az esetek többségéért a kórokozó B szerocsoportja volt a felelős.” „1999 végétől a megbetegedések száma jelentősen emelkedett, és a korábban ritkán előforduló C szerocsoport dominánssá vált. 2000-ben január–november közötti időben összesen 84 eset került a nyilvántartásba.” „Az esetek 57%-át a C szerocsoport okozta és csak 35%-áért volt felelős a B szerocsoport. Legjelentősebben a csecsemők és az 1-2 éves kisgyermekek, továbbá a 15-19 éves fiatalok voltak érintve.” Ez az adat napjainkra sem változott meg, minden ötödik megbetegedés halállal végződött (20%-os letalitás). – Egy 2014-ben megjelent jelentés alapján (2. ábra). – 2012-ben ismét egy időre a C szerocsoport vált dominánssá, majd 2013-ra ismét helyreállt a B csoport dominanciája. Érdekes volt megfigyelni, hogy a C és B szerocsoport mellett megjelent néhány eset az A és Y szerocsoportból is (ezek nem jellemzőek a mi régiónkra), továbbá a nem tipizálható törzsek is emelkedést mutattak.

Meningococcus 2006 2015

Joggal tehetjük fel a kérdést, mi okozhatta az időleges szerocsoport-átrendeződéseket? Az okokról csak találgatni lehet. Viszont meg kell, hogy említsük azt a tényt, hogy a C típus elleni oltásokat a 90-es évek derekától kezdték el rutinszerűen alkalmazni. Ezután kezdtek megszaporodni a C szerocsoporthoz köthető megbetegedések is. Nem ismeretlen az a jelenség, hogy „a semmiből" megjelenhetnek az oltóanyagokban is reprezentált törzsek a környezetünkben. Ez a jelenség megfigyelhető volt a pneumococcus oltások kapcsán is.
A fellelhető adatok alapján kijelenthetjük, hogy a meningococcus megbetegedések előfordulását a betegség megfékezését szolgáló oltások nem befolyásolták. Összességében az agyhártya-gyulladásos esetek száma nem változott, sőt az utóbbi években némi emelkedés is tapasztalható volt. Az emelkedés elsősorban pont az oltásokkal célbavett 1-5 éves korosztályt érintette (ők kapták a legtöbb oltást).

Mik lehetnek az agyhártya-gyulladásos megbetegedések emelkedésének okai?

I. okforrás
Dr. Martin Hirte (Védőoltások pro és kontra) több ízben példákkal és hivatkozásokkal alátámasztva közli, hogy a védőoltási programok egyik nem kívánt következménye a szerocsoport-átrendeződés, mely szinte minden olyan oltás esetében megfigyelhető, ami valamilyen módon a normál flóra rendszereibe avatkozik be.
A meningococcus oltásokról: „Az oltás közép-hosszú távú hatékonysága erősen megkérdőjelezhető.” ... (M. Hirte: Védőoltások Pro és Kontra.)
(A téma bővebb kibontása a Beavatkozás a belső flóra világába fejezet alatt található.)

A 2016. júliusi EPINFÓ adatait elemezve is az említett jelenség rajzolódik ki. „2015-ben 61 pneumococcus-meningitist regisztráltak, 22%-kal többet, mint az előző évben (50), 19 beteg meghalt. A letalitás 31,1%-nak bizonyult." „A betegek 57%-a az 50 éves vagy idősebb felnőttek közül került ki. A korspecifikus morbiditás a csecsemők (2,2%ooo) körében volt a legmagasabb, az országos átlag 3,5-szerese, ezt követte az 1-2 évesek (1,1%ooo) és az 50-59 évesek (0,9%ooo), illetve a 60 éven felüliek morbiditása (0,9%ooo). Egy-egy elhunyt csecsemő illetve egyéves kisded az életkorhoz kötött pneumococcus védőoltását megkapta. A csecsemő halálát 7C, a kisded halálát 15C szerotípusú Streptococcus pneumoniae okozta (egyik sem tartozik a védőoltásban jelenlevő szerotípusok közé)."

Ezúton hívjuk fel olvasóink figyelmét arra a statisztikai trükkre, amit gyakran használnak az oltási propaganda eszközeként (gyártói katalógusok, szórólapok). A megtévesztés módszere abban áll, hogy egy vizsgált betegségtípus esetében kizárólag az oltásokban szereplő szerocsoportokhoz köthető eseményeket tüntetik fel. Példával élve: Nem az összes pneumococcushoz köthető agyhártyagyulladásos esetek összesített eredményét mutatják meg, hanem csak az oltásban szereplő csoportokét. Ez a technika adatszelektálást jelent, ami gyakran a szakavatott szemeket is képes megvezetni/becsapni. Az oltások által előidézett átrendeződéseket az ilyen adatsorok nem képesek megmutatni. Köznyelvre fordítva: ha a legerősebb harcost kiütjük, akkor a jelentkező űr helyébe az azidáig kevésbé domináns lép. Ezután a kiütött helyébe lépő új versenyző ténykedését már nem figyeljük. Így az oltás hatékonysága valóban logikusnak tűnhet, csak épp ez nem a tényleges állapotokat/egészséghasznot mutatja.

Az is megfigyelhető, hogy általában véve az egyéb agyhártya-gyulladásos esetek száma – az oltások ellenére – sem csökkent (meningitis serosa, ill. meningitis purulenta = agyhártya-gyulladásos esetek gyűjtőnevei). Meningitis serosa: „2014-ben 56 meningitis serosa került a nyilvántartásba, míg 2015-ben már 63 megbetegedést regisztráltak." Meningitis purulenta: „2014-ben 191 eset; 2015-ben 229 eset." Tehát itt is emelkedés figyelhető meg. (Többévre való visszatekintést a tárgyi időszakok szabálytalan megadása miatt az EPINFO kiadványaiból nem tudhatunk meg.)

II. okforrás
A 2016-2017 évi agyhártyagyulladásos megbetegedések emelkedését az épp zajló járványok is okozhatták. Rendkívül erős betegséghullám söpör(t) végig az országon melyeket többnyire influenza vagy influenzaszerű megbetegedésként diagnosztizálnak. Egy ilyen időszakban mindig számítani lehet a szövődmények emelkedésére. A téli évszakhoz mérten enyhe idő is kedvezett a bacilusok szaporodásának, és az ezt követő elhúzódó, szokatlanul tartós hideg is megtette a hatását. Valójában nem a hideggel volt a baj, hisz valahol ez lenne a normális! A problémát mindig az évszakhoz mérten enyhe idő okozza. A téli meleg sokkal inkább kedvez a mikroorganizmusok szaporodásának, mint a hideg. – Az, hogy miért van ez a furcsa időjárás, az már más kérdés. Ami biztos, hogy ennek boncolgatása bőven túlmutat a választott témánkon...
Érdemes lehet továbbá elgondolkozni azon a jelenségen is, hogy az amúgy sok betegséggel szemben védett idősebb nemzedék is egyre inkább betegszik meg a szezonális járványokban. Tehát nem találkoztak velük eddigi életük során. Hogy ezeket a járványokat milyen mértékben okozzák természetes vagy épp laboratóriumi mikroorganizmusok?... 2011-ben nagy port kavart németországi E.coli baktérium fertőzések hátterében is páran emberi kéz nyomait vélték felfedezni (antibiotikum-multirezisztencia miatt). Ami viszont megfigyelhető, hogy az orrfolyásos, náthás, köhögéses megbetegedéseket újabban a hányásos, hasmenéses, fejfájós vagy épp tüdőgyulladásba forduló betegségek váltották fel. Ezek azért nem tipikusan influenzaszerű megbetegedések! Véletlenül pont ezen betegségek ellen kezdtünk kampányszerűen oltani az utóbbi néhány évben/évtizedben.

Mennyi ideig véd a meningococcus elleni oltás?

Két éves kor alatt alkalmazva kevesebb mint 2-3 évig hat. A két esztendősnél idősebbeknek adott oltások védő hatása max. 4 év. Nagyjából az emberek 80-85 %-ánál képződnek kimutatható ellenanyagok a vérben. Vannak tévhitek, melyek a konjugált oltóanyag életre szóló védelmét hirdetik (a poliszaccharidossal szemben), de ezeknek nem szabad felülni.

Jelenleg nincs olyan oltóanyag, ami életre szólóan védene (talán a rubeóla elleni). Ami nagy általánosságban megfigyelhető, hogy a baktériumok elleni oltások max. 3-4 évig képesek védelmet biztosítani (a meningococcus oltások is ide sorolhatók). A tetanusz AT 5-10 év! Ennél hosszabb ideig tartó védelmet a vírusos megbetegedések elleni oltások adnak csak (pl.: mumpsz, rubeóla, kanyaró, hepatitis B – a bárányhimlő elleni nem, a HPV vakcinák pedig szerotípus függően viselkednek, 2 – max. 10-13 év a legmerészebb jóslatok szerint is). A leghosszabb elvárható védelmi idő maximum 13 év (kanyaró, hepatitis B). – Oltások védettségi ideje: Link

Az OEK által közzölt adatok szerint a C szerocsoportú Neisseria meningitis esetében 5 éves kor alatt csupán 3-4 évig, idősebb gyermekben is mintegy 5 évig áll fenn védelem. Az oltást 5 évente ismételni kellene. A B szerocsoport oltása esetében egyelőre nincsenek kiértékelhető adatok (új oltóanyag révén – 2015-ben jelent meg). A gyártói dokumentáció legfeljebb 23 hónapos utánkövetési eredményeket ad meg. Így az elvárt védettség tekintetében és a további ismétlő oltások szükségességéről még nehéz bármit is mondani. Egyelőre az oltott egyének megfigyelési/„kísérleti" állapotában tart az oltás. A szakma is a tapasztalatok kivárására int.

A betegség kórokozóiról – más szemszögből

A meningococcusok olyan baktériumok, melyek jelen vannak a felnőtt lakosság kb. 20%-ának a torokváladékában. Gyermekeknél ez a szám jóval magasabb lehet. Ezek normál esetben nem okoznak megbetegedést (ugyanúgy, mint a Hib vagy a pneumococcus törzsek). Erre a mikroorganizmusra fokozottan érvényes a megállapítás: a fertőzés nem egyenlő a megbetegedéssel. „Békeidőben” a normál belső flóra szerves részét alkotják, így gyakorlatilag a betegség kiváltása nélkül munkálkodnak szervezetünkben. Azt, hogy ezen időszak alatt milyen szerepet töltenek be szervezetünk működésében, még kevéssé ismert. A normál flóra kutatása – egyelőre – kevésbé gyorsan és biztosan megtérülő kutatási terület, melyre a gyártók nem szívesen költenek. Amit viszont feltételezhetünk, az egyfajta szimbiózisban való aktív szerep, melyre a leginkább jellemző tulajdonság az élettérért folytatott állandó harc. Egyfajta logikus feltételezéssel élve, ezek a mikroorganizmusok akár védelmi feladatot is elláthatnak: békeidőben védenek. Sőt mi több, az egészséges működésre ez a jellemző! Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a viszonylag nagy hordozó embertömeghez képest a meningococcus megbetegedések elenyészően kis esetszámot mutatnak (évente 20-60 eset). Az élettérért folytatott harcban ezek a mikrobák felelnek az egészséges egyensúlyért, és a külső betolakodókkal szemben is védelmi feladatot látnak el. A baj mindig akkor következik be, amikor valamelyik ágens túlsúlyba kerül, ilyenkor előfordul, hogy mégis megbetegedést okoznak. Ennek körülményeit nem nagyon vizsgálták, de a gyengült immunrendszer, hosszabb ideig zajló betegségek alkalmával hajlamosak ezek a baktériumok galibát okozni, dominánssá válni.

A média viselkedése

Megfigyelhettük, hogy amikor egy-egy oltás piacra történő bevezetését szorgalmazzák, akkor a különböző médiumok hirtelen elkezdenek foglalkozni a tragikus kimenetelű esetekkel, így támogatva az oltás fontosságát. A figyelem középpontja mindig a tragédia hírértékére koncentrál, és a körülmények már sohasem fontosak. Hogy miért lehet fontos ez? A 2000-ben megjelent EPINFO különszáma kitér a betegségre való fogékonyság részleteire is, mely többek között a „fizikai kimerülés, más légúti infekció, kedvezőtlen, zsúfolt körülmények, alultápláltság, dohányzás, bizonyos immunszupprimált állapotok, stb.” hatást említi fő tényezőknek. A Szentgotthárdon 2014-ben meghalt kislány esetében is meningoccus B volt a felelős. A kislány védőnőjét ismerve lehetőségem volt feltenni pár kérdést a gyermek körülményeiről. Megtudtuk, hogy a kislány az idő tájt került a nagymamájához, viharos családi helyzetéből kiemelve. Tehát egy rendkívül zaklatott lelkiállapotú gyermekről lehetett beszélni, ami nagyban hozzájárulhatott a betegségekre való fogékonyság kialakulásában (a gyermek azt érezhette, hogy nem kell a szüleinek).
Azt is megfigyelhettük, hogy a betegség fertőzőképességét, annak ellenére, hogy szinte mindig egy-egy elszigetelt esetről volt szó, mégis túlreagálják, félelemben tartva az egész iskolai vagy óvodai közösséget, ahol a tragédia történt. Holott igen nagy valószínűséggel az áldozat közvetlen vagy tágabb környezetében is többen fertőzöttek/hordozók lehettek.

Alternatív tudomány, mely (egyelőre) nem épült be a hagyományos orvoslásba

A National Geographic 2013. januári száma egy cikket jelentetett meg Parányok Birodalma címen. A cikket dr. Nathan Wolfe írta, aki az immunológiai és fertőző betegségek témakörében doktorált, elismert és népszerű kutató.
Az általa közzétett cikk érdekes információval szolgálhat mind az érintett szakma, mind a civilek számára. Az írás a mikroorganizmusok világába ad némi betekintést. Ami számomra a legérdekesebb volt, az a szülés körüli mikrobák szerepe/fontossága. Tömören összefoglalva: A várandósság ideje alatt a nők hüvelyflórája átalakul, elszaporodnak benne különböző lakto-, és egyéb bacilusok. Ilyen például a bélflóraalkotó Lactobacillus johnsonii, ami képessé teszi a babát az anyatej megemésztésére (a hasfájós, anyatejet elutasító babák viselkedésének hátterében is ez állhat). A természetes hüvelyi szülés során 80-85%-ban ezek a mikroorganizmusok „fertőzik" meg a babát (császármetszésnél ez cc. 5%). Az újszülöttek életében meghatározó ez az esemény, mivel ezeknek a baktériumoknak köszönhetően lesznek képesek a csecsemők a legalapvetőbb életfunkciók elsajátítására. A hazai kórházi gyakorlat az, hogy a csecsemőket egyből zuhany alá tartják (sok szülészeten beszappanozzák) és a szájukat is kiöblítik. Ezzel a cselekedettel lemossák a rendkívül nagyfokú védelmet adó magzatmázat, és az említett baktériumok nagy részét is – (jó eséllyel) „kiöntik a húst levessel együtt”. A császármetszéses gyermekek fürdetése tovább ront a helyzeten. Fő témánkra koncentrálva (meningococcus) ki kell emelnünk a Neisseria lactamica baktérium szerepét, mellyel ugyancsak a hüvelyi szülés során kerül érintkezésbe a baba. Az ezzel a baktériummal való „megfertőződés" a gyermekeket felruházza az agyhártyagyulladás – kiváltképp a meningococcus törzsek – elleni védelemmel. Fő előfordulási helye a torok. (szerk.: Nagy valószínűséggel egy kenetes mintavétellel megállapítható lenne az agyhártyagyulladásra való fogékonyság is – a jövőben probiotikumos kezeléssel valódi prevenciót lehetne alkalmazni, mivel vélelmezhetően a bacilus jelenléte szélesebb spektrumú védelmet jelent, mint az oltás. Egyelőre ilyen jellegű készítményről nincs információnk, de az első kísérletek reménykeltőek.)

A védőoltás alkalmazása előtt (kiváltképp csecsemőkorban) célszerű lenne az oltóorvosnak a szülés körülményeiről is tájékozódnia!
Több információt az interneten keresve lehet találni, többnyire angol nyelvű oldalakon.

Beavatkozás a belső flóra világába

Már az elején le kell szögeznem, hogy az alábbi okfejtés alátámasztására elég kevés adat áll rendelkezésre. Így, amit leírok, azt megfelelően stabil hivatkozásokkal alátámasztani nem tudom.
Hogy hol és mikortól tekinthető valami a belső flórába való beavatkozásnak, az elég nehezen meghatározható, illetve elég szubjektív is lehet. Valójában az összes gyógyszeres kezelés, kiváltképp az antibiotikumos beavatkozások egészen biztosan annak tekinthetők. Ilyenkor a béltraktusban élő számos egyéb baktérium (és a rajtuk csüngő fágok /parányi vírusok/) is áldozatul esnek, amik éppenséggel pont az egészséges működéshez szükségesek. Ma már ezen a helyzeten sokat lehet segíteni a különböző probiotikumok alkalmazásával, de ez sohasem lehet teljes. Nyilvánvaló, hogy sok esetben mégis az antibiotikum a legkézenfekvőbb megoldás. Ezt nem is vitatja senki.
Azt, hogy ebbe a folyamatba a védőoltások tömeges alkalmazása miképp szól bele, azt nem divatos bolygatni. Ebbe a körbe három oltás egészen biztosan beletartozik. Névszerint a Hib, pneumococcus és a meningococcus oltások. Hogy miért ez a három? Azért, mert ezek olyan mikroorganizmusok törzseit jelentik (sok van belőlük) melyek normál esetben az egészséges emberek természetes, belső flórájának részét alkotják. Mint ahogy azt korábban leírtuk, ezek a parányi kis élőlények túlnyomórészt nem okoznak megbetegedést. Sőt mi több, jelenlétükkel pont, hogy az egészséges működést szabályozzák. Fenntartják az egyensúlyt a dominanciára hajlamos törzsek között, és sokszor megvédenek bennünket az agresszív betolakodókkal szemben is. Éppen ezért – a nagy járványos megbetegedésekkel ellentétben – igen ritkán okoznak tragikus kimenetelű betegséget. Éves szinten az egész populációra nézve cirka 20-60 megbetegedésről kell beszélni, aminek nagyobb hányada meggyógyul. – Sajnálatos módon nem kevés közülük, aki maradandó károsodásokat szenved. Összességében azonban ez a szám nem tekinthető járványos méretűnek. – Tehát önmagában a baktérium hordozása, de még a terjesztése sem tekinthető veszélyforrásnak. Mondom ezt annak ellenére, hogy a jelenlegi orvoslás a „bennünk élő gyilkosoknak” hívja őket. Ez a megállapítás sajnos nagy valószínűséggel téves, hisz ilyen szemszögből megközelítve nem igazán vizsgálják a „kórokozókat” (vagy mégis?): Mi történne akkor, ha ezeket a mikrobákat teljes mértékben kiiktatnánk az életünkből? Erre a jelenleg épp folyamatban zajló események egyre inkább megadják a választ. Elindul egy olyan folyamat, ami más jellegű ökoszisztémák megbolygatása esetén is megfigyelhető.

Hasonló folyamat játszódott le a múlt század derekán, mikor is a világ tengereiből elkezdték levadászni a cápapopulációt. Ennek következtében oly mértékben elszaporodtak a fókák, hogy komoly problémát kezdett okozni a mértéktelenül túlnépesedő fókahad. Hamar be kellett látni, hogy a cápák kiirtására tett ilyen jellegű próbálkozások olyan szinten bolygatták meg a tengerek élővilágát, ami drasztikus kihatással volt a tengerek teljes ökoszisztémájára (megritkultak más halfajok, stb.). Hasonló folyamat játszódik le napjainkban is a madárvilágban, melyet többek között a túlzott mértékű vegyszeres szúnyogirtás is befolyásol (eltűnnek az énekes madarak, a fecskék, stb.).

Az érintett oltások sorában kronológiailag első Hib oltás bevezetése után megszaporodtak a pneumococcus megbetegedések. Ezt követően bevezetésre kerültek a pneumococcus oltások, mely során igen hamar elindult pneumococcus törzseken belüli szerotípus-átrendeződés. Az addig kevésbé domináns törzsek léptek előtérbe és mellette a staphylococcus megbetegedések is megszaporodtak. Kiváltképp a staphylococcus aureus, ami igen gyakran kórházi körülmények között okozott/okoz komoly problémát, mivel kialakult egy olyan ága is, ami multirezisztens a jelenleg forgalomban lévő antibiotikumokkal szemben (ez elsősorban az idősebb korosztály esetében volt megfigyelhető – gyűjtőneve: MRSA = methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus). Ezt követően a meningococcus oltások kerültek bevezetésre, ahol ismét megfigyelhető volt az oltásokban nem szereplő ágensek előretörése (tájidegen, a régiónkra nem jellemző C, A Y, illetve nem tipizált meningococcus törzsek léptek elő).

Összegezve: Minden esetben, amikor kiiktatunk egy erős „harcost” akkor a soron következő lép a helyébe. A folyamat soha nem ér véget, hisz a természet megújulásra való hajlama kifogyhatatlan tartalékokkal bír. A jelenlegi orvoslás a gyakorlatban, az említett összefüggések ok-okozati kapcsolatát nem köti össze. Csak remélni tudjuk, hogy ez egyszer megváltozik!

Végezetül had idézzem dr. Nathan Wolfe írásának gondolatait:
„Körültekintőbben kell bánnunk az antibiotikumokkal, sokkal inkább célzott probiotikumos kezelésekben kell gondolkodnunk. Nem ideiglenesen kell egyik vagy másik mikroorganizmusra hatást gyakorolnunk; a mikrobiom egészét kell alapul vennünk. „Azt már jól tudjuk, hogyan bolygassuk meg az egyensúlyt. Most azt kell megtanulnunk, miként állíthatjuk helyre a mikrobaközösség egészségét” – hangsúlyozza Katherine Lemon, a Massachusetts állambeli Cambridge-ben működő Forsyth Intézet kutatója, a Bostoni Gyermekkórház szakorvosa.
A mikrobák útitársaink az életben – méghozzá olyan útitársak, akiket saját, jól felfogott érdekünkben óvnunk, kímélnünk kell. Ez a felfogás, meg kell vallanom, nagyon távol áll munkaköri leírásomtól – végtére is az a dolgom, hogy parányi gyilkosok ellen harcoljak. Tulajdonképpen a maga helyén mindkét felfogás jogos: a kórokozó mikrobák veszélyt jelentenek, velük szemben mindig óvatosnak kell lennünk. De mert egyre jobban és jobban ismerjük a mikroorganizmusok világát, a körülöttünk és bennünk élő láthatatlan lények működését és viszonyait, egyre kevésbé kell félnünk tőlük. Legyünk inkább hálásak nekik jótékony közreműködésükért, és tanulmányozzuk őket lankadatlan buzgalommal, mert még ezer meg ezer titkuk vár felfedezésre!”

Forrás: EPINFO – 7. évfolyam 4. különszám – 2000. december 20.
EPINFO – 20. évfolyam 36. szám. – 2013. szeptember 13. 
EOINFO – 21. évfolyam 21. szám – 2014. május 30.21. évfolyam 21. szám – 2014. május 30.
EPINFO – 22. évfolyam 49. szám – 2015. december 11.
EPINFO – 23. évfolyam 27. szám – 2016. július 15.23. évfolyam 27. szám – 2016. július 15.
OEK – Meningococcus megbetegedéssel és védőoltással kapcsolatos tájékoztatás – 2016. december 16.
Dr. Martin Hirte: Védőoltások pro és kontra – könyv
National Geographic – 2013. január
hvg.hu
medscape.com – Probiotic Nose Drops May Protect Against Meningitis

Hozzászólások  
0 #5 B. Lajos 2018-12-08 22:32
Kedves Mother&son!

A védőoltások rendszere sokunkat elbizonytalanított. Megdöbbentő a felismerés, hogy intézményi szinten, hogyan létezhet ekkora szemfényvesztés. Először jön a döbbenet, majd a düh, és kis idő után lehet elkezdeni józanul gondolkodni. A Hegel-i filozófia hármasa itt is áll: „tézis, antitézis és a legvégén a szintézis". Jelenleg a világ fősodrása a tézis szintjén megragadt. Holott a valódi tudomány jóval előrébb áll már mint maga a tézis állapota. Az antitézis is jelen van már. Valójában már a szintézis állapota is kirajzolódott, de ennek térnyerését egyenlőre a dogmatikus beidegződések meggátolják. ... Idővel rá kellett jönnöm arra, hogy a védőoltások kérdésköre csak szemhéj nyitogató volt. Hasonló jelenség tetten érhető az élet számos területén is (az elnevezés köszönőviszonyban nincs a gyakorlattal). Elég a jog (jogalkotás, jogalkalmazás), vagy épp a politika, a közélet területeit megvizsgálnunk. Egy idő után a legjobb szándékkal elindított kezdeményezés is átcsap valami olyan másba, ami már az eredeti szándéktól nagyban eltér. – Ilyen a közoktatás és az egészségügy is. – Ember legyen a talpán aki józan és tisztességes tud maradni ebben a miliőben. A mai világból a bölcs emberek hiányoznak a legjobban. Ez inkább képesség, mintsem tanulással megszerezhető tudás. A mai szétszabdalt, szakterületekre osztott világunkból pont az egész átlátásának képessége kezd kiveszni. Ma ezt holisztikus nézetnek hívják. Az ilyen embereket – ha néha fel-fel tűnik is egy – elég hamar kiiktatják/mellőzik.

A védőoltás beadásának javallata olyan kérdés amit én eldönteni nem tudok és nem is akarok – nem utolsó sorban nincs is rá jogosultságom. A fenti írás, többek között pont arra hivatott rávilágítani, hogy ezt a döntést a jelenleg szakmailag kompetensnek tartott orvostársadalom sem képes meghozni. Egyszerűen azért nem, mert nem kellően informált a védőoltások tekintetében. Ez tény. Valójában nem is ők döntenek. A döntés központilag jön, a különböző ajánlások szintjén. Az orvosok pedig követik ezeket. Ha szakmai ajánlásokban más lenne azt követnék. Ma a legkevésbé elvárt egy orvostól az, hogy kreatív legyen. – Amit jómagam a legkevésbé tartok korrektnek, az a felelősség teljes mértékű átruházása az államra. Ebben a rendszerben nincs megfogható felelős.

Nem kell a gyermekeinknek „legyőzhetetlennek" lenniük. A jó harcosok sem a puszta erejükkel lettek nagyok. A védőoltások valahol olyanok, mint az a tudás amit puskázással vagy épp plagizálással szereznek = csalás = valós élethelyzetben legtöbbször kevés. Ha most kritikus akarnék lenni, azt mondanám, hogy az egész világunk ilyen légvárakon áll. Egy szerencsénk van, hogy az immunrendszerünket rendkívüli módon és alapossággal alkotta meg e Teremtő. „Mi" ezzel játszadozunk most.
0 #4 Mother&son 2018-12-07 19:40
Kedves B.Lajos!
Nagyon érdekes és elgondolkodtató az írása.
A végén a konklúziót hiányosnak érzem. Akkor valójában nincs is értelme egyik oltásnak sem? Hisz életre szóló védelmet egyik sem nyújt és a problémát sem oldja meg, csak a "szőnyeg alá söpri". Vagy csak a címben szereplő meningococcusnak?
Kisfiam 19 hónapos, túl vagyunk az ekkora kiírt összes kötelező és a legtöbb ajánlott oltáson (Rota, bárányhimlő, meningococcus c). Ma rákérdezett a gyermekorvosi körzet, hogy gondolkodtunk-e már a bexsero beadatásán és valójában már nagyon sokat gondolkodtunk, csak nem sikerült eldönteni. Egyik oldalon ott van a gyerek újabb 2x megszúrása, a betegség ritkasága, míg másik oldalon a "de mi van, ha mégis ő lesz az, aki megbetegszik?!"
Így találtam erre a cikkre is, de most már az előző oltásokkal kapcsolatban is elbizonytalanodtam. Persze innen már nincs visszaút, hisz megkapta őket, de én abban a boldog tudatban voltam, hogy innentől szinte "legyőzhetetlen". Akkor nem is ért semmit az egész, illetve pár év múlva már nem fog???
+1 #3 Krisztina Bodó 2017-02-21 11:35
Amit mostanában kitaláltak, és a HGYE támogatja a sajtó szerint (azér írom hogy a sajtó szerint mert én ismerem a válaszukat, amely szerint igazából mégsem)- a bárányhimlő elleni oltás kötelezettsége.
Itt a nyílt levél, amit a témában írtam. Igen van már válaszom is, a HGYE-től (egyedül). Kedves, udvarias. Valóban. És nem jogosultak semmilyen ajánlásra. Jó tudni. valaszthato-oltas.hu/.../...
Ami érdekes még, egy herpeszvírusról van szó- ami a bárányhimlőt okozza. Emitt egy 40 éves oltásgyakorlatot mutat be az állategészségügyi szakma. Herpeszvírus oltás, a Marek betegség elleni küzdelemben. Ami még érdekesebb, a HPV oltás előfutáraként tekinthetünk a Marek herpesz vírus - oltásokra. Na ezt ők maguk jegyzik. mrns.hu/.../...
Azért érdemes végigolvasni, mert 40 év alatt csak futnak a mutációk után- dupla virulens és vad vírusok..brrr... egyre agresszívabbak és patogénebbek. A bárányhimlőnél is már láthatunk kedves mutánsokat, hisz létezik oltás, önköltséges... és talán, a meningococcus betegség miatt kitört pánikszerű átoltásoknak köszönhetjük, talán épp a pneumococcus miatti teljes átoltásnak: de ismeretlen eredetű fertőzések döntik le a gyerekeket, felnőtteket. "Fura" influenza, szövődményekkel? valami más baktériumtörzs, mutáció, ismeretlen számunkra? Ki tudja? Mi mezei embekék, akik csak átvészeljük, megküzdünk vele, nem tudjuk. Mindegy - oltva vannak nyájtársaink már, a probléma a közösségünkben jelen van. Csak azt érezzük, már ha gondolkodunk, nyilván van köze az új betegségeknek ahhoz, amit csatavesztésnek nevezhetünk, amelyet az oltásszakma épp a kórokozók elleni folyó harcban szenved el- és a kihívásokkal mi nézünk szembe. Hurrá. Köszönjük..
+4 #2 fhevesi 2017-02-15 18:53
Idézet - Sz.Klári:
Olvastam olyan elképzelésről is, hogy idővel szeretnék a kötelező oltások közé emelni a meningococcus C elleni oltás. ( webbeteg.hu/.../... ). Érdekes, hogy erre a "projektre" az állam 1,5 milliárd forintot különít el, amikor 2015-ben a gennyes agyhártyagy-gyulladásos megbetegedések halálozási rátája 25 %-os volt, szemben az uniós átlaggal,ami 8 %. Talán az egészségügy más területére kellene ezt a hatalmas összeget átcsoportosítani. A kórházi szepszisben többen veszítik el az életüket, mint meningitisben (index.hu/.../...). Persze én is féltem a gyermekeimet a különböző betegségektől, és borzalmas tragédia, ha valaki elveszíti a gyerekét, de nem értem azt, hogy abba fektetnek iszonyú nagy költségeket ahol évente a halálozás viszonylag alacsony.

Valószínű, hogy hamarosan kötelezővé teszik, de a másfél milliárdot már így is elköltötték. Januártól ugyanis térítésmentes a nevezett oltás. A 7ezer forint körüli vakcina költség az évi ~90 ezres születésszámot és a csecsemőnkénti 3 oltást figyelembe véve 80%-os átoltottságnál körülbelül 1,5 mrd ft. A valódi probléma ott kezdődik, hogy a média máris követeli, hogy az állam nyújtson támogatást a jóval drágább B típusú Meningococcus elleni oltáshoz is. Majd jön a teljes térítés, később a kötelezőség. A fenti cikk éppen arról szól, hogy a belső flórát alkotó baktériumok elleni harcot nem lehet megnyerni. Mindig újabb és újabb fajok ill. törzsek veszik át a megcélzottak helyét. Eközben újabb oltások kockázatának tesszük ki a gyerekeket. Ebben a folyamatban leginkább a vakcinák gyártói járhatnak jól.
+3 #1 Sz.Klári 2017-02-15 13:49
Olvastam olyan elképzelésről is, hogy idővel szeretnék a kötelező oltások közé emelni a meningococcus C elleni oltás. ( webbeteg.hu/.../... ). Érdekes, hogy erre a "projektre" az állam 1,5 milliárd forintot különít el, amikor 2015-ben a gennyes agyhártyagy-gyulladásos megbetegedések halálozási rátája 25 %-os volt, szemben az uniós átlaggal,ami 8 %. Talán az egészségügy más területére kellene ezt a hatalmas összeget átcsoportosítani. A kórházi szepszisben többen veszítik el az életüket, mint meningitisben (index.hu/.../...). Persze én is féltem a gyermekeimet a különböző betegségektől, és borzalmas tragédia, ha valaki elveszíti a gyerekét, de nem értem azt, hogy abba fektetnek iszonyú nagy költségeket ahol évente a halálozás viszonylag alacsony.