Egyesületünk politikától és vallási hovatartozástól független szervezet!

Oldalainkat 45 vendég és 0 tag böngészi

Legyen választható a kötelező!
  • Olvasóink írták

    Olvasóink írták

    Ismerd meg mások oltástörténeteit!
    Küldd el a sajátodat!

    Bővebben
  • Könyvajánló – VPK
    „E könyv nem hiányozhat egyetlen hazai szülő és szakember könyvespolcáról sem!”

    Mielőtt döntene, TÁJÉKOZÓDJON!

    Bővebben
  • Természetes és mesterséges immunizálás

    Ahhoz, hogy az ember az oltások hatásait megértse, legalább részben meg kell ismerkednie azzal a tudással, amelyet az immunológiai kutatások eredményei közvetítenek ezekről a folyamtatokról.

    Bővebben
  • Mi a normál flóra?

    Tudj meg többet a bennünk élő mikroorganizmusokról!

    Kikkel vagy mikkel osztozunk a testünkön?
    Mi jelenti a valós veszélyt és mikor? ...
    Bővebben

Ne higgyünk a nullában!

unicefAz Unicef Magyar Bizottsága adományokat gyűjt a gyermekbénulás elleni oltásokra. A „Higgyünk a nullában!" szlogennel hirdetett akció célja a gyermekhalandóság visszaszorítása, s ezen belül az, hogy minél több, fejlődő országban élő kisgyermek hozzájuthasson a Sabin-cseppekhez. Az alábbiakban összefoglaljuk, miért nem érdemes feladni a csekket, és milyen adományoknak lenne ehelyett értelme.

 

Nézzük először a nyomtatványban megfogalmazott tévedéseket a gyermekbénulással kapcsolatban.

1. „... nálunk hosszú évek óta nem regisztráltak ilyen megbetegedést."

De igen, minden évben előfordul néhány gyermekbénulásos eset Magyarországon, csak éppen a betegekben nem mutatható ki a polio vírus, ezért „nem polio vírus okozta heveny petyhüdt bénulásról" (non-polio AFP) beszélhetünk, ami 1958-ig nem számított külön kategóriának. Egyesek szerint egyébként csupán a statisztikák javítása érdekében bontották a gyermekbénulást többféle kategóriára. (Lásd: http://www.nebancs.hu/polio-gyermekbenulas/polio-oltas-soetetben.html)

2. „A gyermekbénulás ... gyógyíthatatlan betegség."

Ezt az állítást már vagy hatvan éve megcáfolták. Dr. Ralph R. Scobey gyakorlati tapasztalatok alapján állította, hogy többek között aszkorbinsavval (C-vitamin) a tüneteket igen hatásosan enyhíteni lehet. Ennek hátterében az áll, hogy szerinte a bénulást nem vírus okozza, hanem nehézfémmérgezés, az aszkorbinsav és társai pedig ún. kelátok, vagyis nehézfém-kivezető szerek.

A víruselmélet egyik cáfolata például az, hogy a gyermekbénulás egyáltalán nem fertőz, a beteget nem szükséges elkülöníteni. A polio vírus Scobey szerint csak a már mérgezéstől megsérült szöveteken telepszik meg. Felfedezéseit a klasszikus hivatalos orvoslás nem hogy tagadná, de egyszerűen figyelmen kívül hagyja.

3. „Az oltóanyag csupán 35 Ft-ba kerül..."

Hányszor 35 forintba és hány kisgyermek életébe?

Egy tádzsikisztáni járvány során kiderült, hogy az összes megbetegedett (átmenetileg vagy végérvényesen lebénult illetve meghalt) gyermek oltva volt, sőt, közel 90%-uk háromnál többször. (Többnyire öt év alatti gyermekekről van szó!) Tehát az oltás, akárhányszor adták, semmit sem ért.

Egy éve arról számolt be két indiai orvos, hogy a magasabb potenciájú polio oltások bevezetése után a vártnál 12-szer több maradandó vagy múló bénulást diagnosztizáltak Indiában. Szerintük a gyermekek bénulását egyenesen az oltás okozta!

Mindkét esetben ugyanarról az oltásról van szó, mint amire az Unicef felhívásában adományokat gyűjt!

Kinek kell tehát valójában a mi sokszor 35 forintunk? Mert a fejlődő országok nehéz körülményei között élő gyermekeinek nem erre van szüksége.

4. A polio vírus okozta gyermekbénulás statisztikájáról:
„... nézzük a számokat:

  • 1988-ban 350 000 eset,
  • 2009-ben 1604 eset,
  • 2012-ben kevesebb, mint 250 bejelentett eset világszerte"

Akkor most nézzük meg azt a statisztikát, amely nem csak a polio vírus okozta gyermekbénulást, de az összes gyermekbénulás alakulását mutatja. Ehhez kérem, kattintson a fenti grafikon alatt „A világ országaiban összesen" gombra. A piros csíkok a poliót, a kékek az összes gyermekbénulást jelzik.

Tehát a poliót minimalizálták ugyan, de a klinikailag ezzel tökéletesen azonos, de más néven nevezett bénulások közben 15 év alatt majdnem nyolcszorosukra emelkedtek világszerte.

Mit hallgat el és mire büszke az Unicef? Győzelem közeli extázist éreznek vagy mutatnak, miközben nagyobb a baj, mint valaha!

5. „...ez a végzetes kór a közeljövőben végleg eltűnhet."

Ez már csak azért is naivitás, mert 2002 óta ismert tudományos berkekben a tény, hogy a polio vírus szintetikusan előállítható, képlete nyilvános, tehát ott ugrik elő egy laboratóriumból, ahol akar(ják). Ettől kezdve bizonytalan a cél elérése, és pénzkidobás a polio eradikációjára költött minden fillér.

6. „Segítsen, hogy a 'majdnem'-ből 'végérvényesen' lehessen."

A fentiek alapján tehát világos, hogy a polio vírus kiirtása SOHA NEM LEHET VÉGÉRVÉNYES. Kérdés, hogy szükséges-e egyáltalán kiirtani, amikor sok hordozó szervezetében nem is okoz betegséget. A fejlődő országokban a lakosság közel 100%-ában a természetes flóra része a polio vírus. A tömeges bénulások nem a vírus megjelenéséhez köthetők, hanem az iparosodáshoz: az elvárosiasodáshoz és a veszélyes hulladékok, mezőgazdasági vegyszerek elterjedéséhez.

Nézzük az eddigi pénzügyi mérleget: Míg az USA az elmúlt húsz évben 2 milliárd dollárt költött a polio vírus eradikációjára, Bill Gates 1,3 milliárdot, a Rotary International pedig 0,8 milliárdot, az indiai kormány mindegyiküket meghaladva 2,5 milliárdot! Hivatalosan tapsikolnak is, hiszen a polio vírust már egy éve nem sikerült kimutatni Indiában, az orvosok mégis fogják a fejüket, hiszen ők látják, hogy a győzelem csak felszínes: az összes bénulás száma töretlenül, ijesztő mértékben nő!

Az indiai esetszámok megtekintéséhez a fenti grafikonon, kérem, kattintson az „India" gombra.

Tulajdonképpen azt kellene tisztázni, hogy helyes-e az ellenségképünk. Mi ellen akarunk küzdeni? Egy betegség vagy egy vírus ellen? Mintha eltévesztettük volna a fókuszt. Nem látjuk a fától az erdőt...

A Sabin-cseppek nem segítenek a gyermekbénulás leküzdésében. Rossz az irány, és minden további forint, amit erre szánunk, pocsékolás! Nem éri el a célját, csupán jól tartja az oltóanyaggyártókat!

Az oltóanyaggyártók kihasználják az emberek tudatlanságát, hiszékenységét és megtéveszthetőségét arra, hogy eladják nekik drágán vagy éppen olcsón (akár 35 forintért) az értéktelent vagy éppen a károsat. Az Unicef szintén a tudatlanságra és az emberek jóindulatára alapoz, amikor a Sabin-cseppek mellett kampányol és csekkeket juttat el a jómódúbb, fejlett országok polgáraihoz. Kihasználja továbbá azoknak a hírességeknek a tájékozatlanságát, segítő szándékát és bizalmát is, akik a nevüket adták ehhez az akcióhoz. (Magyarországon Pécsi Ildikó, D. Tóth Kriszta, Kiss Endi, Gyurkó Szilvi, Till Attila, Halász Judit, Molnár Ferenc Caramel, Oroszlán Szonja, Cserhalmi György, Fluor Tomi, Császár Gábor, Dukai Regina, Kocsis Tibor, Azurák Csaba, Kemény Dénes, Lilu, Nagy Ervin és Sena.)

Milyen adománygyűjtésnek lenne értelme?

A veszélyes hulladékok kezelésére, a városias népsűrűségű települések csatornahálózatának javítására és bővítésére fordított adományok gyűjtésének lenne igazán értelme. Így nem csak a tömeges gyermekbénulás megbetegedések esélye lenne csökkenthető a fejlődő országokban, de sok olyan fertőző betegség megelőzhető lenne, melyek az ivóvízzel terjednek, valamint krónikus és a sokadik generációban jelentkező betegségek, melyeket a környezetszennyezés okoz hosszú távon.

Nem lehet és nem érdemes mindenre külön-külön oltást adni! A problémákat együtt kell kezelni, mert a forrásuk közös.

Abban kellene segíteni, hogy az elmaradottabb országok saját lábukra állhassanak, ne legyenek a nyugati világ segítségére szorulva, kényükre-kedvükre kiszolgáltatva. Az oltások adása, az ételosztás és a víztisztító tabletták biztosítása csupán tüneti kezelés! Az infrastruktúrájuk fejlesztése ellenben nyilvánvalóan bonyolultabb, de hosszú távon mégiscsak kifizetődőbb befektetés lenne.

Ne mi higgyünk tehát a nullában, hanem abban segítsünk nekik, hogy lehessen reményük és jövőképük egy élhetőbb környezetben.

Az Unicef „Higgyünk a nullában!" kampányáról itt olvashat:
http://unicef.hu/ismerje-meg/hirek/-/asset_publisher/CiTyNg8DVFBz/content/meg-mindig-hiszunk-a-nullaban-
http://unicef.hu/-/elindul-az-unicef-higgyunk-a-nullaban-kampanya
A kampány valójában nem csak az oltásokról szól, hanem a gyermekek számára biztosítandó élelmiszerről, tiszta ivóvízről, gyógyszerekről, oktatásról is. Éppen ezért igen megtévesztő, hogy a szórólap csupán az oltásra való pénz gyűjtését említi a kampány céljaként.
A szórólapot egy természettudományos folyóiratba csúsztatva kaptuk meg.

Hozzászólások  

0 #4 sixhundred 2014-02-08 11:57
Most elolvastam az absztraktokat. Csak a pocsék fordításod miatt gyanakodtam a google translate-ra, de most látom, hogy SZÁNDÉKOSAN ROSSZUL FORDÍTOTTAD ezeket. Félrevezeted a honlap olvasóit, akik lehet, hogy elhiszik, hogy tényleg a DTP oltástól lett poliójuk a gyerekeknek.
Idézet
-1 #3 sixhundred 2014-02-08 11:51
Google translate-vel csinálod az absztraktok fordítását? Gratulálok a szakértelemhez. :D
fantasztikus, még sokan el is hiszik, hogy értesz hozzá.
Idézet
+5 #2 kristina 2013-12-17 18:50
ncbi.nlm.nih.gov/.../1538150
J Infect Dis. 1992 Mar;165(3):444-9.
DTP oltásnak tulajdonítható a gyermekparalízis egy vadpolio járvány kitörésekor, Omanban
A vad poliovírus inkubációs ideje alatt történt DTP oltás azonosíthatóan okoz bénulást, mennyiségi adatok nem lettek megállapítva, a rizikóról. Egy vadvírus kitörésekor 70 gyermek (5-24 hónapos) vakcinációs státusza lett megvizsgálva, akik lebénultak. 692 kontroll gyermekkel egyetemben. Szignifikánsan magasabb arányban kaptak DTP oltást a lebénult gyermekek, 30 nappal a paralízist megelőzően. Ez a tanulmány megerősíti, az injekciók fontos okai a gyermekbénulás bekövetkeztének. Bár a DTP oltás előnyei meg kéne haladják a paralízis kockázatát, ez a tanulmány erőteljesen rámutat, egy vadpolio járvány esélyekor el kell kerülni a szükségtelen DTP oltást és injekciókathttp://www.ncbi.nlm.n ih.gov/pubmed/6989154 Acta Paediatr Scand. 1980 Mar;69(2):177-82.
DTP és DTP-inactivált polio vakcinák: IGG, IGM és IGA antitest válasz DTP-re, összehasonlítás, mellékhatás megfigyelés
Mellékhatások és anti-DTP antitest válaszok kerültek összehasonlításra DTP és DTP-Inaktivált Polio oltást kapott gyermekek esetében. A vizsgált gyermekek: 380 gyermek szüleitől részletes kérdőíveken begyűjtve a mellékhatások tekintetében. IgG-, IgM- és IgA-anti-DTP antitestek 42 gyermek esetében ELIZA tesztet használva kerültek számszerűsítésre. Láz, nyugtalanság és helyi reakciók kerültek megfigyelésre leggyakrabban, A DTP-POLIO oltás szignifikánsabban nagyobb nyugatalanságot eredményezett mint a DTP önmagában. Ez volt az egyedüli szignifikáns különbség a vakcinák közt. Egy átmeneti erősödést tapasztaltunk IgG –anti-DTP antitest válaszban 6 hónapos korban, a DTP-POLIO csoportban, de ez az erősödés átmeneti volt az antitest válaszban, de még Pertussis esetében jelen voltak az antitestek 8 hónapos korban is. Nagyon alacsony és szinte észrevehetetlen szinteket figyeltünk meg mindkét csoportban, IgM- és IgA-anti-DTP antitestek esetében.
Idézet
+5 #1 kristina 2013-12-17 18:47
ncbi.nlm.nih.gov/.../17484223
Pediatr Infect Dis J. 2007 Mar;26(3):247-52.
Megnövekedett lány-fiú halálozási arány, DTP és inaktivált polio oltással kapcsolatosan, megfigyelés vakcinapróbákról, Guinea-Bissau. 2xes emelkedés a csecsemőhalandóságban (lányok) miután magasan titrált kanyaró vakcinát kaptak, lehetséges hogy azért mert sok gyermek előtte DTP vagy IPV (inaktivált polio) oltást is kapott. Megvizsgáltuk, hogy a DTP vagy IPV állhat e a csecsemőhalálozások mögött, mikor is a soron következő vakcinát kapták, és előtte nem kaptak kanyaró oltást. Sok gyermek ugyanis nem kapta meg a 3. DTP vakcinát a feliratkozás előtt, ezért a kanyaró oltás vagy IPV oltás után kaptak DTP-t. Megvizsgáltuk, a DTP vakcináció státusz befolyásolta e a csecsemőhalandóságot, 9544 gyermek, 4 randomizált vizsgálat (korai kanyaró vakcináció, DTP-POlIO randomizált vizsgálat) A lányok halálozási aránya magasabb volt IPV esetében, de akik kanyaró oltást kaptak, azoknál a fiú/lány halálozás hasonló volt, mint azoknál a gyermekeknél is, akik IPV-t kaptak, és kanyaró oltást 9 hónaposan vagy később. Azoknál a gyermekeknél, akik nem kapták meg a 3. adag DTP-t mielőtt megkapták a kanyaró vagy IPV-t magasabb mortalitást (halandóságot) mutattak. Lányoknál jellemző. Összegzésképpen, az IPV magasabb lány halálozást eredményezett, de lehet azért is, mert a 3. adag DTP-t később kapták meg a többi oltás után.
Idézet

Szólj hozzá!