Az influenza oltás hatása a szezonális halálozásra az idősebb korosztály körében, az Egyesült Államokban

Írta: fordította: Dr. Turcsányi Zsolt – 2011. november 21.

Nőtt a szezonális halálozás az influenza oltások elterjedésével párhuzamosan a 65 év feletti korosztály körében. Erre a megállapításra jutott az alábbi amerikai tanulmány, melynek eredményeit egy olaszországi vizsgálat is megerősítette.
Az alábbi kivonat a laikusoknak szánt magyarázattal a következő közlemény alapján készült: Impact of Influenza Vaccination on Seasonal Mortality in the US Elderly Population. Forrás: Itt.

Erre a tanulmányra hivatkozott egyesületünk elnöke, dr. Turcsányi Zsolt a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában 2010. október 25-én.

Hányan halnak meg influenza következtében?

Elemzik a váratlan statisztikai adatokat

Két fontos tényező befolyásolhatja a statisztikai görbéket, ezért azok korrigálandóak. Az egyik, hogy mivel az influenza eredetű halálozás rizikója a kor előrehaladtával gyorsan emelkedik, szükséges azt is figyelembe venni, hogy az USÁ-ban az átlagéletkor az elmúlt 30 évben nőtt, tehát a társadalom idősödött. A másik hatás az, hogy a 90-es évektől a veszélyesebb H3N2 törzs vált dominánssá.

A hivatalos adatbázisokból listázták 5 évenkénti korcsoportokban az egyes hónapokra esett influenzával összefüggő halálozási számokat, valamint az adott évben élő egyes korcsoportok létszámát a hozzájuk tartozó, hónapok szerint bekövetkezett halálozással. Az oltottak részarányát az adott korcsoportokban, valamint a H3N2 vírustörzs domináns szezonjait szintén hivatalos közleményekből gyűjtötték ki. A járványok alatti tüdőgyulladás, az influenza általi- és az összhalálozás kiugrásait a járványmentes időszakhoz képest egy erre alkalmas statisztikai modell segítségével becsülték meg. (1. táblázat) Kimutatták, hogy a járványos időszakokban az idősek halálozása sohasem növekedett többel, mint 10 százalékkkal. Az 1968-as nagy járvány idején a legnagyobb halálozás a 65 évnél fiatalabbak körében volt, viszont a 90-es évekre megfordult a helyzet, akkor már a meghaltak részaránya a legidősebbekben volt a legmagasabb. (2. ábra) A vírustörzsek dominanciája szerint felrajzolt grafikonokból (3. ábra) kiderül, hogy bár a H3N2 járványokban átlagosan 2.8-szeres a halandóság a H1N1, illetve a „B" típusú influenzához képest, és az 1980 előtti években 19 szezonban észleltek H3N1 dominanciát, mégis csökkent a betegséggel összefüggő halálozás. Az 1980 utáni években az egyre magasabb oltási lefedettség és a kevésbé veszélyes vírustörzsek ellenére a halálozás nem csökkent tovább, sőt az ezredfordulóban emelkedni kezdett.

• 1. táblázat 1. táblázat
• 2. ábra 2. ábra
• 3. ábra 3. ábra
•  

A 65 és 74 év közti népesség körében 1968-tól 1980-ig 69%-kal csökkent az influenzával kapcsolatos halálozás, és ugyanígy csökkent az összhalálozás is százezer lakosra számítva. A 45 és 65 év közötti korosztály vizsgálata megmutatta, hogy ebben az oltatlan csoportban is ugyanilyen módon javultak a statisztikák. Ezzel szemben a 85 évesnél idősebb korosztályban 1968. után jelentős változás nem történt az influenzával kapcsolatos halálozásban, viszont az összhalálozás emelkedett. Az ábra azt is mutatja, hogy a B típusú influenza, illetve az „A" H1N1 törzse az évtizedek során azonos, vagy kissé növekvő halálozással jár.

A kutatók a kapott eredményeket a következőképpen magyarázzák:

Az influenza oltás a(z eddig végzett) különböző felmérések szerint magas hatásosságú az idős emberek körében. A klinikai tanulmányok szerint – melyek a jelen tanulmánytól eltérő módszerrel készültek – az oltás az influenza-szerű megbetegedéseket mintegy 60%-kal csökkenti. Bár ezek a tanulmányok nem vizsgálták a halálozást, mint vizsgálati végpontot, mégis széles körben elfogadott, hogy az oltottakban még magasabb, úgy 70-80% körüli a halálozás csökkenése. Továbbá, ezeket a hatásossági becsléseket kiterjesztették olyan nem specifikus végpontokra, mint a kórházi ellátás, illetve az összhalálozás. Egy tanulmány, mely 20 másik, ebben a témában született tanulmány alapján készült, megállapította, hogy az oltási kampány a 65 évesnél idősebb, közösségben élők körében a téli halálesetek számát – nagy csodálkozásra – mintegy 50%-kal csökkenti. A jelen tanulmány, mely a legmegbízhatóbb adatokra épült, mutatja, hogy a megfigyelésen és egyedi jelentésen alapuló vizsgálatok túlbecsülik az oltások halálozást csökkentő hatását. Az influenzával összefüggő halálozás mindig kisebb volt, mint az összhalálozás 10%-a, még az 1968-as nagy járványban is, valamint az 1997-98-as szezonban is, amikor a vakcina tartalma nem egyezett meg a járványt okozó törzzsel; a becsült, influenzához kapcsolódó halálozás nagyon közel áll egymáshoz ezekben és a „megbízható oltóanyaggal oltott" években. A klinikai tanulmányok által sugallt 70-80%-os hatásosság esetén 50%-kal több páciens beoltása az influenzához kapcsolt- és az összhalálozás 35-40 %-os csökkenését kellett volna eredményezze az évek folyamán. A rendelkezésre álló adatokból egyik idősebb korcsoportban sem olvasható ki (ilyen) csökkenés.

Az 1968-as sok halálos áldozattal járó járvány utáni években tapasztalható jelentős halálozás-csökkenés az új vírushoz kialakult természetes immunitás következménye, mivel az oltatlan 45-65 éves korosztálynál ugyanúgy alakult, mint a részben oltott 65 éven felüliekben. Tehát a csökkenésben nem volt szerepe a vakcinának. A természetes immunitás 1980-ig csökkentette a halálozást, mely azután stagnált. A természetes immunitás a 85 évnél idősebb emberekben, a fiatalabbakhoz viszonyítva alacsonyabb halálozásából is kimutatható az 1968-69-es járvány idején, hisz az azt megelőző nagy influenza „A" H3 járvány az 1892-es év előtt volt. A nagyon idős korosztály influenza halálozása 1980 után azért nem csökkent, mert 65 év feletti életkorban az oltás hatékonysága (azaz az ellenanyag-termeltető képessége) már meredeken csökken. A klinikai vizsgálatokat viszont – melyekre alapulnak a hatékonysági tanulmányok – nem a 75 év feletti, veszélyeztetett populáción végzik el.

A jelen tanulmány korlátai:

1. A használt statisztikai modell az influenzával összefüggő statisztikai adatokban esetleg pontatlanságot okozhatott, de az összhalálozás kiugrásainak becsült értékei ezt valószínűtlenné teszik.
2. Lehetséges, hogy az oltás hatásosságát elfedi, hogy a 90-es évek idősei betegségre hajlamosabbak, mint a 80-as évek idősei ezért a kutatók összehasonlításul megnézték a nyári szezon halálozását. Az eredmények szerint a 80-as és a 90-es években nem volt különbség ezekben az adatokban.
3. A kis különbségek miatt nehéz megbecsülni a téli szezon összhalálozás kiugrásait, ezért tekintettel az eredmény nagy jelentőségére más országokban is szükséges az ilyen típusú vizsgálatok elvégzése.i (Meg is ismételték Olaszországban, melynek eredménye jelen tanulmány megállapításait megerősítette: Influenza-related mortality in the Italian elderly: No decline associated with increasing vaccination coverage: forrás)

Mi az oka a kétfajta vizsgálat eredményei közti hatalmas különbségnek?

A kapott eredményt részben magyarázhatja, hogy azokat a nagyon idős és törékeny betegeket, akik a következő télen várhatóan meghalnak, valószínűleg nem oltják. Tehát, ha az oltó orvosok, vagy az oltottak megkérdezésén alapuló vizsgálatokat nézzük, akkor abba nagy valószínűséggel a nagyon rossz egészségi állapotú betegek – akik az oltási időszakban esetleg kórházban vannak – nem kerülnek be a számarányuknak megfelelően. Így az össznépesség adataihoz képest torzul a megkérdezésen alapuló elemzés alapadata, a beoltottak köre. Ezen torzan felvett adat a jobb egészségi állapotúakat és ezzel együtt az influenza szövődményeinek, halálozásának kevésbé kitett embereket jelenti. Egy ilyen vizsgálat szerint a beoltottak közt az influenza szezon előtt és után is kisebb a halálozás, ami viszont nyilvánvalóan nem az oltás, hanem a vizsgálatba való bevonás következménye. Tehát módszertani hibának számít, ha a teljes népességre vonatkoztatják egy azzal nem megegyező tulajdonságú kisebb csoport adatait. Még pregnánsabban mutatja az eddig használt megfigyelésre alapuló vizsgálatok hibáit az a holland tanulmány, melyben kimutatták, hogy 302 oltott emberre jut egy megmentett élet, azaz 24%-os halálozás-csökkenés érhető el az influenza oltással. A közzétett eredményekből az következik, hogy az idősek körében az influenza eredetű halálozás a vezető halálok, ami nyilvánvalóan tévedés.

Nyomtatás