2012-től kötelező a Pneumococcus elleni oltás

Írta: B. Lajos – 2011. december 15.

Idézet dr. Ócsai Lajos kissé zavaros indoklásából:
„Minden reményünk szerint marad minden eddigi kötelező védőoltás és a Pneumococcus elleni védőoltás fog bekerülni a kötelező védőoltások közé, mégpedig azért mivel éppen... azért hogy az esélyegyenlőség biztosítva legyen mindenki számára, és hogy éppen a legrászorultabbaknak tehát a legszegényebb rétegekhez is eljusson, mivel Ők voltak azok akikhez leginkább nem jutott el az oltás és ugye ők a legveszélyeztetettebbek mert a koraszülési ráta és a fejlődési rendellenességgel születés éppen ott a legmagasabb, és őhozzájuk nem jutott el a vakcina mert ők ugye nem szorgalmazták a háziorvosnál az oltást, a háziorvos felajánlotta mindenkinek, de mivel volt lehetősége hogy a védőoltást ne vegye föl a gyereke, így nem mindenki kapta meg, és így a befektetett nagy anyagi eszközök azt a hasznot egészséghasznot nem tudják produkálni mint egy kötelező védőoltás".
Dr. Ócsai Lajos érveivel szemben lássuk mik lehetnek a valódi okok, amik közrejátszhattak a Pneumococcus elleni oltóanyag kötelezővé tételében. Első körben lássuk, mi ellen is hivatott védeni ez az oltás.

Mik a főbb jellemzői a betegségnek?

A Pneumococcus (ejtsd: Pneumokokkusz – latin nevén: Streptococcus pneumoniae) egy igen gyakori baktérium fajta, mely nagyjából minden második embernél a szájflóra természetes részét képezi. Hosszú keresgélés után sem találunk egyetlen Pneumococcus járványt sem a történelmi feljegyzésekben, mivel soha nem okozott tömeges megbetegedést. Ennek oka az, hogy kizárólag a legyengült immunrendszerrel bíró egyedeknél okoz megbetegedést. Veszélyességi besorolásáról sok mindent elárul az a tény is, hogy egy kialakult fertőzés esetén nem kell semmiféle óvintézkedést tenniük a beteg környezetében élőknek – gondolva itt a megelőző antibiotikumos kezelésekre. A felnőtt személyek súlyos légúti fertőzéseinél minden harmadik esetben a Pneumococcus tehető felelőssé, illetve az okozza a szövődményeket (1). Gyermekeknél a baktérium okozta középfülgyulladások harmadáért tehető felelőssé ez a kórokozó. Idős emberek körében lényegesen több halálesethez köthető, mint a gyermekeknél (ok: legyengült immunrendszer). A legveszélyeztetettebbek az alultápláltsággal és az AIDS-el küzdő országok lakosai.
A betegséget jól lehet antibiotikumokkal kezelni. A gondot csak az jelenti, hogy az indokolatlanul túlhasznált antibiotikumok felírása végett egyre nagyobb azoknak a betegeknek a száma, akikben rezisztencia alakul ki bizonyos készítményekkel szemben. Rezisztens kórokozókat (kb. 20%) azoknál a gyermekeknél figyeltek meg, akiket már kezeltek antibiotikummal (2). Ennek következtében a betegség több országban is terjedőben van. Azt is megfigyelték, hogy ha hosszabb ideig nem történik antibiotikumos kezelés, akkor a rezisztencia csökken. Legsúlyosabb szövődménye a Pneumococcus meningitis, mely a Meningococcus meningitis után a második legnagyobb halálozással járó agyhártyagyulladásos megbetegedés. A középfül-gyulladásos betegségek esetében a betegek 80%-a antibiotikum szedése nélkül is meggyógyul (3).

Mennyire hatásos a vakcina?

Nagyjából 90 Pneumococcus szerotípust ismer a tudomány, ebből a forgalomban levő oltóanyagok 7, 13 illetve 23 ellen hivatottak védelmet nyújtani. A vakcinát az Amerikában elterjedt Pneumococcus típusok ellen fejlesztették ki. A 23 szerotípus ellen felvértezet változat inkább az idősebb korcsoportot, míg a 7 és 13 komponensű pedig az 5 évnél fiatalabb gyermekeket veszi célba (a gyermekeknek szánt oltóanyag esetében alumínium-foszfáthoz adszorbeálják a szerotípusokat). Egy finn tanulmány szerint Európában más baktériumtörzsek a jellemzőek, így a hatásfok jóval alacsonyabb, mint Amerikában (4). A vizsgálat során felfigyeltek arra a jelenségre, ami a legtöbb oltóanyag (melyeket több szerotípussal bíró vírusok, baktériumok ellen fejlesztettek ki) esetében is megfigyelhető: hogy a vizsgált baktériumtörzseket más – kevésbé domináns – törzsek váltják fel („serotype replacement"). Egy amerikai vizsgálat arra mutatott rá, hogy a vizsgálatba bevont oltott gyermekek körében megnőtt a kiküszöbölni kívánt középfül-gyulladásos esetek száma (5). A fertőzésekért elsősorban azok a törzsek voltak felelősek, melyek nem voltak az oltóanyagban. Tehát itt is az a törvény érvényesült, hogy a természet kitölti a megüresedett helyet.

Mivel indokolható a Pneumococcus elleni oltóanyag kötelezővé tétele?

Magyarországon 2004-es adatok szerint 100.000 lakosonként 10 Pneumococcus megbetegedést észleltek. Összesen 273 agyhártyagyulladásos szövődmény fordult elő, melyből 72 volt a Pneumococcushoz köthető. Az összes esetből 6 volt halálos kimenetelű (az nem ismert, hogy mennyi volt a Pneumococcussal kapcsolatba hozható), köszönhetően a jó minőségű kórházi ellátásnak. Arra vonatkozóan, hogy a megbetegedések milyen korcsoporti eloszlásban történtek, már nincs adatunk. Pedig ez igen fontos tényező lehet akkor, amikor a gyermekeket, mint célcsoportot nevezzük meg egy-egy védőoltás kötelezővé tételekor. Ezt a betegséget még a KSH sem tünteti fel gyakran előforduló megbetegedésként! A kötelező oltások szükségszerűségét a múltban kiemelkedően magas halálozási aránnyal járó heveny fertőző betegségekkel szemben vezették be. Mi a helyzet a Pneumococcus fertőzésekkel? Ez az oltóanyag semmiféle járványügyi helyzetet nem tud megoldani, mivel még esély sincs rá, hogy Pneumococcus járványok törjenek ki!
Évek óta ingyenesen elérhető (választható) az oltás. Tehát aki kérte, térítésmentesen megkapta. Valahogy óhatatlanul az az érzése az embernek, hogy túl kevesen választották ezt az oltást az oltóanyaggyártók nagy bánatára (az intenzív orvosi ajánlások és plakátok ellenére), így most ha kötelező lesz, sokkal több hasznot lehet húzni belőle. Természetesen ezt az amúgy is több sebből vérző magyar költségvetés terhére. Arra már javaslatot sem merünk tenni, hogy ennek az oltóanyagnak az éves költségvetéséből kihasított részét mi mindenre lehetne fordítani, például pont a leginkább rászoruló, szociálisan legveszélyeztetettebb lakosság körében!
Az oltóanyaggyártók – egy kivétellel (Omninvest – ez az egy is offshoregyanús, tulajdonosi háttere tisztázatlan, tehát inkább tekintsük ismeretlen eredetűnek) – mind külföldi tulajdonú vállalatok. A közpénzből megvásárolt oltóanyag profitja 100%-ban elhagyja az országot. Információink szerint egyetlen európai ország sem tette kötelezővé ezt az oltóanyagot (Japán több esetben be is tiltotta). Nem túlzó az a kijelentés, hogy Magyarország az oltóanyaggyártó cégek kánaánja, vagy akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy „az oltóanyaggyártó szabadcsapatok kedvükre garázdálkodhatnak kis hazánkban". Tehetik ezt úgy, hogy hivatalos szerveink vezetőivel összekacsintva, tenyerüket összedörzsölve dézsmálják a közös vagyont. Sajnos, egyszerűen nem lehet másra gondolni, mivel ennek az oltóanyagnak egészen biztosan semmilyen társadalmi haszna sem lesz, csak és kizárólag a gyártók és az általuk sikerre vitt kampányemberek zsebét tömi meg! Világszerte ismert ez az agresszív lobbitevékenység. Most pont egy olyan gazdasági helyzetben lévő ország teszi kötelezővé ezt az oltóanyagot, mely amúgy is folyamatos pénzügyi nehézségekkel küzd! Félő, hogy az indoklásban emlegetett „befektetett nagy anyagi eszközök" és az „egészséghaszon" teljesen egymás ellen fognak dolgozni!

Szakmai(atlan) túlkapás?!

Ennek az oltóanyagnak a kötelezővé tétele finoman szólva is szakmai túlkapás, mivel semmilyen járványügyi helyzet nem teszi indokolttá. A Pneumococcus kórokozója soha nem okozott járványügyi helyzetet, ezért a megelőzés nem a járványügyi hatóság hatáskörébe tartozik. Dr. Ócsai Lajos bejelentése és a hozzá társított igen átlátszó, már-már komédiába illő magyarázat nem más, mint egy ördögi ügylet végkifejlete, és mindennek nevezhető, csak szakmainak nem. Érdeklődéssel várjuk a tudományosan megalapozott érveket egy szakmailag kompetensebb személy részéről!
Ócsai nyilatkozatából az is kiderül, hogy pontosan körülhatárolható a Pneumococcus által leginkább veszélyeztetett társadalmi réteg. A védőoltás célcsoportjaként mégis az egész társadalmat jelöli meg, ez pedig teljesen indokolatlan. A nem veszélyeztetett rétegek kötelező védőoltásával feleslegesen kockáztatjuk az oltási szövődmények megjelenését. Ez így valójában nem esélyegyenlőség, hanem indokolatlan veszélyeztetés, és ezáltal hátrányos megkülönböztetés.

A védőoltások elfogadottsága

Érdekes, hogy a társadalom (az egyoldalúan pozitív kampányoknak köszönhetően) milyen elnéző tud lenni a kötelező védőoltások tekintetében, pedig a felnőtt lakosság esetében a legtöbb gyermekkorban kapott oltás hatásossága már rég nem él (az oltóvírussal szembeni antitestek száma lecsökken a vérben vagy akár meg is szűnik). A szakmai ajánlások szerint ismétlő oltásokkal (akár életünkben többször is) kellene élni, amit legtöbb esetben az oltásokat propagálók is elkerülnek.

Forrás: Dr. Martin Hirte: Védőoltások Pro és Kontra könyv alapján
(1.) Focht, J.: In-vitro-Aktivität von Cefpodoxim im Vergleich zu anderen oralen Antibiotika. Arzneimitteltherapie 1999, 10: 301-311.
(2.) Nasrin, D.: Antibiotic resistance in Streptococcus pneumoniae isolated from children. J Paediatr Child Health 1999, 35(6): 558-561
(3.) Del Mar, C. B., Glasziou, P. P.: Should we now hold back from initially prescribing antibiotics for acute otitis media? J Paediatr Child Health 1999, 35(1): 9-10
(4.) Eskola, J., Kilpi, T., Palmu, A., et al.: Efficacy of a pneumococcal conjugate vaccine agains acute otitis media. N Engl J Med 2001, 344(6): 403-9
(6.) Veenhoven, R., Bogaert, D., Uiterwaal, C. et al.: Effect of conjugate pneumococcal vaccine followed by polysaccharide pneumococcal vaccine on recurrent acute otitis media:a randomised study. Lancet 2000, 361: 189-195

Nyomtatás